Miért árt a gyepnek/növényeknek, ha tűző napon (nyári forróságban) locsoljuk?

A nagyítós dolog az urban legend.

Több konkrét kísérletben próbálkoztak már vele, de egyetlen esetben se tudták előállítani. Mindenféle formájú vízcseppel próbálták, laposabbal, domborúbbal, kisebbel, nagyobbal. A vízcsepp alatti hőmérsékletet külön mérték a csepp szélén meg közepén. De semmi, egyszerűen egyik kísérletben se tudtak olyan hőmérsékletet előállítani, ami égette volna a növényeket. Maga a vízcsepp felvette a keletkező nem túl nagy hőt, és leadta a felső oldalán. A vízcsepp nem tud olyan domború lenni, hogy nagyon nagy hőt csináljon. Szóval, lehet, hogy előfordult már a világ kezdete óta, de olyan ritka lehet, hogy kísérleti úton nem tudták egyszer sem reprodukálni.

Kicsit hasonló, mint mikor egy vízzel töltött lufit elég sokáig lehet öngyújtó több száz fokos lángjával melegíteni, mielőtt szétdurran, mert a víz lehűti annyira, hogy nem olvad meg. Ugyanígy, a vízcsepp is elviszi azt a nem túl nagy hőmennyiséget, ami égetne.

Növénytől függően olyan 15-20 fok közt van az a hőmérséklet-különbség, amit még elviselnek a növények. Tehát 35 fokos levél a 15 fokos vizet még nagyjából károsodás nélkül elviseli. Sőt, ha a hideg víz érkezése lassú, pl. ritka és apró szemcsés, vagy a ritkán érkező nagy vízcsepp lefolyik a levélről, mielőtt nagyon sok hőt vonna el, akkor így a levél szépen, fokozatosan hűl le, nem úgy, mintha egy cserepes virágot belemerítenénk a hideg vízbe.

Vihar előtt el szokott borulni, hideg szél fúj, így a növények lehűlnek annyira, hogy nem lesz meg az esőcseppek és a levél hőmérséklete közt a káros különbség.

"Vihar előtt el szokott borulni, hideg szél fúj, így a növények lehűlnek annyira, hogy nem lesz meg az esőcseppek és a levél hőmérséklete közt a káros különbség."

hát ma nálunk derült égből hirtelen hidegzuhany volt...