Lehet attól levegős a fűtési rendszer, hogy a radiátorok rosszul vannak megnyitva?

A helyes légtelenítés nem varázslat, csak az elemi fizikai ismereteket kell tudni. Csapvízzel feltöltés után lassan válik ki a vízből a benne oldott levegő, ezért szokás azt tanácsolni, hogy friss feltöltés után várni kell 1 napot a légtelenítéssel és a felfűtéssel (ez persze nem mindig kivitelezhető). A légtelenítést akkor kell elvégezni, amikor a keringető szivattyú nem megy és leállása óta legalább 5-10 perc (vagy hosszabb idő) eltelt, mert akkor van ideje a rendszer különböző helyein összegyűlt levegőnek a rendszer legmagasabb pontján összegyűlni. A rendszer egyes ágai akkor vannak helyesen kialakítva, ha a radiátorok kissé ferdén vannak elhelyezve, azaz a bemeneti szelep felőli vég van magasabban (pár mm különbség elég), mint a túlsó vég, mert ilyenkor a radiátorban levegő levegő a bemeneti szelep irányában tud távozni. Ha ez nem biztosított, akkor szokás a radiátor túlsó végén felszerelni egy légtelenítő szelepet. Ami a radiátorokra igaz, az igaz a radiátorokhoz vezető csőrendszerre is: a fő vezetékekről való leágazási pontnak magasabban kell lennie, mint a radiátor bemenő szelepének. Ha a csőrendszerben van egy kényszerűen berakott fordított U alakú szakasz, akkor annak tetejére is szokás légtelenítő szelepet elhelyezni. A levegő szabad áramlása természetszerűleg akkor biztosított tökéletesen, ha minden radiátor szelep teljesen nyitva van, ezért elvben az a célszerű, ha a légtelenítést és az egyes helyiségekben levő hőmérséklet szabályozását a szelepek állításával külön műveletként végezzük. A szivattyúkon szokott állítási lehetőség lenni a szivattyú fal felé mutató végén van egy kar, aminek pár fokos elfordításával állíthatunk.