Egy átlagos tasak sárgarépa-mag, v. fehérrépa vetőmag (talán 4 gr) - optimális kiszórás esetén (sorokban) kb. hány méterre elég?

Optimálishoz közeli, kézzel szórva. Ha mind kikel, akkor egyelni kell, de még mindig egyszerűbb, mint palántázással pótolni...

De a jó keléshez persze a megfelelő mélység szükséges, se nem túl sekélyen, se nem túl vastag takarással.

Az úgy elvileg jó. Gyakorlatilag meg, mikor hogy...

Nálunk háromszögletű kapával szokás valamivel mélyebb árkot húzni, és úgy szórni kicsit magasabbról, hogy az árok aljába és oldalába is kerüljön, aztán vagy a mélyebben fekvő lesz jó, vagy a magasabbra kerülő. Ha mind kikel, akkor meg az első gyomláláskor megritkítom.

Nem szoktam 120 métert négykézláb végigmászni a takargatással, hanem egy perc alatt végigmegyek a sor fölött, és bakanccsal lökök rá földet, amennyi sikerül. És kikel... Ha mind egyforma mélységbe kerülne, akkor nem biztos, hogy kikelne. Megöntözni csak akkor szoktam, ha ilyen száraz a tavasz, mint idén.

Vetés előtt felesleges nedvesíteni. Annak még több értelme van szerintem, hogy elszórod a magokat, aztán az árkot locsolókannával végigöntözöd, hogy a magokhoz hozzátapadjon a föld, meg úgy általában is összeálljon a magok szintjén, nedvesen tartva őket, és utána takarod be, és aztán már nem is nézel rá kelésig. A magok szintjén tömörnek kell lenni a földnek, különben nem tud pótlódni a nedvesség a mélyebb rétegekből. Én akkor szoktam így végigöntözni kannával, ha el vagyok késve valamivel, mert egyből átnedvesedik a mag, és másnapra már csírázik.

Ha nem így öntözöl, akkor - tekintve a késői időpontot meg a száraz földet -, azonnal meg lehet öntözni, de úgy, hogy a víz ne álljon meg sehol, vagyis a talajfelszín ne cserepesedjen ki utána. Ha nem homokfölded van, akkor ennek is elégnek kell lenni kelésig. De éppenséggel még egy öntözést beiktathatsz, ha úgy látod. Én vagy 0, vagy 1 alkalommal szoktam öntözni kelésig (idén 1-szer), aztán kelés után egy hónappal kezdem rendesen öntözni csepegtetőszalaggal, az első rotálást követően. (Ha nagyon kicsi növények közé tenném a szalagot, akkor a szél miatt kivinné a felét.) Lehet, hogy előfordult már, hogy slaggal is öntöztem egyszer, de nem jellemző. Hasznos lehet ez is, ha nem vereti le az ember, de nem is feltétlenül szükséges, mert a gyökerek szintjén van még nedvesség, futja a téli csapadékból. Most is hiába nem volt eső már egy ideje, biztos te is azt tapasztaltad, hogy nedves fekete volt a föld a kapa nyomán.

A répamagra igaz, hogy ha sokáig fekszik nedves és hideg talajban, akkor megrothadhat. De most már meleg a föld, ilyenkor csírázni kezd a nedvesség hatására, nem rothadni.

A zöldség bírja a hideg, nedves talajt, régebben néha tél alá vetettük, aztán tavasszal kikelt. De leszoktunk róla, mert nem kelt előbb a rendes márciusi vetésnél, és jól be is füvesedett, mire kikelt és kapálni lehetett, alig lehetett megtalálni.