Tényleg sírtak örömükben az I. világháborús veteránok, amikor Hitler seregei 4 hét alatt térdrekényszerítették azt a Franciaországot, amivel ők 4 évig szenvedtek eredménytelenül?

A válasz megírásának időpontja: 10-13 15:03

"Igen. Hitler nagyon nagy dolgokra volt képes. Ha ma is több ilyen ember élne, sokminden más lenne."

- Már ami megmaradt volna a világból, az valóban nagyon más lenne...

A válasz megírásának időpontja: 10-13 15:36

"Egy sima elmebeteg elég nehezen foglalná el szinte egész Európát és hozna létre beton stabil vezető szerepet az államában. Az tuti, hogy később megkattant, de az már csak az utolsó hónapokra tehető."

- Nem Hitler, hanem a tábornokai hódították meg. Amikortól Hitler elkezdett beleszólni a hadvezetésbe (1941, Moszkva), sorra követték el a nagyobbnál nagyobb hibákat, mint Sztálingrád, El-Alamein, Kurszk, Normandia, stb, hogy csak a legismertebbeket említsem.

(A kisebb jelentőségű hibák, mint a helytelen csapatösszevonások, seregek rossz helyre való átcsoportosítása, nem jó helyen való védekezés, és egyéb stratégiailag rossz döntések megtöltenének egy egész oldalt.)

Hitlernek sokszor könyörögtek a tábornokai, hogy tegye/ne tegye ezt vagy azt, de nem hallgatott senkire. Meg is lett az eredménye. Ha nem ő vezeti a seregeket, még akár a háborút is megnyerhették volna.

Ezért nem akarták az amerikaiak megölni, bár sokszor lett volna rá alkalmuk, csak tudták, hogy akkor valami alkalmas személy kerülne a helyére.

"Kérdésre válaszolva biztos voltak ilyen esetek, de nem hinném, hogy ez nagyon jellemző lett volna, szerintem pont tojtak Franciaországra, őket inkább a bécsi döntések érdekelhették."

- Az 1938-as, 1940-es évi magyarországi terület-visszacsatolásokat érted a bécsi döntések alatt? Miért érdekelte volna az jobban az I. világháborús német veteránokat? Szerintem a többségük nem is igen tudott róla.

"- Nem Hitler, hanem a tábornokai hódították meg. Amikortól Hitler elkezdett beleszólni a hadvezetésbe (1941, Moszkva), sorra követték el a nagyobbnál nagyobb hibákat, mint Sztálingrád, El-Alamein, Kurszk, Normandia, stb, hogy csak a legismertebbeket említsem.

(A kisebb jelentőségű hibák, mint a helytelen csapatösszevonások, seregek rossz helyre való átcsoportosítása, nem jó helyen való védekezés, és egyéb stratégiailag rossz döntések megtöltenének egy egész oldalt.)

Hitlernek sokszor könyörögtek a tábornokai, hogy tegye/ne tegye ezt vagy azt, de nem hallgatott senkire. Meg is lett az eredménye. Ha nem ő vezeti a seregeket, még akár a háborút is megnyerhették volna.

Ezért nem akarták az amerikaiak megölni, bár sokszor lett volna rá alkalmuk, csak tudták, hogy akkor valami alkalmas személy kerülne a helyére. "

Igen, tudom, hogy rengeteg rossz katonai döntést hozott, de mégis ő hozta össze ezt az erős országot a jó tábornoki karral. Nem katonai zseni volt, hanem szervező. Jelképesen mondtam, hogy ő hódította meg egész Európát, tudod általában vagy az országot említik ilyenkor vagy a vezetőt. Ténylegesen nem a tábornokai hanem a katonái hódították meg, ha már kötözködni akarunk.

"- Az 1938-as, 1940-es évi magyarországi terület-visszacsatolásokat érted a bécsi döntések alatt? Miért érdekelte volna az jobban az I. világháborús német veteránokat? Szerintem a többségük nem is igen tudott róla."

Ja, csak a kérdés nem feltétlenül a német veteránokról szól kizárólag. Nem csak németek harcoltak az első világháborúban.

"de mégis ő hozta össze ezt az erős országot a jó tábornoki karral."

- A tábornoki kart Hitler "örökölte", nem létrehozta. És kifejezetten bizalmatlan volt a "megbízhatatlan, nem hűen nemzetiszocialista porosz tisztekkel szemben" - ők pedig folyton "káplározták" Hitlert.

Lássuk akkor ennek a szervezőzseninek az életművét!

Hitler 1933-ban került hatalomra.

Németország adósságállománya milliárd márkában:

1933: 12,9

1938: 43,5

1939: 50,0

1945: kb. 400

A valóságban az történt, hogy rohamos eladósodásba vitte bele Németországot, és a gyorsan közeledő államcsőd elől a háborúba menekült. Azt remélte, hogy az adósság végül kifizethető lesz Európa kirablásával. A terv nem sikerült.

1939-ben a német reálbérek 25%-kal voltak alacsonyabbak, mint 1933-ban! Ráadásul a fogyasztási cikkek minősége csökkent, hiszen az importkorlátozások miatt pótanyagokra (Ersatz) kellett áttérni. Pótkávé, pótcsokoládé, pót-gumiabroncs, mesterséges ízanyagok és édesítőszerek. Később, már a háború alatt jött a műbenzin és a vegyipari eljárásokkal készített margarinutánzat. A Hitler-szalonna neve nem véletlen.

1936 nyarán úgynevezett "élelmiszerellátási zavar" (magyarul éhínség) tört ki. A helyzet annyira súlyos volt, hogy Schacht javasolta, hogy térjenek vissza egy hagyományos gazdaságpolitikához, állítsák le a fegyverkezést stb. Ezzel Schacht elvágta magát Hitlernél, és 1937-ben távoznia kellett posztjáról.

Schacht volt a náci kormány egyetlen komoly gazdasági szakembere. 1934 volt az első év, amikor az ő aktív részvételével kibontakozott a náci gazdaságpolitika. 1935-36-ra ez a gazdaságpolitika válságba került, és Schacht belátta a kudarcot, vissza akart térni a szabad piachoz és a béketermeléshez. Ezért csökkentették a hatásköreit, egyre nagyobb lett Göring befolyása a gazdaságpolitika irányítására, végül 1937-re teljesen Göring irányítása alá került a gazdaság. Göring a gazdasághoz tökéletesen analfabéta volt, ahogy maga Hitler is.

Ha 1939-ben nem tör ki a háború, a német gazdaság valamikor legkorábban 1940-ben, legkésőbb 1942-43 körül összeomlott volna.

"Ja, csak a kérdés nem feltétlenül a német veteránokról szól kizárólag. Nem csak németek harcoltak az első világháborúban."

- Szerintem a kérdező értelemszerűen a német I. vh-s veteránokra gondolt.

"Lássuk akkor ennek a szervezőzseninek az életművét!

Hitler 1933-ban került hatalomra.

Németország adósságállománya milliárd márkában:

1933: 12,9

1938: 43,5

1939: 50,0

1945: kb. 400"

A feudalizmus óta nem volt olyan háború ami kisebb-nagyobb mértékben nem járt volna a harcoló (pláne a vesztes) fél eladósodásával. Ezzel butaság érvelni.

"A valóságban az történt, hogy rohamos eladósodásba vitte bele Németországot, és a gyorsan közeledő államcsőd elől a háborúba menekült. Azt remélte, hogy az adósság végül kifizethető lesz Európa kirablásával. A terv nem sikerült."

Nem, ő eleve a háborúra készült nyíltan és ugye a fegyverkezéshez is sok pénz kell. Amúgy a terve kb valóban ez volt, Napóleon is ezt csinálta, a serege ellátmányának nagy részét fosztogatással szerezte.

"1939-ben a német reálbérek 25%-kal voltak alacsonyabbak, mint 1933-ban! Ráadásul a fogyasztási cikkek minősége csökkent, hiszen az importkorlátozások miatt pótanyagokra (Ersatz) kellett áttérni. Pótkávé, pótcsokoládé, pót-gumiabroncs, mesterséges ízanyagok és édesítőszerek. Később, már a háború alatt jött a műbenzin és a vegyipari eljárásokkal készített margarinutánzat. A Hitler-szalonna neve nem véletlen."

Lásd fentebb, fegyverkezett. Amúgy neked mond az valamit, hogy gazdasági világválság? A nyugati hatalmak gyakorlatilag háború nélkül csinálták meg azt amit te fentebb bemásoltál.

"1936 nyarán úgynevezett "élelmiszerellátási zavar" (magyarul éhínség) tört ki. A helyzet annyira súlyos volt, hogy Schacht javasolta, hogy térjenek vissza egy hagyományos gazdaságpolitikához, állítsák le a fegyverkezést stb. Ezzel Schacht elvágta magát Hitlernél, és 1937-ben távoznia kellett posztjáról.

Schacht volt a náci kormány egyetlen komoly gazdasági szakembere. 1934 volt az első év, amikor az ő aktív részvételével kibontakozott a náci gazdaságpolitika. 1935-36-ra ez a gazdaságpolitika válságba került, és Schacht belátta a kudarcot, vissza akart térni a szabad piachoz és a béketermeléshez. Ezért csökkentették a hatásköreit, egyre nagyobb lett Göring befolyása a gazdaságpolitika irányítására, végül 1937-re teljesen Göring irányítása alá került a gazdaság. Göring a gazdasághoz tökéletesen analfabéta volt, ahogy maga Hitler is. "

Igen. És? Válság, a németek mindenhonnan kirekesztése, fegyverkezés. Ezek derengenek?

"Ha 1939-ben nem tör ki a háború, a német gazdaság valamikor legkorábban 1940-ben, legkésőbb 1942-43 körül összeomlott volna."

A háború nem kitört, hanem Németország elindította szándékosan. Ez volt a terv, így kár azzal érvelni, hogy Németország 43-ra összeomlott volna, ami már csak azért is elég béna érv, mert ha a világháború közben nem omlott össze 43-ban, akkor békeidőben kötve hiszem, hogy sikerült volna neki.

Én tudom, hogy Hitler nem volt teljesen komplett, de az "érdemeit" és a tehetségét nem lehet letagadni. Egy szétvert Németországgal, ami szerinted pár éven belül becsődölt volna magától szétverte Európát, amit megint részben az USA segítsége mentett meg tőle. (Az USA szállítmányai nélkül nem húzta volna Anglia sokáig, akkor pedig meg sem támadja az oroszokat Hitler. Ő azzal számolt, hogy a Szovjetunió szétverése erőfitogtatás Angliának, ami arra ösztönzi, hogy tegye le a fegyvert. De aztán az orosz tél és az olaszok Jugókkal való bénázása közbeszólt, mondjuk e nélkül is kétséges lett volna a SZU térdre kényszerítése.)

Bizonyára igen.

Anyám sokszor emlegeti, örömükben sírtak amikor az iskolában a rádió mellet halgatták a bécsi döntést, ahogy sorolták: Losonc,... Rimaszombat,... Fülek,... Tornalja,... Pelsőc,... Rozsnyó,... Barka, Ájfalucska, Debrőd, Jászóváralja, Pány, Rudnok, Aranyida, Tőkés, Kassa... visszatért.

"A háború nem kitört, hanem Németország elindította szándékosan. "

De tegyük hozzá, hogy a lengyelek elvben el is fogadhatták volna a német követeléseket, vagyis Danzig Németországhoz való visszatérését és a korridoron átvezető területen kívüli autópályát. Akkor pedig nincs háború 1939. szeptember 1-én.

Hitler ezt a kérdést valóban békésen akarta rendezni, szövetségesnek próbálta megnyerni Lengyelországot. Csakhogy Hitler zavaros gondolkodásában a béke és a háború közti választóvonal egyszerűen, gond nélkül átléphetőnek bizonyult.

Nem, nem a háború adósította el Németországot, láthatod, hogy a háború előtti éveket mutattam fel.

És nem lehet mindent a gazdasági válságra fogni. Az 1933-ban véget ért, pont akkor, mikor Hitler hatalomra került.

"ami már csak azért is elég béna érv, mert ha a világháború közben nem omlott össze 43-ban, akkor békeidőben kötve hiszem, hogy sikerült volna neki."

- Legfeljebb te nem látod át. Azért nem omlott össze, mert kirabolta a meghódított országokat.

A Szu-t pedig mindenképp megtámadta volna, hiszen egymás esküdt ellenségei voltak kezdettől.

Hitler pedig le nem mondott volna Lengyelország bekebelezéséről.

1) Lenézte ezt a népet, szolgarendűnek tekintette.

2) Vissza akarta szerezni, amit az I. vh után elvesztett Németország.

"De tegyük hozzá, hogy a lengyelek elvben el is fogadhatták volna a német követeléseket, vagyis Danzig Németországhoz való visszatérését és a korridoron átvezető területen kívüli autópályát. Akkor pedig nincs háború 1939. szeptember 1-én.

Hitler ezt a kérdést valóban békésen akarta rendezni, szövetségesnek próbálta megnyerni Lengyelországot. Csakhogy Hitler zavaros gondolkodásában a béke és a háború közti választóvonal egyszerűen, gond nélkül átléphetőnek bizonyult."

Nos, nem. Hitler direkt oylan követelésekkel állt elő amit a lengyelek nem fognak elfogadni, ugyanis előtte már felosztották az országot a SZU-val.

"Nem, nem a háború adósította el Németországot, láthatod, hogy a háború előtti éveket mutattam fel.

És nem lehet mindent a gazdasági válságra fogni. Az 1933-ban véget ért, pont akkor, mikor Hitler hatalomra került. "

Nos megint olyat írsz amit már leírtam, hogy a fegyverkezésre ment el az a rengeteg pénz, a világválság meg csak Nyugat-Eu-ban csengett le 33-ra, máshol tovább tartott, pláne a szétvert Németországban.

"- Legfeljebb te nem látod át. Azért nem omlott össze, mert kirabolta a meghódított országokat. "

Tehát akkor ezek szerint nyereséges volt neki a háború? Ezt ugye te sem gondolod komolyan. Azért nem omlott össze, mert amúgy sem omlott volna össze.

"A Szu-t pedig mindenképp megtámadta volna, hiszen egymás esküdt ellenségei voltak kezdettől."

Te olyanról hallottál, hogy Molotov–Ribbentrop-paktum? Hitler nem tervezte ekkor még a SZU megtámadását, csak később. Viszont az elgondolkoztató, hogy Sztálin ugyan ezt tervezte, ugyanis a német csapatok gyors előretörésének egyik oka az volt, hogy az orosz csapatok szorosan a határ mellett álltak fel, mélységi védelem nélkül, támadó felállásban. Sztálin is támadott volna előbb-utóbb.

"Hitler pedig le nem mondott volna Lengyelország bekebelezéséről."

Nem is mondtam ezt.

"1) Lenézte ezt a népet, szolgarendűnek tekintette."

Ez a h.ülyeség része Hitler tervének.

"2) Vissza akarta szerezni, amit az I. vh után elvesztett Németország."

Ez meg nem hiszem, hogy nagyon kivetni való lenne.

01:20

"A Szu-t pedig mindenképp megtámadta volna, hiszen egymás esküdt ellenségei voltak kezdettől.

Hitler pedig le nem mondott volna Lengyelország bekebelezéséről. "

Nem. A történelmet ne úgy képzeljétek el, mintha az hosszútávra előre kidolgozott stratégiák mentén zajlott volna le és zajlana ma is. Többnyire rögtönzések és véletlenek láncolata.

A közhiedelemmel ellentétben Hitlernek sem voltak pontosan kidolgozott tervei, egyszerűen ad hoc döntéseket hozott, általában az ellenfelei lépéseire reagált. Hitler Németország terjeszkedésének az irányát Nyugat helyett Keletben jelölte meg, de, hogy ez milyen formában, mikor, hogyan valósul majd meg, azt ő maga sem tudta.

A Molotov-Ribbentrop paktum megkötése után például Hitler eleinte komolyan gondolta, hogy hosszútávon is együttműködik majd a Szovjetunióval.

14:58

"Hitler direkt oylan követelésekkel állt elő amit a lengyelek nem fognak elfogadni, ugyanis előtte már felosztották az országot a SZU-val. "

Nem. Hitler valóban békés megegyezésre törekedett Lengyelországgal, amelyet antibolsevizmusa miatt jövendő szövetségesének szeretett volna megnyerni. A német követelések ez esetben egyáltalán nem voltak eleve elfogadhatatlanok, sőt, önmagukban ezeket a nyugati nagyhatalmak is jogosnak ismerték el. A poén az, hogy Hitlert magát sokkal jobban érdekelte az, hogy a gyűlölt Benes Prágájába bemasírozhasson, mint Danzig kérdése. Mégis a lengyel viszályból lett a világháború és nem Csehszlovákia maradékának a felszámolásából.