Bizonyítható a szkíta-magyar rokonság? Mivel / hogyan?

#10

Jó ez egy elmélet, de van sok másik. Tudósok egy része pl kétségbe vonja az első írásos emlékek hitelességét.

# 11/11 Időpont ma 17:28

Mindenben kételkedik valaki. Amúgy mit lehet kétségbe vonni mondjuk a halotti beszéden?

#12

pl hogy soha nem engedték radioizotópos kormeghatározásnak alávetni.

#7:

„Az eurázsiai nyelvcsalád azért nem egy elfogadott dolog”

Te magad mondtad: „Mindenben kételkedik valaki”. A cikk, amit linkeltél, egyébként nem több egy rosszindulatú blogbejegyzésnél (amiből az adott blogon sajnos elég sok van), amelyben az általam linkelt 2 cikk közül a korábbit, a 2012-est próbálták így cáfolni, a 2015-öst már meg sem próbálták, nem véletlenül (pedig az jóval erősebb érveket hoz fel, pl. a nyelvcsalád létezésének valódi statisztikai igazolását az adja, a másik nem volt még olyan szisztematikus). De a 2012-est sem egy kétes hitelű blogon kellett volna megpróbálni cáfolni, hanem tudományos folyóiratban (pl. a PNAS-ben). De azt elég nehéz lett volna, mivel a blogon sem hangzott el egyetlen valódi ellenérv sem. Az első bekezdésben már azzal kezdik, hogy a cikk csupa „gyanús” egyénhez köthető. Nekem meg pont az gyanús, hogy nekik mindenki gyanús. A konkrét kiragadott példák nem cáfolják magát az elméletet, ilyeneket a finnugor nyelvekkel rokonnak tartott szavaknál is lehene bőven találni. Az sem derül ki, hogy szerintük miért megbízhatatlan a Sztaroszttyin-féle szótár. A többi „érvét” a cikk alatti hozzászólásokban megcáfolják, bárki elolvashatja.

A konkrét példa, amit felhoz (magyar ház, német Haus, finn kota, kihagyva pl. a latin casa-t), hogy szerinte véletlen hasonlóság van a magyar és a német között, ez azonban korántsem biztos, hogy így van, mert pl. mindhárom lehet ugyanazon eurázsiai alapnyelvi szó maradványa. Persze arra nem ajánlanak módszert, hogy hogy lehetne biztosan tisztázni, hogy véletlen hasonlóságról van-e szó, valóban közös eredetűek, és ha ugyanez pl. két finnugor nyelv kapcsán merülne fel, ott pl. ugyanezt bizonyítékként lobogtatnák a közös eredetre...

[link]

[link]

Ugyanúgy, mint ahogy a német Wasser, az angol water, a magyar víz, és a finn vesi sem csak véletlenül hasonlítanak. A nyest szerint (gondolom) persze igen...

[link]

Mivel a kérdés eldöntésére az egyes szavak esetén nincs lehetőség (az ősnyelv ismeretének hiányában), egyetlen alkalmas módszer marad: a statisztika. Ha ugyanis sok ilyen szót találunk az alapszókincsben, akkor a dolog nem lehet véletlen. És történetesen így van.

A szakértő szép szabályos hangmegfeleléseket is észrevehet mindkét példában. Tehát az összehasonlító nyelvtudomány klasszikus módszereivel ugyanúgy belátható az eurázsiai makocsaládba sorolható nyelvek rokonsága. Egyéb konkrét példákat hely hiányában nem írok, egyébként már többször is leírtam itt jónéhányat:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

42-es hozzászólás.

A példák helyességét itt ellenőrizheted (vagy bármely más, az adott nyelvet tartalmazó szótárban, ekkor azonban egy könyv nem lesz elég): [link]

Ha a szótárt a nyest bejegyzése miatt nem fogadnád el hitelesnek, minden egyes szócikke további konkrét forrásokat is megad (pl. finnugor nyelveknél általában a nyest által is elismert Rédeit), ahol szintén ellenőrizhetők.

Ez alapján inkább javaslom elfogadni a PNAS-ben megjkelent tudományos cikk, mint a nyest nevű blogon megejelent bejegyzés álláspontját.

„Még az altaji nyelvcsalád létezése is vitatott, mert olyan kevés a hasonlóság az oda sorolt nyelvek között.”

Egyáltalán nem kevés. Magát a makro-altaji kategóriát főleg a koreai és japán nyelv miatt vitatják (de ha pár nyelvet emiatt esetleg kivesznek belőle, attól még a legtöbb altajinak besorolt nyelv rokonsága tény marad), meg egyesek szerint ugyan a mongol és török nyelvek közös származására sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, de a többség azt pl. nem kérdőjelezi meg. De ugye „mindenben kételkedik valaki”. :)

#15:

„Köszönöm!”

Szívesen :)

„Ha külföldiek hivatkoznak a "szkíta-szarmata" eredetű népekre, általában a magyarokat említik...”

Ha hunokra hivatkoznak, akkor is, de ez sem véletlen. :)

„és szorosan ide sorolják a szlávokat is (ha jól tudom, a szerbek(?) talán egészen pontosan a szarmatáktól származtatják magukat). Mit gondolsz erről?”

A szlávok egy részének lehet némi közük a szarmatákhoz (genetikai és kulturális egymásrahatások), mivel nagyjából ugyanott és ugyanakkor éltek, mint a szlávok egyes csoportjai. Valószínűleg az eurázsiai családon kerszetül nyelvrokonság is van köztük, bár abban sincs egyetértés, hogy a szarmaták altaji vagy indo-európai nyelvet beszéltek-e (esetleg urálit?, bár általában ez nem szokott felmerülni, pl. a hunok kapcsán sem).

„Hogy őszinte legyek, rokonság alatt leginkább genetikai rokonságot értettem (illett volna tisztáznom, bocsánat)”

Sajnos itt mindig gond, hogy nem megoldott a reprezentatív mintavétel, anélkül meg csak a konkrét sírleletek rokoníthatók egymással, de a népek nem.

„Nemrégiben találtam egy kanadai magyar antropológust, aki szerint a finnugor nyelvek (ide értve a magyart) rokoníthatók a szanszkrittal...”

Ld. eurázsiai nyelvcsalád koncepciója.

„...és így a magyarság őshazája Indiába, vagy legalábbis Indiához közel tehető.”

Ez is lehet egy opció, de nem lenne könnyű bizonyítani, ugyanekkor cáfolni sem lehet (kb. olyan ez, mint amikor Mezopotámiából származtatják a magyarokat). Nyelv alapján nem lehet még csak közelítőleg sem következtetni az őshazára, még a nyelvészeti paleontológia sem alkalmas erre (bár azt széles körben szokták használni, ezért mondják azt, hogy az uráltól jöttünk). Az őshaza helyének pontos bizonyításához lehetőleg reprezentatív genetikai minták kellenének, amelyek biztosan adott népekhez köthetők, ez azonban szinte lehetetlen. A régészeti leletekkel ugyanez a baj, hogy általában nem lehet tudni, hogy milyen népek hagyták őket hátra, ők milyen nyelvet beszéltek, és hogy nevezték magukat.

„Az "out of Africa" elméletet lényegében mára minden antropológus elutasítja vagy megkérdőjelezi (természetesen nem hivatalosan, úgy nem lehet...), ráadásul logikailag sincs az égvilágon semmi értelme.”

Meg lehet tenni, mint ahogy az is megkérdőjelezhető, hogy visszavezethető-e a ma beszélt összes nyelv egyetlen közös ősnyelvre (az ősnyelvkutatók szerint igen), de azért igen valószínű (de nem bizonyítható), hogy a mai ember nem több különböző helyen alakult ki, egymástól függetlenül. Szerintem a legvalószínűbb az, hogy amikor az embereiség majdnem kihalt, az akkor túlélő csoportokból származik le genetikailag az összes ma élő ember + a nyelvek is ennek a csopornak a nyelvéből származnak le.

[link]

Nem nagyon foglalkoztam a témával (mert engem meg inkább a nyelv érdekel), így elképzelhető, hogy nem vagyok tisztában a legújabb eredményekkel ezen a területen. Kíváncsi lennék azért az elutasítók vagy megkérdőjelezők érveire is. Tudnál ilyeneket linkelni?