Ti hogyan értékelnétek a „Két magzat beszélget” című írást?

Ez nem érzés és nem vélemény.

Régebben erről írtam, és leírtam, melyek ezek a tények.

Ezért undorító, hogy valaki megint felvetette a témát, mert a hozzád hasonló emberek egyszerűen immunisak a tényekre, és az egészből csak annyi marad meg bennük, amennyit írtál.

Pedig ez NEM vélemény kérdése.

Ugyanúgy, ahogy pl. a gravitációról is lehet véleményed - aztán mégis meghalsz, ha elég magasról leesel.

"amiről szólni akar az érthető"

Persze, hogy érthető!

Pont ez a baj, hogy még IQ80-nal is érthető - DE HAMIS!

NEM IGAZ!

És persze színtiszta érzelem az egész. Értelem egy szem nincs benne.

Ezért hat ennyire a hívőkre, és ezért utálja minden gondolkodó ember.

De még egyszer: erről nem tehettek.

A kérdezőnek kellett volna megfékeznie magát, és először olvasni, mielőtt ismét idedobta a kérdést.

Mondd, te funkcionális analfabéta vagy?

Nem azt írtam, hogy te írtál ilyet, hanem azt, hogy ez a mese ilyen.

Melyik részét nem értetted ennek?

Egészen pontosan erre a részre céloztam, amit te írtál:

"Pont ez a baj, hogy még IQ80-nal is érthető - DE HAMIS!

NEM IGAZ!

És persze színtiszta érzelem az egész. Értelem egy szem nincs benne.

Ezért hat ennyire a hívőkre, és ezért utálja minden gondolkodó ember."

Én ezzel szemben az első válaszomban felhoztam mint ellenérvet, hogy ez nem feltétlenül az ateista és a hívő ember vitáját analogizálja a halál utáni életről, hanem azt, hogy valójában a halál után történhet bármi. Senki sem tudja mi történik a halála után. Ha azt mondod semmi, azt sem tudhatod, csak hiheted. Ehhez képest azt mondani, hogy én aztán nem tudom mi fog történni a halálom után, de az biztos hogy nem, amit te vagy ő vagy akárki gondol, egyszerűen ostobaság. Szerintem erről szól ez a sztori, és ennek megértéséhez értelem kell, nem érzelmek ahogy te azt állítod.

Nem azt írtam, hogy az én válaszomra írtad az érzelmes részt, hanem hogy az én válaszom sem érzelmi oldalról közelítette meg a sztorit, mégsem érkezett rá egyetlen olyan ellenérv ami nem az érzelmeire hagyatkozott volna.

Félek ezzel sem jutok most többre, de azért megpróbálom:

Bármi történhet (mondja A magzat)

Bármi is történjen, az biztosan nem történhet amit te állítasz (mondja a B magzat)

Ez volt az én válaszom. Erre mondtam, hogy ebben sem volt érzelem. Értem én, hogy te az eredeti sztorit vádoltad meg a színtiszta érzelmi ráhatással, de én meg ezt cáfoltam meg már az első válaszomban, amire valamiért nem jött semmilyen ellenérv. Csak annyi, hogy mert akinek tetszik az nem csak hívő, de buta hivő is. Ez számomra igen messze áll az értelemből származó érvektől. Dehát nyilván jobban tudjátok, mert mást meg sem akartok hallani, csak amit bele akartok látni. Ettől lesz ez egyéni vélemény, nem attól, hogy ne lehetne helyén értékelni az írást.

És közben belefutottam egy ilyen kérdésbe https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__..

Itt sem az a lényeg ki miben hisz vagy sem, hanem a kérdés alapfelvetéseiben vannak eleve hibás elgondolások, amire hivatkozva cáfolná a lehetőségeket.

Nem.

Ez a történet egyszerűen arról szól, hogy az embert elborítsa érzelmekkel, és mellesleg az ateistát egy korlátolt hülyének állítsa be.

Ehhez hazugságokat is felhasznál.

Épp ezért ez egy káros, és NEM terjesztésre való történet!

Az meg, hogy nem lehet tudni, mi történik a halál után... nos, egy részét lehet tudni.

Itt, az anyagi világban a szétesés, az elmúlás következik utána.

A lélek pedig NINCSEN bizonyítva.

Egy elképzelt dologgal viszont bármi is megtörténhet.

Azonban a magzatokkal NEM így néz ki a helyzet, mivel a születésről és a születés utáni dologkról nekik egészen pontos fogalmaik is lehetnének. Mivel a születés után pont ugyanabban az anyagi világban lesznek, mint előtte.