Belső szigetelés megoldható sima nikecellel?

A sima polisztirol pára diffúziós képessége annyira rossz hogy emiatt a párazárók csoportjába sorolják, ha ezt glettelés után még lekenjük egy pl. egy sima diszperzittel, ami lényegében egy folyékony fólia, akkor szinte teljes párazárást értünk el, nem kell fólia, meg olajfesték stb...

Üdv.

Nikecellel szigetelni belül tényleg nem jó ötlet. Ezt sajnos meg kellett tapasztalnom. A pára a leghidegebb helyen lecsapódott, méghozzá ahol jó nehéz elérni, a szekrény mögött.

Nem régen hallottam egy új anyagról, aminek most megy az engedélyeztetése, ami állítólag olyan vakolat ami páraáteresztő és tűz biztos. Ha minden igaz, az ára is jó lesz.

Nekem nagyon kéne valami ilyesmi, mert az előszoba minden télen tiszta penész. Meglátjuk.

A belső oldali hőszigetelés kifejezetten jó megoldás lehet egy hétvégi háznál, mert hamar fel lehet fűteni kevés energiával.

Állandóan lakott lakásban törekedni kell a külső hőszigetelésre, mert annak jobbak az épületfizikai tulajdonságai:

- Nyáron nincsen barakk hatás, kisebb a hőingadozás, nagyobb a falak hőtároló képessége, lassabban melegszenek át a falak.

- Télen a tartófalak át tudnak melegedni, nem lép fel páralecsapódás, nincsen kitéve fagyveszélynek.

- A határoló falakban futó vízvezetékek nem fagynak be.

- Nem penészedik mögé a hőszigetelés.

Belső oldali hőszigetelésnél többféle megoldás létezik:

1. Párazáró réteggel látják el a belső (meleg) oldalt. Ugyanaz a rétegrend, mint a tetőtér beépítésnél. Lécvázba kőzetgyapot, párazáró fólia, gipszkarton. (google a barátod). Korrekt megoldás.

2. XPS (színes lábazati hőszigetelő) anyaggal szigetelik a falat. Ennek az az előnye, hogy szinte teljesen párazáró, tehát a falszerkezetbe nem tud bejutni a pára (kivéve az illesztési hézagokon, és repedéseken keresztül). Hátránya, hogy az XPS anyag ára kb. 4 szerese az EPS (fehér homlokzati hőszigetelő) árához képest.

3. Páraáteresztő pl. Multipor hőszigeteléssel látják el a falat, és kínosan ügyelnek, hogy az eredeti falról leszedjenek minden olyan anyagot, amely penészedésre hajlamos.

Ebben az esetben folyamatos a hőszigetelésben a páravándorlás. A hőszigetelés kiváló nedvszívó tulajdonsága miatt a tőle hidegebb falon kicsapódó nedvesség vissza szívódik a hőszigetelés belső meleg oldalára, és amint csökken a belső páratartalom (szellőztetéskor) elpárolog a nedvesség. A belső oldalra nem szabad műanyag festéket rakni, csak a gyártó által ajánlott anyagokat szabad használni.

4. EPS hőszigetelés. Ezt a megoldást szerintem csak amatőr barkácsolók alkalmazzák, ugyanis páratechnikai szempontból aggályos. Kínosan kell ügyelni, hogy a belső festés tökéletesen zárjon (hálózás, glettelés, műanyag diszperziós festés).

Ha a fal megreped, vagy a fedőréteg nem fékezi eléggé a párát, akkor borítékolni lehet, hogy télen a hőszigetelés alápenészedik, és kellemetlen szag fog terjengeni a lakásban.

A penészedésre való hajlamot csökkenthetjük, ha a hőszigetelés alatti falról a vakolatig minden festéket, glettet, tapétát, ragasztót, eltávolítunk, és az EPS lapok rögzítéséhez cement alapú ragasztót használunk. A cement erősen lúgos kémhatását nem szereti a penész.

Én a kérdezőnek a 2. megoldást ajánlanám, ha csak a beton áthidalókat szeretné szigetelni.

Lehet kapni szép formára vágott dekorációs csíkokat XPS anyagból. Van amelyiken színes LED szalag részére kialakított hely is van.

Pl.:

[link]

A 2016-01-17 21:47 válaszolónak az érveivel nem értek egyet.

A sima polisztirol (EPS) párazáró tulajdonsága ugyanis éppen túl rossz ahhoz, hogy büntetlenül alkalmas lehessen belső oldali hőszigetelésnek.

Az EPS páradiffúziós képessége kb. megegyezik a tömör tégláéval.

Csak akkor válhat alkalmassá, ha valamilyen jó párafékező, vagy párazáró festékkel zárjuk a felületét.

17-es válaszoló. A kérdés a beton áthidalók szigetelésére vonatkozik, nem az ablakokra.

Megjegyzem:

Az ár/érték arány is fontos.

Az korszerű ablakoknak több a hőnyeresége, mint a hővesztesége, feltéve ha déli tájolású. Viszont az üvegnek lényegesen drágább az egy négyzetméterre eső ára mint a téglának és a nikecellnek.

A üveg rétegek számának a növelésével azonban a szoláris nyereség csökken.

Azt nem tudom, hogy mennyi az optimum, de 3 rétegnél többet már nem alkalmaznak, és azt is bőven elég kifizetni.

Például egy padlásteret 30 cm kőzetgyapot paplannal le lehet borítani 100 eFt-ból, ha nem kívánunk járni rajta, míg egy sokkal kisebb felületet érintő ablak cserénél milliós költségről beszélünk.