Kedves EU-ellenzők, milyennek kellene lennie az EU-nak, hogy tetsszen nektek és támogassátok?

Nem ellenzem az EU-t, de abszolút rajongója sem vagyok, inkább afféle jóbarátja, aki kedveli, de azért megmondja, ha valami nem tetszik. Nekem az nem tetszik, hogy ott integrálnak, ahol szerintem pont, hogy a tagállamokra és a piacra kéne bízni a dolgokat és ott nem csinálnak semmit, ahol meg nagyon kéne. Például az EU-s költségvetés túlontúl nagy. A mezőgazdaságba öntött közös pénzeket szinte egy az egyben eltörölném a fenébe, aki nem tud piaci alapon megélni a földjéből, az így járt. Meggyőződésem, hogy bár egyes farmerek rosszul járnának a közös agrárpolitika megszüntetésével, a mezőgazdasági szektor mint olyan azonban egyenesen bővülne vele, mert a mezőgazdaság végre tényleg a termelésről szólna, nem a járadékvadászatról. És nem csak a mezőgazdaságban, hanem minden területen megkurtítanám az EU-s pénzeket, egyrészt elvből, másrészt a korrupció visszaszorításának érdekében.

Ahol viszont erősíteni kellene az EU szerepét, az a nemzeti, nemzetiségi ellentétek kezelése és az interkulturális kapcsolatok. Az Erasmus programba el tudnék képzelni még több forrást, a nyelvtanulás segítésébe is, mert az igencsak elfér itt Káeurópában (nem, nem csak Magyarországon - a környező népek jobb szereplésében nagy szerepet játszik az, hogy egymáshoz nagyon hasonló nyelveket beszélnek, némelyek tulajdonképpen ugyanannak a nyelvnek különböző nyelvjárásait, amelyeket csak hagyományból és nacionalista érzékenységből tekintünk külön nyelveknek). Ezek csak hirtelen eszembe jutott, kiragadt példák, a lényeg, hogy komolyan kéne venni a szubszidiaritást, és tényleg csak abba kéne EU-s szinten beleszólni, amit se a piac, se az államok nem tudnak hatékonyan kezelni.

Alapvetően egy összeurópai összefogás szimpatikus gondolat, de a megvalósulásának van néhány komoly gondja, számtalan érdeme mellett. Először is az egyedi jogi helyzete. Az uniós törvények, nem érvényesülnek jobban irányelv szintjén a legtöbb országban, csak annyira mennyire ők akarják.

Az illetékes szervek az ejnyebejnyéig mindig eljutnak, tovább nem. Mert nem akar senkit sem elveszteni a csoportból, ez így nem járja. Vagy legyen egy korrekt elszámoltatása és végrehajtása az uniós jogszabályoknak, vagy pedig ne legyenek. Mindkettőt korrektül le lehetne szervezni.

Ugyanez vonatkozik a közös állásfoglalásra különböző nemzetközi ügyekben, van is közös álláspont meg nem is, bár itt ha legalább nagy nehezen kiizzadnak egyet, az hathatós és jól megvédett dolog szokott lenni.

Az EU költségvetése a közös agrárbizniszbe öli az uniós költségvetés négykilencedét, ami enyhén szólva is röhejes. Persze a fenntartható, környezetbarátabb stb. pici gazdák termelésének támogatása is szüksége, mindenféle etikai és zöld okokból, de egy jócskán leszűkített, átláthatóvá tett csak speciális és innovatív projektekre osztana pénzt. A projekttámogatások egy kis részhalmazában sikerült ezt megvalósítani. Alapvetően ezt valósítanám meg a támogatási rendszerben is. Célzottabb, átláthatóbb és persze könnyen és hatékonyan ellenőrizhető és ellenőrizendő is. A felszabaduló pénzösszeget meg visszaosztanám értelemszerűen. A racionalizált költségvetésen kevésbé vitáznának a tagállamok így a nemzeti ellentétek is csitulnának. A uniós monetáris és a tagállamokon átívelő egyéb bankközi ügyletekre viszont hoznék egy egységes szabályrendszert, mert ami most megy az teljesen átláthatatlan, ahogy az adóbehajtással kapcsolatban is létrehoznék egy ilyen szupranacionális szervet.

Meg persze a belső konfliktuskezelésre és a tagállamok közötti interkulturális kapcsolatok egyengetésére is több forrást biztosítanék.