Ti hogyan értékelnétek a „Két magzat beszélget” című írást?

Szeretem ezt az írást, igen elég hatásvadász, szájbarágós stílusú, de a lényeget szerintem jól hozza. Perszehogy hívő vagyok, mindenképp pontozzatok le, hajtok a 69%-ra!

Értem, hogy mit éreztek visszatetszőnek benne, ha a halál utáni életről szólna akkor igazat is adnék benne, de szerintem nem arról szól, hogy az egyik magzat márpedig tutira tudja a választ és igaza lesz, hanem hogy valójában tényleg senki nem tudhatja mi lesz utána. Annyira nem, hogy ehhez mérten minden kérdésünk hasonlóan távol áll az igazságtól, mint itt a szkeptikus magat kérdéseinél. Ebben a sztoriban elvileg tudjuk a válaszokat, de ahogy Luci írta, nem biztos, hogy ez tényleg végbe is megy.

Amikor ateisták tesznek fel a hittel kapcsolatban kérdéseket, az számomra legtöbbször valóban így hangzik. Nem azért mert én, vagy a hívők, a vallások bármelyike tudja a válaszokat, nem tudja senki. Nekem az a furcsa, hogy valaki semmi más nagyobbat nem tud elképzelni sem annál, mint ami van. Ami most van. Hasonló ez ahhoz, mint mikor a jövőről kérdezik az időutazót és mindenki kiröhögi mikor sorolja mik vannak. Vagy amikor régen azon problémáztak, hogy ha minden ember saját lovon közlekedik majd, akkor beborít mindent a lószar és összeomlik a tömegközlekedés.

Természetesen nem minden ateista ilyen, de szerintem ez az írás inkább azt akarja megmutatni hogyan élik meg a hívők azoknak az ateistáknak a kérdéseit, akik a vallásról is és gyakran a tudományokról is csak felületes ismeretekkel rendelkeznek, inkább csak hallomásokból informálódnak.

Nem a tutibiztos halál utáni élethez viszonyítják itt a hitetlenkedő kérdéseket, hanem a "bármi lehet"-hez képest azt, az álláspontot, hogy bármi sem lehet, csak ami van.

A teljes kereszteny mentalitas benne van...

Az az igazi kedvesen gonosz es szerenyen ontelt.

Ugyanúgy,mint a #magzatkanaplócskát. Felesleges,feltűnően hatásvadász és az érzelmekre hatni próbáló blődség.

Viszont aki ennél nem veszi komolyabban,az ne sértődjön már meg rajta,hogy milyen képet fest az ateistákról. Nemes egyszerűséggel ez arról szól,hogy az egyik hisz valamit,a másik nem,csak itt a hívő szemszögéből van megírva,ez miért sértő? Ateista oldalról mondjuk a másik magzat félúton elmenne,az ateistát szimbolizáló pedig megszólalna,hogy "na látod,születés után halál van",az sem lenne sértő,egész egyszerűen csak másik nézőpontból van megírva. Ennyire ne legyünk már nebáncsvirágok,hogy személyes sértésnek veszünk egy tanmesét.

Miért kellett előhoznod?

Már évek óta nem volt itt... előtte hetente idézték.

Miért nem nézted vissza itt, amit írtak róla?

---

A végletekig buta és szűklátókörű, álnaiv írás.

KIFEJEZETTEN buta hívőknek szól!

Azért sem írom le még egyszer, hogy miért.

Akkor mondjuk úgy, hogy mesének jó, tudománynak pedig CSAPNIVALÓAN ROSSZ ez a történet!

Olyan ordító hibák vannak benne, hogy ihajla.

Persze ezeket nem kérjük számon egy mesén.

De a vallással az a baj, hogy a meséket is valóságként tálalja.