Osztatlan közös tulajdon esetén kötelezhetnek eladásra ha enyém a legnagyobb hányad?
Miután elolvastam ezt a hasonló témájú kérdést:
https://www.gyakorikerdesek.hu/otthon__ingatlan-vasarlas-ela..
jutott eszembe, hogy én is kerülhetek hasonló helyzetbe "elvileg" csak azt szeretném megtudni, hogy ez marad pusztán elvi, vagy gyakorlatilag is lehet, hogy szembe kell néznem hasonló dilemmával mint ahogy ebben a történetben a legkissebb hányadú tulajdonosnak kellett.
Az én történetem annyiban hasonló, hogy a kb. 4000 m2 nagy osztatlan közös ingatlanunknak 3 tulajdonosa van, nekem van 3000 m2, Józsinak van 600, Pistának van 300 m2-es területe. (neveket csak az egyszerűség miatt használok)
Ezen az ingatlanon nincs semmilyen ház vagy építmény, egyedül Józsi használja az ő 600 m2-es részét parkolónak a mellete lévő ingatlanon lévő kávézójához.
Pista elkezdte hirdetni az ő 300 m2-es részét, amit véleményem szerint csak egy kivitelezőnek érné meg megvenni pusztán azért, hogy elővásárlási jogot szerezzen a mi 4000 m2-es ingatlanunkra, főleg mivel beépítetlen, nincs rajta ház, tehát senki nem lakik ott, és a környéken egyre több társasházat húznak fel mivel népszerű ez a környék.
A jelen körülmények között sem Józsi, sem én nem tudnánk megengedni magunknak azt, hogy mi vegyük meg Pista 300 m2-es részét (több mint 20 millió Ft-ot ér a környék ingatlan árai alapján), tehát most már rátérek a kérdésem lényegére:
Jogilag lehetséges egy olyan történet, hogy miután Pista eladta az ő részét, egy kivitelezőnek, hogy bármikor utána a kivitelező előjöhet azzal, hogy társasházat akar építeni az ingatlanon, ezért ő felajánl X összeget nekem is és Józsinak is, hogy megveszi tőlünk a mi részünket, de ha nem fogadjuk el az ajánlatát (nem azért mert nem ajánlott eleget hanem egyszerűen az azért, mert egyelőre nincs szándékunkban eladni)
akkor bíróságra vinné az ügyet, és legrosszabb esetben elárvereznék az egész ingatlant? Mondván az egyik tulaj megakarja szüntetni a osztatlan közös tulajdont, függetlenül attól, hogy a mi esetünkben nem a legnagyobb hanem a legkissebb hányad tulaldonosa kezdeményezné a megszüntetést?
válasza:kisebbségi tulajdonos is kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. A bíróság viszont ezt több módon is teljesítheti, az árverezés az utolsó.
Az első a természetbeni megosztás. Ez egy teleknél elsődlegesen azt jelenti, hogyha az érvényes rendezési terv szerint a tulajdoni hányadok önálló telekként is létezhetnek, akkor a telek megosztását rendeli el. Árnyaltabb a helyzet, ha a telek nem osztható több telekre, de az beépíthető pl. sorház-szerűen, mert a sorház már megint csak megosztható, albetétesíthető (társasházként működhet).
Arra is lehetősége van a bíróságnak, hogy elrendelje, hogy az egyik tulajdonos váltsa meg a többiek részét (ha van olyan tulaj, aki erre képes, és hajlandó). Ha azt a részt egy befektető veszi meg, akkor ő nyílván ezzel a céllal indít pert, szóval ez esetben nem is lenne árverés.
válasza:A közös tulajdon megszüntetése iránt indított per nincs tulajdonhányadhoz kötve, bármelyik tulajdonos kezdeményezheti.
De ilyen érték esetén érdemes lenne egy jó ingatlan ügyvéddel beszélned!
A helyzet az, hogy sem arra nincs esély, hogy én és Józsi megvegyük Pistától az ő részét anyagi fedezet hiánya miatt, sem pedig megosztásra, mivel a környéken ha jól tudom 1000 m2 lehet a legkissebb ingatlan ami kaphat önálló helyrajzi számot.
Tehát akkor a két válasz alapján a lényeg az, hogyha kapjuk a felszólítást az eladásra, akkor az eladás elutasítása nem egy járható út?
válasza:nem felszólítást kaptok, hanem egy vételi ajánlatot. Azt nem kötelező elfogadni. Kérhettek jóval többet.
Azért én megkérdeznék ügyvédet, hogy ilyenkor mi van, ha telekkönyvileg nem megosztható az ingatlan, de használatilag igen, ahogy Józsi most is a tulajdoni hányadának megfelelő részt használja. Illetve ha tényleg 1000 nm a már elfogadható telek méret, akkor lehetséges-e, hogy csak annyit kell eladnotok?
válasza:Pereskedés lehet belőle esetleg, ha valamelyik fél kezdeményezi a közös vagyon megszüntetését. Ilyenkor az illető megkeres egy ügyvédet, tesz egy javaslatot, ha nem fogadjátok el, akkor hosszas levelezés kezdődhet, majd végül lehet belőle bíróság, ahol a legeslegvégső esetben elárverezik az ingatlant, hogy mindenki megkapja a maga részét és szabaduljanak egymástól.
Viszont ha kifizetni egymást nincs keret, akkor gondolom elhúzódó ügyvédi, bírósági eljárásokra sem lesz, tehát semmi baj.
válasza:6-ik válaszoló: Ha a 300 m2-es részt egy kivitelező veszi/vette meg, akkor neki lehet pénze mint a pelyva, tehát neki bőven lenne pénze ügyvédre és bírósági eljárásokra.
7-ik válaszoló: Csak feltételezni tudom, hogy Pista az ingatlan.com és más hasonló webes felületről kaphatott fogalmat az árakról. Igaz, ott 1000 m2-nél nagyobb ingatlanárakat közölnek, de lehet, hogy Pista megneszelte, hogy a kivitelezőnek nagyon fontos ez a telek, biztosan ezért kért érte annyit amennyit nagyobb telkekért kérnek a mi környékünkön. De biztosan nem tudok semmit mivel nem vagyunk túl jó viszonyban. (mint általában az osztatlan közös tulajdon esetében ez lenni szokott. :)
válasza:Ha osztatlan közös, akkor nem valószínű, hogy megveszi egy kivitelező Pista minimális tulajdonjogát. Azért ők sem hülyék, nagyon jó helyen kell lennie az ingatlannak, hogy ő ebbe időt és energiát öljön.
Ilyen esetben viszont ha lenne rá vevő és ilyen botrányos a viszony, akkor eladnám a francba a sajátomat is és szabadulnék a nyűgtől. Ilyen nm ár mellett egye-fene veszek inkább egy kisebbet valahol, ami csak az enyém. :D
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!