Mennyit változtak a politikai nézeteid és milyen irányba az életed során?

Hát én amikor szavazókorú lettem kb. 10 évvel ezelőtt, akkor a Jobbikra szavaztam, de nem a náci vonal miatt, hanem szimplán fogalmam se volt a politikáról meg úgy semmiről, csak annyit tudtam felsőközéposztályos család gyermekeként,h baloldalra soha nem érdemes szavazni,mert az nekünk szívás. Aztán ahogy láttam, hogy ezek mennyire szélsőségesek azonnal kiábrándultam belőlük és 2014-ben már inkább a Fideszre szavaztam, aztán a fidesz is elkezdett széljobbra tolódni, így 2018-ban már a Kétfarkú Kutyapártra szavaztam és valószínűleg most is arra fogok. (Vagy max ha vmi csoda folytán Márki-Zay lesz a min. e. jelölt,akk. még elgondolkozom).

Összességében a politikai koordinátarendszerben úgy írnám le a változást, hogy minél többet tudtam meg a politikáról, annál libertáriusabb irányba tolódtam a függőleges tengelyen, h az állam minél kevésbé szóljon bele az egyének magánéletébe, vízszintes tengelyen gazdasági értelemben mindig jobboldali piacpárti voltam(még amikor nem tudtam róla,h mit jelent ez akkor is),ez sosem változott. Political compass-ban authoritarian right-ból lényegében libertarian right lettem.

Kb. centristaként kezdtem, mert Apa inkább jobbos, Anya inkább balos volt.

Aztán elkezdett egyre jobban balra tolódni a nézetem, mostanra szélsőbalos vagyok.

Még elég fiatal vagyok, úgyhogy sok idő még nem volt a változásokhoz, de gazdaságilag és társadalmilag is inkább liberális irányba változott.

Nyilván fiatalon radikálisabb az ember, én a libertárius nézeteket osztom.

Most 21 vagyok. 14-15 éves korom környékén találtam rá a rockzenére, így a Kárpátiát is megismertem és megszerettem. Ők akkor jobbik szimpatizánsok voltak amit nem is titkoltak, ahogy most sem titkolják a szélsőjobbos véleményüket. A lényeg, hogy ő miattuk én is a Jobbikkal szimpatizáltam.

Utána a pártot is jobban megismertem, de túl radikálisnak tűnt, aztán a 2018-as választáshoz közeledve Vona iránya tetszett a legjobban. Szimpatikus volt hogy a radikális rasszista irányvonalat kiszórta a pártból, tetszett a hozzáállása, a véleménye (megjegyzem mai fejjel a mai Vona nyilatkozatokkal már nem értek egyet) így a Jobbikot támogattam a választáson is.

Utána viszont Vona lemondott, így én is eltávolodtam a párttól, és nagyjából rendeződött a saját értékrendem. Utána a Momentum volt az a párt ami meg tudott szólítani, mondjuk nem tudom mivel, nem tudnék programpontot mondani tőlük. De szimpatikus volt hogy újak, fiatalok, lendületesek így velük kezdtem szimpatizálni.

Aztán ahogy őket egyre jobban megismertem, rájöttem hogy a Momentum értékrendje nagyon nem az én világom. Én elfogadó vagyok, nincs bajom sem a melegekkel, sem a bisezxekkel, sem a cigányokkal, sem a vallással. Persze megvan a magam véleménye, de ezt nem erőltetem rá másra és elvárom hogy más se erőltesse rám, de egyébként hiszek abban hogy mind egyformák vagyunk és egyforma jogok és lehetőségek illetnek meg minket. A Momentum viszont ezt egy kicsit túltolta, az LMBTQ harcot is úgy tűnt, ráerőlteti a szavazóira, majd a nők "egyenjogúságának" nevében követelték hogy legyen több nő a parlamentekben. Mivel én úgy gondolom, hogy egy ország vagy szervezet vezetésére hozzáértő emberek kellenek nemre, szexualitásra, származásra vagy vallásra való tekintet nélkül, nem értettem és most sem értek vele egyet, hogy csak azért kerüljön egy kevésbé alkalmas jelölt vezetői pozícióba, mert más nemű. Utána volt pár nyilatkozatuk vagy posztjuk még ami végképp betett és azóta nem szimpatizálok velük. Nyilván ugyan úgy tekintek rájuk mint más pártra, nem utálom őket, részesei a politikának és a mai LMBTQ ellenes politikában kell egy radikális erő a másik oldalra, hogy egyensúlyban tartság a politikát.

Utána nem szimpatizáltam senkivel az előválasztásig, amikor MZP jelölt lett. Őt korábbról ismertem már, régebben is hallgattam interjút vele, olvastam róla egy-két dolgot, de az előválasztás során mégjobban próbáltam utánajárni az elveinek és gondolkodásmódjának. Ezeket olvasva, hallgatva ő a legszimpatikusabb jelenleg a teljes ellenzéki politikából, rá szavaztam az első fordulóban is és remélem meg is nyeri a választásokat majd. Nem tudom ő meddig marad a politikában, de most ő az, akivel a leginkább tudok azonosulni.

A kamaszkoromat hagyjuk, hiszen bár követtem az eseményeket a rendszerváltás óta, kevés fogalmam volt társadalmi kérdésekről, szóval környezeti hatásra ("agymosó nyugati libsi propaganda" :D ) mondjuk, hogy jobboldali-liberális voltam annak minden klasszikus elemével a meritokratikus gondolkodásmódtól a szélsőséges individualizmuson át az indokolható rendpártiságig.

Aztán ahogy tapasztaltabb és műveltebb lettem, úgy tolódtam balra. A politikai iránytűk szerint valahol balközépen vagyok, bár valószínűleg nem kevés, ennél sokkal balosabb elvet is támogatok.

Szóval összességében azt mondanám, hogy jobbközépről balközépre tolódtam az elmúlt húsz évben.