Aki megutálta, az miért utálta meg a kertes házat?

#10 "a mai napig nem értem, hogy amikor azt mondják sokan, hogy állandóan meló van vele, akkor mégis mire gondolnak?"

Ez mindig relatív, kinek mi a sok meló vagy mi az amit elegendőnek talál.

A párom, apósom szeretnek matatni a kertben, rengeteg időt töltenek kerti munkával. De ha a páromnak nincs kedve hozzá, akkor van, hogy napokig semmit sem csinálunk, esetleg pár hetente füvet kell nyírni és kész.

Ha ősszel elkezdenek hullani a levelek akkor ez nekem ennyi, ezentúl levelek vannak a földön. Anyósom és apósom azonban nem bírják elviselni a lehullott levelek látványát, képesek óránként kimenni összeszedni, gereblyézni, még a bokrok alól is kiszedik. Szóval amíg számomra ősszel a gyümölcsszedés a meló meg kiszedni a már feleslegessé vált növényeket, nem egy nagy munka, addig az ősz állandó, folyamatos munkát jelent anyósoméknak a lehulló levelek miatt.

Meg más szempontból, mivel én nem vagyok oda a kerti munkáért, az hogy pár naponta ki kell mennem gyomlálni egy fél órát az már sok melót jelent, míg apósomnak ha kint dolgozott 5 órát a kertben aznap az csak kevés munka volt, máskor többet szokott és keres még magának, mert szereti csinálni.

Hülyét kapok a folyamatosan ugató kutyáktól.

Egyedül akkor nem hallom amikor szomszéd flexxel.

10:

Életmód és felfogás kérdése. Egyrészt ami neked kevés, másnak lehet sok. Mi a hétvégénken nem házzal szeretnénk foglalkozni, és nem hogy gond lenne elmenni otthonról, hogy kint legyünk, hanem szeretünk túrázni a természetben, ahelyett hogy otthon lennénk. Ja, és délután is dolgozunk, ha házat vennénk, még később érnénk haza.

Amik felénk voltak/vannak:

Kutyaugatás. Nem kicsit, nagyon. Mindenkinek "kinti" kutyák vannak, amiknek az a "dolga" hogy ugassanak. Teszik is ezt a nap 24 órájában. Bárki végigmegy az utcán ugatnak, este meg simán csak egymásnak ugatnak. Rosszabb esetben vonyítanak is.

Állattartás. Ma már nem "divat" de régen mindenkinek volt disznó a környéken. Büdösek voltak, plusz ha a szomszéd nem etette őket egész nap akkor borítgatták a vályút.

Füst. Ma már ez sem jellemző felénk. De régen alap volt, hogy ami befért a kazánba azt elégették, kutya, macska, gumi, műanyag. A kazán volt a mágikus doboz ami eltünteti a szemetet. Sokat túrázom, kisebb településekre a mai napig jellemző, hogy télen meg lehet fulladni a füsttől az utcán és a pesti szmog ahhoz képest hegyi levegő.

Mindig akad egy szomszéd aki házibulit tart, kint a kertben, hagy hallja mindenki. Alapból van egy szomszédunk, aki ha kimegy kiteszi a hangfalakat az ablakba és úgy üvölt a zene. ÉS nem C-k hanem diplomás emberek.

Valaki folyton fúr, farag, fűrészel, kocsi motorját bőgeti szerelés címszóval, fűkaszával játszik.

Amit gyerekként szerettem, hogy kevés ház volt, sok üres telek, és az úton el lehetett játszani, napi 1-2 kocsi jött, az is a szomszéd amit ismertünk. Ma már mindenhol aszfalt út, minden ház előtt 2-3 kocsi. Konkrétan pár percenként elrongyol egy kocsi a ház előtt a 30-as zónában 60-al. Szóval már az utca sem játszótér, mint régen.

Ja amit én is utáltam az a kert, állatok, ház körüli munkák.

Félreértés ne essék, az állatokat szeretem. De a tyúkólat meg disznóólat ganézni azt nem :D Tudom manapság már nem ezt jelenti a kertes ház, de nekünk még ezt jelentette.

Konkrétan minden hétvégénk csak a kertről szólt. Reggeltől estig, max délután volt kis pihenő. Hát én felnőttként nem ezzel akarok foglalkozni, hanem inkább utazok, pihenek, kirándulok egyet.

Ha kertes házam lenne, akkor csak gyep lenne meg automata fűnyíró ami végzi a dolgát :D

"38 fogban a kerti medence vízében lehet dögleni délutánonként, nem a dög meleg panelban tocsogni a saját izzadtságunkban"

Azért tegyük hozzá, ez egy erősen idealizált és korlátolt kép. Én azt látom, hogy a medence körülbelül évente egyszer kerül felhasználásra. Ellenben lakásból nem csak "dög meleg panel" létezik. Főleg hogy egy panellakásra relatív kis teljesítményű klíma is elég, onnantól meg teljes a komfort.

Mi minden nap nyomjuk nyáron a medencében a gyerekekkel, azt pl. imádom, hogy nem kell a strandokon heringpartizni. Kinek mi, én nagyon elvagyok magam a lakásban is, de a gyerekekkel a kert hatalmas áldás. Nekik kell a levegő, a mozgás, én meg nem vagyok az a jövős-menős típus, nagyon utálnám, ha minden áldott nap el kéne menni valahova, csak hogy kint legyenek. Kimegyek velük a kertbe, játszanak, én vagy játszom velük, vagy ha nem kellek épp, olvasok, nyáron medencézünk. Szoktunk szalonnát sütni, grillezni, tök jól elvagyunk a kertben. Ja, és a kertes házban nem kell egész nap fegyelmeznem őket, hogy halkabban, ne szaladj, ne ugrálj, ne trappolj, ne lélegezz, mert zavarod a szomszédot. Ez gyerekkoromból nagyon bennem maradt, egyik nagymamámék lakásban laktak, amint megmozdultunk, már szólt ránk, hogy halkabban, mert a szomszéd. Kertesben nincs falszomszéd, senki se hallja, ha kicsit hangosabbak bent.

Amúgy ahogy itt olvasom a másoknak zavaró zajokat, belegondolok, tényleg így van: ugatnak a kutyák, flex, fűnyíró, zene stb. Viszont érdekes, hogy nekem ezek soha fel sem tűnnek, kb csak akkor hallom, ha direkt odafigyelek. Gondolom, megszokás. Engem jobban zavart anno abban a pár évben, míg albérletben laktam lakásban, hogy matatnak a fejem fölött, hallom, ha a szomszéd lehúzta a budit, mentő az ablak alatt... De nyilván ez mind megszokás kérdése is.

Én inkább a környéket utálom. Alkoholista szomszéd, mindig flexel, fűrészel, fűnyírózik valaki vagy éget valamit, 'éhenkórász' macskák, prolik, főút mellett van (rengeteg kamion, mezőgazdasági jármű), szórakozóhely a közelben, vadászgép szokott repkedni. Tényleg minden rossz van ami csak lehet!

A ház teljes felújítást igényel, ami rengeteg pénz. Jelenleg fával kell fűteni, füvet le kell nyírni az utcán is plusz van egy 1,5m mély árok ott meg csak damilossal lehet (tetőtől talpig beborít).

Persze lakásban is lehet minden. Inkább nyugodtabb helyen laknék.