Egy anarchista társadalomban mi akadályozná meg a valódi laissez-faire kapitalizmus kialakulását?

Igen, itt azt kéne tisztázni, hogy mi az az anarchizmus. Egy társdadalomban, ha békén hagyjuk, a kapitalista viszonyok önmaguktól képesek kialakulni. Mindig az éppen aktuális állam az, ami ezt a spontán folyamatot leszabályozza, korlátozza vagy éppen meg is akadályozza.

Na de az anarchizmus pont arról szólna, hogy nincs ilyen korlátozó állam. A kapitalizmus tehát nagy valószínűséggel kialakulna.

Semmi. Az anarchisták nem akarják ezt megakadályozni. Pont ezt akarják elérni.

"az állam ereje garantálja, hogy van minimálbér"

És? Az jó? Egy csomó fejlett nyugati országban sincsen. Pl. Svédország, Dánia, Svájc. Ehelyett az egyes emberek vagy akár szakszervezetek megegyezhetnek egymással. Ha egy cég nagyon kevés pénzt akar adni, akkor olyanok fognak odamenni, akik nem találnak jobbat. Most azok akik nem találnak jobbat, inkább munkanélküliek, mert tilos olyan olcsón dolgoztatni őket, ahogy megérné.

"nyolc órás munkanap"

És? Az mitől jó?

"Egyébként tudom, hogy valószínűleg soha nem lesz anarchizmus. Viszont hozzá tartozik a műveltséghez, ha ismerem ezt az ideológiát is. Ezért kérdezem."

Itt a 8. válaszban elég részletesen leírtam az anarchizmus két fő érvét. Szerintem ismerkedéshez elég jó lett.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudomany..

" És tegyük fel, hogy én vagyok a leggazdagabb. Sajnos nem vagyok erkölcsös. Mi fog megakadályozni, hogy felbéreljek egy magánhadsereget, és kikiáltsam magam királlyá/diktátorrá és elkezdjek adót szedni? "

1) Hát mindenki más. Egyrészt, az hogy te vagy a leggazdagabb, nem jelenti azt, hogy gazdagabb vagy mindenki másnál együttesen. Jelenleg a leggazdagabb ember Bill Gates, 87,4 milliárd dollárral. De nincs több pénze, mint a 2. és 3. leggazdagabb embernek együttesen. Elég csak két embernek összefognia, hogy bármilyen egyedi törekvést legyőzhessenek. Ha egyszerűen pénz vs. pénz alapon nézzük a dolgot.

2) Másrészt, a pénz nem minden. Mi van, ha kikiáltod magad királynak, de erre mindenki bojkottálja az üzleteidet és tönkremész? Ráadásul anarchia van. Mi van, ha egy random ember erre felháborodik és megöl? Lehet, hogy még csak meg se fogják büntetni.

3) Az önérdeked. Ha te vagy a leggazdagabb, az azt jelenti, hogy nagyon jól tudsz egy anarchista államban érvényesülni. Miért tennél tönkre egy rendszert, ami amúgy is felemelt téged a legmagasabb szintre? Hatalmas kockázat.

4) Mint az írásom elején is megjegyzem, nem vagyok anarchista. Én inkább csak az irányban értek egyet az anarchistákkal. Úgy gondolom, hogy az állami szerepvállalást egyértelműen csökkenteni kell, de az ideális végcélt nem tudjuk még megállapítani. Ha kicsit túlmegyünk rajta, akkor fel fog tűnni. Lehet, hogy tényleg az állam teljes megszűnése lenne az ideális, lehet hogy egy minimális államra mindig szükség lesz. Lehet, hogy jelenleg még szükség lenne egy minimális államra, de mondjuk 100 év múlva már nem. Szóval én inkább csak az irányultságot tartanám meg, és nem fókuszálnék egy nagyon távlati célra. Mert ha arra fókuszálunk, akkor igazából csak ötletelünk. Kezdjük ott, hogy ne vegyen el erőszakkal az állam pénzt emberektől azért, hogy abból a pénzből butítsa őket a TV-n keresztül. Aztán mire releváns lesz az a kérdés, hogy vajon mennyire jó az állam teljes hiánya, akkorra már feltehetőleg nagyobb tapasztalattal fogunk rendelkezni a témában.

Alapvetően szerintem is az a probléma az anarchizmussal, hogy nem tudja jól kezelni a monopóliumokat. Te is hasonló irányból érvelsz. Szóval nem akarom itt túlvédeni azt a pozíciót, amivel nem értek egyet. Igazából nem lehet tudni, hogy mi történne az általad felvázolt helyzetben.

Elolvastam én is a belinkelt írást. Közérthető összefoglaló, ebből a szempontból akár hiánypótló is. Viszont nem értek vele egyet mindenben:

"Egy privatizált rendszer mindig magasabb minőséget nyújt, alkalmazkodóképesebb, kényelmesebb, hatékonyabb és olcsóbb."

Tisztában vagyok azzal, hogy mindenhol ezt kell felmondani az ötösért, csakhogy ez egyszerűen nem igaz.

Ne mondja nekem senki, hogy ma a banki szolgáltatások, vagy a biztosítók szolgáltatásai akár alkalmazkodóképesebbek, akár olcsóbbak, mint a létező szocializmus állami bankjai és biztosítói voltak.

De mondhatnám akár a péksüteményeket is. Ma sokkal többféle közül válogathatunk, de a nagy többsége silányabb, mint régen volt. Nekem az külön expedíció a városunk másik felébe, ha olyan normális sóskilfit akarok venni, mint amilyen a gyerekkoromban minden boltban volt. És az áráról ne is beszéljünk.

A cipőtől a ruhán át a mosógépig és a vasalóig minden jobb minőségű volt, mint a mai márkás cuccok. Szüleim közel negyven éves KGST turmixgépe még ma is ugyanúgy működik, mint régen (pedig gyepálják eleget) én pedig már a harmadik "márkás" turmixgépnél tartok az utóbbi tíz év alatt. Egyedül talán az autópark az, amire azt mondom, hogy na valóban minőségi változás történt a piacgazdaságra való áttéréssel.

Sajnos a szocializmus összehasonlításhoz nem nagyon tudok hozzászólni. Fogalmam nincs, hogy évekkel a születésem előtt mennyibe került a tejföl a fizetéshez viszonyítva, és milyen volt a minősége a mostanihoz képest. Olyan nagyon jól nem működhetett az a rendszer, ha mindenki le akarta váltani.

Ha a piacot olyan mértékben korlátozzák, mint a szocializmusban, annak mindig megvannak a hátulütői. Nem tudom hogy mi volt akkor, mert már a rendszerváltás után születtem. De kizártnak tartom, hogy van egy vállalkozás, ami olcsóbban jobb minőségű terméket gyárt, ráadásul már jól bejáratott klientúrája van és ismeri a helyi szabályokat, embereket, helyeket, stb. az tönkremenjen egy drágább és rosszabb minőségű terméket áruló új bolttal szemben. Szóval valahol nem stimmel az, hogy a KGST vasaló olcsóbb, jobb, de mégis a szarabbat veszik drágábban. Ha az állami árszabás miatt, akkor annak valahol máshol meg kellett fizetni az árát, egyszerűen a mateknak ki kell adódnia.