Kezdőoldal » Politika » Egyéb kérdések » Tényleg szükség van az oktatás...

Tényleg szükség van az oktatás "reformjára"? Nem lenne jobb inkább az, ami régen volt?

Figyelt kérdés

Én úgy látom, hogy ahhoz képest, ami most van, még mindig jobb volt a korábbi oktatási rendszer, akár a 10 évvel ezelőtt is. Kifejtem, hogy miért.


Elmúltan 25 éves, és olyan munkakörben dolgozom egy vidéki városban, hogy gyakran találkozok általános iskolás gyerekekkel (főleg 7-8. osztályosokkal). Ezek többféle társadalmi rétegből jönnek, és különféle iskolákból. Namost, nekem olyan lesújtó tapasztalataim vannak ezeknek a gyerekeknek a világról alkotott ismereteiről, hogy ha más mesélné nekem, el sem hinném, hogy ilyen van.


Emlékszem, amikor én voltam iskolás 10 éve, az egyik osztálytársam nem tudta, hogy kik azok a székelyek, és ez olyan gáz volt, hogy az egész osztály rajta röhögött hetekig. De esküszöm, ez a régi osztálytársam egy Einstein a mai gyerekekhez képest.


Tehát az a tapasztalatom, hogy igazából semmi értelmes dologról nem tudok velük beszélgetni, mert egyszerűen fogalmuk sincsen a világról. De komolyan, halvány fogalmuk sincsen. A legutóbbi alkalommal (most egyébként ezen vagyok felháborodva, és ez ihlette a kérdést) egy Európa vaktérképet nézegettem velük, és hülyeségből felvetődött, hogy hol van Magyarország. És alig egy-kettő tudta megmutatni, volt aki Szicíliába tette... És ez teljesen komoly!


De már más foglalkozásokon is kiderült számomra, hogy egyszerűen nulla alapműveltségük van, pl. hetedikes gyerekeknek ha felemlítem március 15-ét, akkor nem tudja, hogy az miről szól, hanem van valami halmaz a fejéből erre, hogy "vértanúk, lyukas zászló, 12 pont, Nemzeti Dal" stb., és teljes a kavarodás a fejében, október 6, október 23 és március 15 az neki be van rakva egy kalapba, és valami nemzeti, piros-fehér-zöld ünnep, amikor az iskolában műsorok vannak, de hogy melyik micsoda pontosan, arról gőze nincsen.


Vagy a másik, hogy a világról fogalmuk sincs, nem tudják, hogy milyen népek veszik körül a magyarságot, sőt, egyáltalán azt sem tudják, hogy Európában milyen országok vannak. Nem az a baj, hogy nem tudják, hogy az országok merre vannak a térképen, hanem az, hogy nem is hallottak még róluk! Mindig csodálkoznak azon, hogy létezik ilyen ország, hogy Bulgária vagy Montenegró, amikor ezeket meghallják, akkor nevetnek, hogy ilyen is van? Pedig mi ilyen idős korunkban a társaimmal poénból bújtuk a térképet, sőt, nekünk iskolában még a fővárosokat is meg kellett tanulni, keményen bevasalták rajtunk, és alap volt, hogy tudtuk, hogy mi hol van, minek mi a fővárosa stb.


Még 10 éve is, azért egy átlag 13-14 éves gyereknek nem okozott gondot pl., hogy megmutassa Madridot a térképen, és hogy az Spanyolország fővárosa. Vagy hogy hol van Moszkva. Egy mai 13 éves pl. Moszkvát Itáliában helyezte el (tapasztalat)... Vagy a mi időnkben simán tudtunk ilyeneket, hogy ki volt Petőfi Sándor, hogy Segesvár mellett tűnt el, sőt, mi azt is tudtuk, hogy mi az az Erdély, tudtuk, hogy ki írta a Himnuszt, ki zenésítette meg, tudtuk, hogy a Föld a Nap körül kering, a Hold pedig a Föld körül, egyszóval nekünk volt fogalmunk erről a világról, ami körülöttünk van. De a maiaknak?


Csak bele vannak bújva a telefonjukba, és semmi másról nem tudnak beszélni, csak a kedvenc zenéikről, és hogy a kedvenc youtuberük, egy tipikus belőtt hajú kis gyökér milyen baromságokat beszélt, amin vihognak, mint a hülye majmok.


Most komolyan, ez mi? Ez a nagy oktatási reform, hogy ne tömjük a gyerekeket "felesleges tudással", hanem gyakorlat alapúan az életre tanítsuk? Milyen életre? Mert lehet itt vitatkozni azon, hogy mi szükség van arra a tudásra, hogy Madrid Spanyolország fővárosa, de szerintem igenis kell egy alap a világról, valami alapműveltség, amit igenis be kell magolni hosszú órákon keresztül az atlasz fölött görnyedve. És igenis be kell magolni Petőfi Sándor életét, hogy ha másért nem, de legalább azért, hogy tudjuk már, merre van Erdély, ahol eltűnt 1849. július 31-én... Vagy hogy mégis, ebből legalább fogalma legyen, hogy március 15 és a Pilvax kávéház stb. az nem valamikor az 1600-as években volt, hanem a 19. században...


Én nem tudom, mi történt az oktatási rendszerrel, és azt sem tudom, hogy mi a koncepciója, hová akar kilyukadni, kiket akar nevelni, de szerintem ennél nagyságrendekkel jobb volt akár a 10 évvel ezelőtti állapot is.



2017. márc. 4. 00:19
1 2
 11/13 A kérdező kommentje:

Egyáltalán nem írtam azt, hogy a gyereknek csak magolni kelljen, én sem egy telefonkönyv vagyok, aki visszaböfög minden adatot, amit belé tömtek, úgy, hogy azt sem tudom, miről beszélek. Szerintem tudok gondolkodni, és ennek az egyik eleme pont az, hogy olyan ismereteknek a birtokában vagyok, amik ennek a feltételei.


Sokan írják, hogy "elég gondolkodni tudni a gyereknek, nem kellenek ma már az ismeretek". De kérdem én, hogy tanítod meg a gyereket gondolkodni, ha a körülötte lévő világról semmilyen ismerete nincsen? Hogy tanítod meg számolni gondolkodni, ha már nem kell neki megtanulni a Pitagorasz-tételt, mert minek, és mert "ha tudja használni a google-t, akkor mindent tud"? Attól, hogy az interneten kikeresi a Pitagorasz-tétel képletét, még nem fogja tudni használni! Csak akkor tudja használni, ha az iskolában megtanulja.


De ugyanígy, az interneten fent van az összes királyunk uralkodási évszáma, ki lehet keresni, de ettől fogalma nem lesz a gyereknek a történelemről, mert nem tud semmilyen össszefüggést, megtanult történelmi adatok, ismeretek híján nem fog tudni semmit sem összerakni magának a saját fejében. Úgyhogy egyáltalán nincs igaza annak, aki azt mondja, hogy nem kell megtanulni semmit. Még Csapó Benő is azt mondja, hogy igenis szükség van bizonyos szintű adatmennyiség megtanulására.


Szerintem az oktatási rendszernek az lenne a feladata, hogy ezeket ugyanúgy megtanítsa, mint korábban, csak a mai idők követelményeihez és a mai gyerekhez igazodva. Oké, akkor nyomjanak az arcukba képeket, és cselekedtetve tanítsák őket, de a gyerek tudja már, hogy melyik kontinensen van Magyarország!


Sokan ellenségesen viszonyulnak hozzám, hogy biztos stréber voltam, magoltam stb. - a francokat! Mindig is ellensége voltam a magolásnak, nem is értem, miről beszéltek, könyörgöm, amiket leírtam, azok teljesen alap dolgok! Könyörgöm, ha egy gyerek 12 évig jár iskolába, akkor lehessen már elvárni tőle azt, hogy meg tudja mondani, hogy milyen országok veszik körbe Magyarországot, vagy hogy mi Spanyolország fővárosa! Azért az már a vicc kategóriája, hogy itt egyesek szerint ehhez magolás és stréberség kell, szerintem ez a teljesen minimális alap, ami miatt a gyerek iskolába jár... Mert ha nem, akkor tényleg nem értem, mi értelme az iskolának, ha úgy kerülnek ki onnan a gyerekek, hogy fogalmuk sincs semmiről, ami körülöttük van, és csak az okostelefon érdekli őket. Mert az ilyen zombik biztos, hogy nem tudnak gondolkodni, még annyira sem, mint az én generációm, és elnézve a PISA-felmérések legújabb eredményeit, szerintem az is alátámasztja, amit írok.


És nem jártam pesti elitgimnáziumba (az is szánalmas, hogy valaki szerint pesti elitgimnáziumba kell ahhoz járni, hogy valaki tudja, mi Spanyolország fővárosa....), ezeket az alap dolgokat egy átlagos vidéki iskolában sajátítottam el, és jó tanáraim voltak, mert nem magolásra kényszerítettek, hanem megtanítottak minket arra, hogy ismerni a körülöttünk lévő világot, az nem rossz dolog, hanem izgalmas és szép. És megtanulni egy leckét (pl. Petőfi Sándor élete vagy Magyarország megyéit a megyeszékhelyekkel) az nem olyan, mint foghúzás, hanem utána jobban fogjuk magunkat érezni úgy, hogy nem vagyunk zombik, mint itt egyesek, akik szerint elég mindenhez a google, mert olyan hülyék, hogy térkép nélkül még a saját seggüket sem találnák meg.

2017. márc. 4. 15:03
 12/13 anonim ***** válasza:

"Szerintem tudok gondolkodni, és ennek az egyik eleme pont az, hogy olyan ismereteknek a birtokában vagyok, amik ennek a feltételei. "


Az már szakismeret, szakismeretet pedig az egyetem ad vagy a munkahelyi betanítás. A megfelelő gondolkodási procedúra és skill set nem függ semmiféle ismerettől, ugyanis a megfelelő megközelítés és problémamegoldás egy olyan gondolkodásmód, ami univerzális, bármiféle szituációban használható kell, hogy legyen. Természetesen ezeknek a készségeknek az átadása magában elég nehéz, és hasznos hozzá a kísérő adathalmaz, de önmagában az alapból semmire nem jó. Petőfi életrajza semmire nem jó, de megtaníthat összefüggések felismerése az emberek tapasztalatai és személyiségei között, amik a versben tükröződnek. Segíthet összekapcsolni bizonyos korábban megszerzett ismereteket és megtaníthatja, hogy eltérő szemszögekből hogy lehet ugyanarról egy átfogóbb képet kirakni. Ideális esetben ezek a képességek lehetővé teszik, hogy elsajátíts bármit, ami érdekel és tudod, hogyan kell nekiállni, tudod mik a megfelelő tanulási módszerek. Igen, ez végül is adat, amit meg kell tanulni, de ez nem öncélú mint a Petőfi, és ez univerzálisan felhasználható nem pedig egy szakterület kívülállók számára felesleges adathalmaza.


"Sokan írják, hogy "elég gondolkodni tudni a gyereknek, nem kellenek ma már az ismeretek". De kérdem én, hogy tanítod meg a gyereket gondolkodni, ha a körülötte lévő világról semmilyen ismerete nincsen? "


Senki nem mondta, hogy semmilyen ismeret nem kell neki, releváns ismeretek kellenek. Amiket te említesz, azok maximum gyakorlatként, a módszerek berögzülését elősegítendő alkalmazhatóak.



"Hogy tanítod meg számolni gondolkodni, ha már nem kell neki megtanulni a Pitagorasz-tételt, mert minek, és mert "ha tudja használni a google-t, akkor mindent tud"? Attól, hogy az interneten kikeresi a Pitagorasz-tétel képletét, még nem fogja tudni használni!"


Attól, hogy valaki fejből nem tudja a tételt még tudja használni, sőt jobban is mint aki bemagolja, de nem érti. Te a kérdésedben arról beszéltél, hogy semmirevaló, önkényes ismeretek jók, mert csak. Most ezt arra változtattad, hogy nem kell tanulni semmiről nekik, persze ilyet senki nem mondott, ez egyszerűen szalmabáb.


"De ugyanígy, az interneten fent van az összes királyunk uralkodási évszáma, ki lehet keresni, de ettől fogalma nem lesz a gyereknek a történelemről, mert nem tud semmilyen össszefüggést, megtanult történelmi adatok, ismeretek híján nem fog tudni semmit sem összerakni magának a saját fejében. "


Az összefüggésekhez nem kellenek évszámok. A történelemoktatás lényege az ok-okozati összefüggések feltárása és ennek a modern életbe való felhasználása, illetve a megfelelő forráshasználat. A magyar királyok uralkodásának évszáma nem érdekel senkit és nem is jó semmire. Miért nem érted meg, hogy az önkényes, semmirevaló ismeretanyag tudása vagy nem tudása nem egyenlő azzal, hogy valaki nem tanul semmit? A megfelelő töritanár tudja, hogy az évszám nem jó semmire, meg kell tanulni, de alapvetően fölösleges és ő is tudja, hogy úgyis mindenki el fogja felejteni az érettségi után már egy évvel. Pontosan azért, mert senkit sem érdekel és nem is jó semmire. Akit meg érdekel az magától megtanulja. Ami viszont fontos az az összefüggések meglátása és a következtetések levonása bizonyos jelenségekből. Ez pedig már kurv.ára nem magolás és nagyon nem ugyanaz a tanulás menete mint önkényes hülyeségek és specifikus szakismeretek tanulása esetén.


"Oké, akkor nyomjanak az arcukba képeket, és cselekedtetve tanítsák őket, de a gyerek tudja már, hogy melyik kontinensen van Magyarország!"


Azért eközött és az "órákon keresztül az atlasz fölött görnyedés" között erős különbségek vannak.


"Mindig is ellensége voltam a magolásnak, nem is értem, miről beszéltek, könyörgöm, amiket leírtam, azok teljesen alap dolgok! "


"amit igenis be kell magolni hosszú órákon keresztül az atlasz fölött görnyedve"


?


", mert nem magolásra kényszerítettek, hanem megtanítottak minket arra, hogy ismerni a körülöttünk lévő világot, az nem rossz dolog, hanem izgalmas és szép. "


Ez nem tanítás kérdése, van akikben van ilyen belső indíttatás, van akikben nincs.


"hanem utána jobban fogjuk magunkat érezni úgy, hogy nem vagyunk zombik, mint itt egyesek, akik szerint elég mindenhez a google, mert olyan hülyék, hogy térkép nélkül még a saját seggüket sem találnák meg."


Ha te attól érzed jobban magad, hogy a Petőfi életrajzot magolod, lelked rajta. Sőt, beiratkozhatsz egy irodalmi képzésére valamelyik bölcsészszakon és, akkor naphosszat foglalkozhatsz ezzel. De ne te dönts már el, hogy valakinek jól kell éreznie magát mert valamelyik drogos barom életrajzát tanulja meg, és aki nem élvezi ezt az eredendően hülye.

2017. márc. 4. 20:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 anonim ***** válasza:
100%

A pitagorasz tétel pont rossz példa, mert nekem nem tanították meg annak idején, hanem csak megmutatták a bebizonyítását és magunknak kellett felírni a képletet. Egy ideig nem emlékeztem a tételre, de másnap már fejben könnyen le tudtam vezetni a bebizonyítását és utána magamtól írtam fel, persze mivel rengetegszer volt rá szükség, ezért a gyakorlat alatt nagyon gyorsan berögzült. De ha nem maradt volna meg, akkor se esne nehezemre a bebizonyítása. De még csak bizonyítás sem kell, a klasszikus pitagoraszi számhármasból (3, 4, 5) is elég könnyen észre tudja venni bárki a megoldást, ha kellően szemfüles.


Matematikában sehol nem kell magolni, az euklideszi axiómák kivételével semmilyen alapismeretekkel nem kell rendelkezni, azokból meg az általunk ismert matematika jelentős része, azaz középmatek érettségiig minden levezethető. Ezeket az alapokat meg egy óra alatt el lehet mondani. Emelt matekon és egyetemen se kell magolni, csak ki kell alakítanod egy szemléletmódot, amivel az absztrakt matematika is könnyen értelmezhető lesz. Az egy óra alatt elmondott alapfogalmakkal pedig - ha van elég motivációja a gyereknek a gondolkozásra és segítünk (vagy akár nem segítünk) -, akkor 40 év alatt lehet belőle Arisztotelész is.


Azonban maga az oktatás problémája pont erről szól, hogy nincs rá 40 évünk, hogy mindenkiből Arisztotelészt faragjunk. Ugyanígy, hiába tanítod meg neki Petőfit a gyereknek, nem lesz belőle egyből Cicero. Ha mindenből megtanítasz neki egy kicsit, akkor sem lesz belőle polihisztor. Sőt, koncepció nélkül leginkább semmi, csak tudni fogja, hogy mi Spanyolország fővárosa, meg hogy hol van a Mátra, fel tud sorolni egy csomó Petőfi verset, de ezek egyáltalán nem függenek össze és egyáltalán nem feltételei a világ működésének megértéséhez.


Van rá 18 évünk, hogy a bölcsődéből az érettségiig megtanítsuk a logikus gondolkozásra és felkészítsük arra, hogy minimális (!) ismeretek birtokában el tudjon igazodni ebben a végtelenül bonyolult világban. 18 év nem elég arra, hogy mindent megérts és ha erre törekedsz, akkor csak egy nagy katyvasz marad a gyerek fejében, amit jobb esetben időben helyre rak, legrosszabb esetben pedig végleg lefordul a tanulástól (és erre ma rengeteg példa van). Az a baj, és azt kell megértened, hogy a kreativitás, logika 17-20 éves kor fölött csak nehezen, vagy egyáltalán NEM fejleszthető. Ezzel szemben új ismeretekre 70 évesen is szert tehetsz.


Például választhatsz, hogy vagy bemagoltatod a szerencsétlen kölyökkel az anyám tyúkját, vagy ehelyett segítesz neki verset írni. Lehet utóbbival kreatívabb lesz és jobban élvezni fogja a költészetet, mintha ráerőltetnél olyat, ami egyáltalán nem érdekli.

2017. márc. 4. 21:14
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!