A pesti panelek, hogyan fognak lakhatatlanná válni?

Az épület maga 80-100 évig is simán fennmaradhat.

A belső részek gyorsabban avulnak el, de azok jobban javíthatók.

Amúgy csak szólok, hogy egy tégla ház gyorsabban tönkremegy, és életveszélyes lesz.

Ez is nagy kérdés, aki ért az építészethez, az nyilván tud rá értelmes választ adni.

De én inkább a XIX. század végén épült bp-i belvárosi gangis házak miatt aggódnék. Hogy azok mikor kezdenek összedőlni. Vagy csak egy balkon, egy kariatida, ilyen-olyan díszítőelemek mikor ölnek meg egy járókelőt?

a "panelek"nek csak egy része valóban panel, és inkább csak a 3-4 emeletesek

a legtöbb "panel" csúsztatott zsalus épület, ami csak kívülről kapott betontáblákat az oldalára

Bocsánat, de "belpesten" mióta vannak panelok?

Vagy mit tekintünk belpestnek?

Egyébként a paneloknak a gyenge pontja a betonelemeket összekapcsoló vasak.

Addig fognak állni a panelok, míg ezek meg nem adják magukat.

Azt meg a fene tudja, hogy milyen állapotban vannak.

Hasonló esetben egy téglaházból kb. egy Gauss-görbe szokott maradni, alatta a lakóival.

Ugyanez igaz földrengésekre.

Hasonló esetekben egy panelház kb. 10-szer annyit ér, életmentő lehet.

Belpesten nincs panel.

A köztársaság téren van egy épület, meg néhány odafosott irodaépülett van panelból a belvárosban.

A többi mind külváros.

Én az omló vakolatos, leszakadó erkélyes aládúcolt gangos házak végét minimum 50 évvel közelebbinek látom, mint a panelokét.

Betonrák - kiszámíthatatlan, hogy 50, 100 vagy 200 év után jelenik meg, nagyban függ attól, hogy mennyire tudják távoltartani a nedvességet a szerkezet belsejétől. Nem magával a betonnal van a baj - betonnal már építettek a rómaiak is és még ma is állnak az épületeik - hanem a szerkezeterősítő acéllal (konyhaszlengben betonvas). Pár éve az olasz Morandi autópályahíd is e miatt omlott össze és világszerte fedezik fel, hogy sokkal gyorsabban öregszenek ezek a betonszerkezetek, mint arra előlegesen számítottak - Budapesten is érdemes néha pillantást vetni a felüljárórakra, van amelyiket csak a jó Isten tartja egyben.

Mikor azt olvasod, hogy közgazdászok a világ legfenntarthatlanabb és legkörnyezetpusztítóbb anyagának tartják a betont az elsősorban nem a bányászata miatt van (bár nyilván az is terheli a Földet), hanem azért, mert ezek az idő előtt szükséges javítások és karbantartások milliárdokat emésztenek fel, egyáltalán nem karbantartásmentes anyag - sőt.

Az, hogy meddig állnak is főleg attól fog függeni, hogy meddig éri meg küzdeni a szerkezeti hibák ellen az üzemeltetőknek. A 40 évre tervezett épületet is fenn lehet tartani 4000 évig, ha folyamatosan karban tartják, csak sokkal drágább lesz, mint egy 4000 évre tervezett épülettel megtenni ugyanezt, ami szinte semmi karbantartást nem igényel. Amíg 50-60 millió egy panellakás addig nagyon jó biznisz életben tartani őket, de amint megint ciki lesz és a piac aljára kerülnek értékben akkor sanszos, hogy hamar beadják a kulcsot.

Ui.: Egyébként Lázár János volt az ominózus anti-panel harcos, s az volt a javaslat, hogy minden 4. emelet fölötti emeletet bontsanak vissza. Ez főleg a vidéki panelekre vonatkozott volna, s egyáltalán nem azért, mert ez bármiben is befolyásolná a lakhatóságukat, hanem mert a hagyományosan lapos településképbe belerondítanak a magas épületek. Mondanom sem kell, Lázár János a MOL-toronynak sem nagy rajongója. Hajléktalan egyébként senki nem lenne ettől - egyrészt azért, mert a lakástulajdonosokat nyilván kárpótolták volna (felsőbb emeletek amúgy sem érnek túl sokat), másrészt Magyarország így is tele van lakatlan, kiadatlan épületekkel, tehát a bérlők is találnának bőven alternatívát.