Most ez komoly? Miért kell lebeszélni őket?

Látom, egyszer elolvastál egy könyvet Koreáról és azt azóta nagyon falod, idézed stb.

Azért nem költözöm el, mert ide születtem, nekem itt jó.Pont az ilyenek miatt hoznám vissza a sorkatonaságot, aki egy gép mögül ilyen agresszív, de a való életben nyílvánvalóan fülem-farkam ember, csak itt "valaki".Évezredes hagyomány, hogy a férfiak az államuknak katonai szolgálatot teljesítenek.Abban mégigazat is adok, hogy nem kifizetődő, vagy hogy már a technika a döntő, nem tömeg.De!Amit a kérdező ezalatt értett az a dolog mentális része.És nem azt mondta, hogy vigyenek mindenkit, hanem hogy miért kell ez ellen kampányszerűen ágaskodni.Miért kell azt mondani, hogy a rendre, szervezettségre, összetartásra nevelő "iskola" rossz, gonosz.Miért kell erről lebeszélni valakit?Már írtam, de megismétlem.Látható a különbség a férfiakon akik voltak katonák, és azokon is látható aki nem.Aki volt-és fenntartom, hogy csak a környezetemben élőkről nyilatkozom-az beleilleszkedik a hagyományos férfiszerepbe, aki nem volt az meg ha egy probléma jön, ugyanannyit lelkizik, mint egy nő.Nem egy kemény, szilárd férfi képét mutatja.

Tudom, sok fiú önérzetét bántani fogja a véleményem, de azért leírom. Egyet értek a kérdezövel. A mai fiatalok többségében semmiféle tartás nincs. Mind fizikailag, mind erkölcsileg szánalmas sokuk. Lakótársam egy 27éves -elvileg- férfi, képes volt végignézni, ahogy édesanyámmal bútort pakolunk, a villamoson a terhes nö meg az öreg néni adják át egymásnak a helyet, mert a fiatalok inkább úgy csinálnak,mint aki észre sm veszi öket. A házajtóban meg nem hogy elöre engedne, még rád is vágja a hatalmas macho. Egy fél éves kiképzésröl, emberré nevelésröl beszélünk, nem háborúba küldésröl! Mellesleg édesapám a legszebb évei között tartja számon a katonaságban töltött éveit. Barátságok szövödtek, közös kalandok... És igen, szívesen mennék én is, ha olyan döntés születne.

25, nö

A katonai hivatás választható, - és aki ezt választja, az van olyan szilárd jellem, hogy ne lehessen lebeszélni erről.

- Lehet agitálni, - maximum lesz egy "pingelés"...

Aki katonának jelentkezik, annak számtalan alkalommal bizonyítania kell - akaratlanul is, - hogy eléggé kitartó-e, - mert olyan bürokratikus, kusza herce-hurcán kell keresztül verekednie magát MÁR A FELVÉTELI PROCEDÚRÁN, hogy ott már "csak" az egészségügyi, psychikai szűrőtényezők válhatnak akadállyá - azt feltételezve, hogy katonának sportos, tevőleges, egészséges emberek szoktak jelentkezni (még ha van cáfolat is erre).

---

A sorkatonaság értelme a közösségformálás volt, - nem egy atomháború megnyerésére felkészülés.

Voltam sorkatona - 18 hónapot.

Különféle embereket ismertem meg, - jókat is, kevésbé jókat is.

Velem nem fordult elő, de a bátyám pl. a sorkatonaságon túlmutató barátságokat kötött a sorkatonai ideje alatt, - más kérdés, hogy később "katapultált" az országból és ezért megszűntek ezek a barátságok.

Az összetartást - egy magasabb rendű, későbbi célért - is katonaként tanultam meg, úgy, ahogyan az ésszerű alkalmazkodást, rendszerességre épülő életvitelt, rendet, tisztaságot, ápoltságot, átlagosan értelmezett igényességet, engedelmességet (ami azt jelentette, hogy nem pofáztam vissza ész nélkül a "főnökömnek") is.

Megtanultam morzézni, - a mai napig le tudom adni, illetve venni a távírójeleket elég nagy sebességgel (percenként).

Háromszáz méterről "buktattam" gépkarabéllyal a bukót (bukóalak), - nekünk nem szurkálták ki tollal a körkörös alakot sem, hiába csak hét darab lőszert kaptunk a feladat végrehajtására, - 50 méterről a mai napig kilyuggatom bárkinek a tenyerét maroklőfegyverrel (PA-63), ha "igénye van rá" (három tárnyi lőszerrel való gyakorlás után).

43 évesen is megteszem, hogy gondolkodás nélkül felpattanok a tömegközlekedési járművön, ha arra rászorulót fedezek fel a környezetemben, - nem várok tutyi-mutyi suhancokra, hogy észrevegyék magukat.

Nem tartom fölös energiapazarlásnak, hogy öreglányoknak segítsek lekecmeregni a járműről, - csomagokat segítsek levenni, feladni, ha szükségesnek vélem - és egyetért velem az is, akinek felajánlom.

Lehet adni a szavamra.

Van tartásom - mind jellemben, mind fizikailag.

Pontos vagyok, nem vagyok link.

Tudok uralkodni az érzelmeimen, indulataimon, - tudatában vagyok annak, hogy nem egyedül élek a Földön és nem is én vagyok a "falu bikája" (, tudom, hol a helyem a társadalomban).

Vannak önálló ötleteim, - amelyeket meg is valósítok, - nem "másokra telepedek rá", (várom, hogy majd, valaki más...).

Az ideológiai részt lesz@rtam, nem érdekelt, - túl lehetett élni.

Nem érzem úgy, hogy megbántam volna a kényszerű "vendégeskedést", - más kérdés, hogy amennyiben visszahoznák a sorkatonaság intézményét, akkor azzal motiválnám az ifjúságot a feladataik leggyorsabb elsajátítására, hogy két heti hibátlan, teljes értékű helytállás esetén azonnal hazaengedném őket - a legközelebb aktuális továbbképzésig, - nem csesztetnék senkit feleslegesen.

A jobb képességűek előbb lennének túl a honvédelmi kötelezettségeiken, a rosszabbak pedig később.

Akik szándékosan tettetik magukat hülyének, esetlennek, elesettnek, azokkal pedig - egy bizonyos időn túl - megkerestetném a bent létük finanszírozásának árát, (nem lenne hajléktalanszálló a kiképzést biztosító objektum).

Minden fejben dől el.

Ha egy gyerek abban nő fel, hogy semmiféle felelőssége nincs, nem kell szorgalmasnak, becsületesnek, erkölcsösnek lennie és nem kell törekednie a jóra, akkor nem fog és az általad kifogásolt irányba fejlődik.

Anyira értelmetlen ezen ennyit idegeskedni, amikor kézenfekvő a probléma gyökere.

A lényeg, hogy megtapasztalható egy bizonyosfajta generációs lepusztulás. Csak minden évben egy kicsi. Tudod, apránként, hogy a hülye parasztjának ne legyen feltűnő, hogy célirányosan idomítják őt, de legfőképpen a kölykeit. Miért kell ez? Hogy jó fogyasztó váljék belőle. Egy tartással rendelkező férfi, aki tudja, hogy mit akar és olyanná tudja alakítani a családját és olyanná nevelni a gyerekeit, hogy azoknak is meglegyen a tartása és erkölcsisége, nos az ilyenre nincs igény egy fogyasztói társadalomban.

Ide agyatlanok kellenek, akiknek mondanak valamit a TV-ben és már szaladnak is bevásárolni, mert kedvük szottyant hozzá. Ez a helyzet.

A lényeg: nem a katonaság hiánya termeli ki azokat a fiatalokat, akikről te beszélsz, hanem maga a társadalom és a felette uralkodó szellemiség.

11:36

Szerintem meg nem az a bizonyos 18 hónap fog téged olyanná tenni, mint amilyen vagy. Persze része az is, de aki bunkó paraszt, az a katonaság után is csupán egy bunkó paraszt lesz. Nem értem, hogy miért tulajdonítasz neki ilyen nagy jelentőséget, úgy beszélsz (beszéltek) erről, mintha a világ legnagyobb dolga lenne, mintha a mennyek országát jártátok volna meg azzal, hogy voltatok katonák és most veritek a melleteket, hogy ti aztán vagytok valakik.

Nos tudd meg, hogy nem voltam katona. Apám még volt, de ő egy szót se beszél róla, nem is érdekli, eredetileg tanár.

Én mentem már oda egy utcára kerülthöz, aki az úton állt mozdulatlanul, hogy mi a baj, és a többi. Adtam már át a helyemet, figyelmes vagyok szerintem eléggé. Nem voltam katona.

Bevallom vékony vagyok, mivel amióta anyagi csődbe került a család (2 éve körülbelül) nincs mit enni (vagyis de, bundás- vagy pirított kenyeret össze szoktam dobni, de általában az ösztöndíjamból veszek valamennyi ételt), mindemellett én pont olyan vagyok, aki sok ételtől se tud elhízni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem akarok testesebb lenni, de ez legyen csak az én problémám, majd én megoldom.

Viszont egy 40-es katonának öltözött férfi szólt már be nekem az utcán, biztos nem bírja a mai fiatalokat, hogy ilyen vékonyak és nyeszlettek. Utálom az agresszivitást, a militarista embereket sőt ezt az egész értelmetlen hülyeséget, és ilyen körülmények között tudod én jobban örülnék annak is, ha a katonaságot totálisan megszüntetnék és a pénzt olyan célokra fordítanák, amik az emberek megélhetését biztosítják. Habár így sokan munkanélküliek lennének, de a munkájuk sem áll többől, mint a napi tornaórából és évente egyszer kimennek, ha jön az árvíz. Vagy elmennek harcolni a külföldiekért.

De igen, akkoriban minden ember konzervatív volt és az egész világ jobb volt, mert mindenki szerette a háborút ( [link] ). Egyáltalán nem voltak olyan fiatalok, az időközben idősebbé váló korosztály erre a legjobb példa ( [link] ). Akkoriban ugye egy embernek nem volt hosszú haja, mert az milyen buz.is már ( [link] ), és tudni illik, hogy nem voltak megbotránkoztató jelenségek sem ( [link] ). Mert ilyen ez a mai világ, az egész egy förtelem, ilyenné váltunk... de szerintem inkább ilyenek maradtunk.

Nos nekem ez a véleményem.

20/f

Nos én is örülnék ha újra bevezetnék a sorkatonaságot.

Ezt úgy mondom, hogy 15 éves vagyok. Hivatásos, katonának már nem mennék el(gondolkoztam rajta) de ha jön a háború jó lenne tudni mit kell csinálni nem csak állni és nézni ahogy lerohannak. Akik meg azzal jönnének, hogy nem lesz háború(1920-as években is azt hitték.) meg nincs szükség katonákra mert mindent meg tesznek a számítógépek helyettük nézzék meg Afganisztánt. Tudtommal azt a háborút is emberek vívják. Szóval a sorkatonaság mindenképp jó lenne. Szerintem.

Hogy mondja egy csomó ember hogy a sorkatonaság ezért meg azért nem jó.Meg hogy a tömeghaderő sz@r.Azért volt eddig is Németországban sorkötelezettség nem?Most szüntetik meg.A német katonák jók és mégis sorkötelezettek.2-3 hónapra visszavezettetném de nem a régi rendszer szerint mert az elavult.Változik a világ.

19/F

12:06

Amíg időről-időre meg tudnak kaparintani politikai - és ezzel katonai - hatalmat félkegyelműek, (ugye nem is kell messzire mennünk keresgélni,) addig csak álom az, amit kergetsz.

Emberi tulajdonság az agresszivitás, - amely végig kísérte egész történelme folyamán az emberiséget.

Akiknek van, azoknak sem önkéntes adományokból van, ami van, hanem kiszemeltek maguknak náluk katonailag gyengébb, illetve pénzügyileg befolyás nélküli rétegeket és katonai erővel vették el tőlük azt, amit nem óhajtottak önként odaadni.

Ha balhé lesz Magyarországon, - mert mi a garancia arra, hogy nem lesz, - és mi közben csomagolsz, hogy elmenekülj a szülőföldedről, kérlek, gondolkozz el azon, hogy elég-e egy ima, vagy egy "világbéke-harcos vagyok emberek, ne bántsatok!" felkiáltás!

Nem csodálkozom, hogy ilyen fiatalon ideákat kergetsz, - csak annyit kívánok Neked, hogy ne éles helyzetben boruljanak az ideáid!

14:27S

Szerintem Magyarország haderejét (még ha nagyobb is lenne) túlértékeled. Szomszédos országok maximum politikailag ártanak nekünk, úgyszintén mi nekik. Ennél nagyobb háborúban mi már csupán golyóállóként működhetnénk 1-2 napig és teljesen jogos az, hogy a jövőbéli háborúkat már a technológia fogja megvívni (ami szintúgy nincs nekünk).

De itt most a jellemnövelésről volt szó, amit megpróbáltam megcáfolni szerintem teljesen jogosan. Fél év alatt az ember nem fog gyökereiben megváltozni, de erre talán bizonyos kor felett már hosszú évek se képesek és egyáltalán nem ettől függ az, hogy milyen emberek leszünk.

14:40

Amit Te teszel, az mellébeszélés, - úgy átolvastál a legfontosabb mondanivalókon, hogy csak na.

Ezt onnan tudom, hogy nem is méltattad arra az általam felsoroltakat, hogy reagálj valamelyikre is, - csak fújod a magadét.

Ettől a ponttól nem vita egy vita - mindazokon túl, hogy én a tapasztalataimat írtam le, nem vitatkozni jöttem ide.

Én leírtam a kérdésre a válaszomat, észrevételeimet, Te pedig vitatkozzál csak - magaddal.