Kezdőoldal » Otthon » Felújítás » Külső homlokzati szigetelést...

Külső homlokzati szigetelést meg lehet vastagítani? Érdemes?

Figyelt kérdés

30 éves ház, b30 tégla fallal, mindössze 8 cmes homlokzati szigetelést kapott.

Ahogy olvasom, 24 cmes szigetelést javasolnak ma már.

Rá lehet rakatni +16 cmt? Nem gond a falnak, hogy úgy szét lesz fúrva így már, mint egy szita?


Illetve, érdemes egyáltalan, tényleg sokat számít?



2020. dec. 15. 22:59
1 2
 11/15 A kérdező kommentje:

Ablakok műanyag nyílászárós, de nem tudom, hány kamrás, biztos a legolcsóbb.


Födém szigetelés rossz (gerendák között 10 centi üveggyapot, 30 éve, fólia nélkül..), de azt mindenképpen negcsinálom jóra. Régi üveggyapot ki, új be, arra párazáró, majd 2 x 10 centi ásványgyapot, páraáteresztő a terv.


Homlokzatot viszont nem erőltetem akkor, valószínűleg soha nem térülne meg.

2020. dec. 16. 12:56
 12/15 anonim ***** válasza:
75%
3 rétegű ablak és 20 cm gyapot a padlásra, ezt érdemes megcsinálni. A fallal én nem foglalkoznék.
2020. dec. 16. 13:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 anonim ***** válasza:
51%

"Egyetemen is azt oktatták, hogy az első 4 centi számít igazán."

Valóban elhangzik ez a mondat a falon átmenő hőmennyiséggel kapcsolatban, de rögtön a következő mondatban azt mondom, hogy csak emiatt azért annyira szamár ne légy, hogy vizsgán 4 centis szigetelést tervezel valahová, mert megbuktatlak!

És szépen elmagyarázom a továbbiakat, csak akkor te már nem figyeltél! A hő, az egy bonyolult dolog. Van a hőmennyiség, és van a hőmérséklet. A hőmennyiség extenzív (összeadódó) mennyiség, ez megy át a falon. Az intenzív (kiegyenlítődő) párja a hőmérséklet. Ez meg a fal hőfoka, miközben a hőmennyiség vándorol a falban. A fal belső és külső oldala közti hőmérséklet különbség hajtja át a hőt a falon.

És nagyon nem mindegy, hogy a belső oldal hőfoka mennyi! Hogy az esetleg 14 fok alatt van, a harmatpont alatt van, és penészedik tőle a fal. Vagy esetleg 20 fokos a fal belső oldala, ha a levegő mellette 22. A kommentem végén belinkeltem egy ábrát, hogy bár a falon átmenő hőmennyiséget valóban megfogja az első pár centi hőszigetelés, de ahhoz, hogy a fal belső oldalának felületi hőmérséklete IS megfelelő legyen, bizony kell a 20-30-40 centis hőszigetelés. Attól függően, hogy a falazatnak milyen hőtechnikai tulajdonságai vannak. Az ábra zárt cellás fújt habra vonatkozik. A többi hőszigetelőnek ettől rosszabb értékei vannak. Ha azt akarod, hogy a fal majdnem olyan hőmérsékletű legyen, mint a benti levegő, akkor sajnos fel kell rakjad a minimum 20 centis hőszigetelést rá! Ez a minimum! Ez nyilván komfortérzetben fog megnyilvánulni, hogy ülhetsz bátran a fal közelében is télen, nem süt a hideg. A megtérülésért lihegők ezt nem szokták díjazni itt a gyakorin. De aki 4 centis hőszigetelést tervez a vizsgán költség-optimalizálás miatt, nos azt megbuktatom...


[link]

2020. dec. 16. 22:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 A kérdező kommentje:

13as: érdekes volt, köszönöm, sok újat írtál.


Viszont, ahogy olvastam az írásodat, én a túl vékony szigetelés (mint a 8 cm) hátulütőjeként mindössze annyit láttam, hogy 1. Penészedhet a fal, 2. Süthet a hideg a fal mellett.


Ha van olyan szerencsém, hogy nálam nem penészedik a fal, és a fal mellett ülő hidegérzet nem zavar, akkor mit tanácsolnál?

A grafikonodon úgy tűnik, hogy a vastagabb szigetelés minimális hőmennyiség veszteség javulást eredményezne.

2020. dec. 16. 22:50
 15/15 anonim ***** válasza:
100%
Na igen, a hőérzet.. Sokan nem tudják, alapvetően egy adott hőmérsékleten a hőérzetet a határoló szerkezetek hőmérséklete határozza meg. Ez abból adódik, hogy a hidegebb falak felé az emberi test sugárzással le tudja adni a hőt, míg a környező levegővel a kialakuló stacionárius hőszigetelő réteg miatt csak nehezen megy végbe a hőcsere. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a helyiség 20 C levegőjénél csak 1-2 fokkal hidegebbek a falak, akkor minimális lesz az emberi test hővesztesége, vagyis kellemesnek érezzük a környezetet. Ha fal már 4 foknál hidegebb a levegőnél, akkor a sugárzó hőveszteség miatt, hogy kellemesen érezzük magunkat, fel kell emelni a helyiség rossz hővezető képességű levegőjének hőmérsékletét legalább 3-5 fokkal, hogy pótolni tudjuk a test hőveszteségét. Már önmagában hogy azonos komfort mellett 2-3 fokkal alacsonyabban tarthatjuk a belső hőmérsékletet, legalább 5% lesz az ebből adódó energiamegtakarítás, plusz még ehhez hozzá jön a falak abszolút hőmegtakarítása. Penészesedési hajlamot nem a hőszigetelő réteg vastagsága befolyásolja, hanem annak kivitelezési hibái, nevezetesen a hőhidak kialakítása. Vannak házak amiknek csapnivaló a hőszigetelése (vagy nincs is), mégsem penészesedik, mivel a belső felületek közel azonos hőmérsékletűek. Így ha ki is alakulnak a páralecsapódás feltételei, a pára az épület teljes belső felületén egyenletesen szétoszlik, és így lokálisan jelentéktelen lesz a hatása. Viszont ha leszigetelünk egy házat, és kényelmi okokból kihagyjuk pl. a vasbeton koszorú deszkával takart részét, vagy az ablak spalettáit, azt érjük el, hogy kialakulnak a belső felületen az átlagtól lényegesen hidegebb gócpontok, ahol aztán az összes pára koncentráltan kicsapódik. Én mindenkinek azt javaslom, hogy ha belekezd az utólagos hőszigetelésbe, akkor annak teljes körűnek kell lennie, ablak, oldalfal, tető, lábazat, pincefödém, aljzat, erkély, koszorúk, stb, ha nem is egyszerre, de belátható idő belül mind meg kell csinálni, különben szívás.
2020. dec. 17. 13:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!