Miért épültek a Zalában a dombhátakra falvak?

Nem éppen jellemző Zalára, hogy eredendően elég mocsaras vidék lenne, kizárólag a Kis-Balaton és a Zala-torkolat része volt (részben most is) mocsaras. Ellenkezőleg: inkább a dombos erdős táj jellemző.

A kérdésben szereplő feltételezés, miszerint a falvak (általánosságban) dombhátakra épülnének, szintén nem helytálló Zala egészére nézve. Rengeteg kisebb-nagyobb település van, ami völgybe, vagy sík helyekre épült.

Amire a kérdés irányult, azok szerintem az Őrség (Zala- és Vas határa Ausztria mentén) falvai. Itt jellemző az elszórt, dombtetőkön épült falvak megléte, és ebben igaza volt az első hozzászólónak, határvédelmi célt is szolgáltak régen.

3 fő oka volt.

1. Messzebbre lehet ellátni. Ez azért egy viszonylag vitatott ok, mert nem csak a határőrvidékre, az Őrség szeres településeire jellemző, hanem Zala egész nagy részére, sőt a határok túloldalán az eredendően szlovén és osztrák alapítású falvakra is. (Ártani azért nem ártott senkinek, ha távolabbra látott...)

2. A legfontosabb ok valószínűleg a víztől való félelem. Egy igen csapadékos vidékről van szó, és a mocsártól is féltek, a hóolvadáskor meg nyári esőktől megáradó patakoktól is, meg a meredek domboldalakról zivatarok alkalmával lezúduló víztől is, ami alámosta volna a fából és vályogból készült házakat.

Az első két ok miatt nem költöztek a völgyekbe, a harmadik miatt meg a domboldalakra.

3. Ez már az előzőből következik félig.

Mivel az erdős vidéken élve erdőirtások helyén gazdálkodtak, így mindenki a saját kitisztított területhez közel akart költözni. Tehát ezért jött létre sok kis település, meg településeken belül a szerek és szegek. Na, és mivel nem sok ember élt egy csomóban, így el is fértek a víztől védett dombtetőkön, nem kényszerültek a domboldalak és völgyek beépítésére, mert nem terjeszkedtek annyira a falvak.