Mikor értik meg hogy Trianon semmis?

Most már csak azt nem értem, hogy mi a bajod.

Trianonra úgy emlékezünk, hogy az ország igazságtalan feldarabolására, a kétharmadának elvesztésére. A párizsira meg úgy, mint ennek az állapotnak a megerősítésére -pontosabban még 3 falu került Csehszlovákiához.

Ráadásul minkét esetben a vesztes oldalon álltunk -a történelmi körülményekről most nem beszélve.

#10 Ezt írta neked: "A párizsi békeszerződés az 1938. január 1-jei állapotok visszaállításáról rendelkezik.

Az első bécsi döntés pedig ez év november másodikán volt"

KÉSŐBB volt az a bécsi döntés, mint a párizsi békeszerződés, vagyis ha a KORÁBBI békeszerződés van érvényben akkor az olyan, mintha a bécsi döntés nem is létezne. Azt nem tarthatják be vagy vehetik figyelembe ami ezek szerint nem is létezik már! Nincsenek a bécsi döntés által visszaállított határok, mert az azt megelőző párizsi béke van életben szerinted is.

"Erre pedig itt az alkalom, mert most világbéke van"

Előbb jó lenne, ha elutaznál abba a világba, ahol világ béke honol, mert az nem itt van.

Remélem ez segít megérteni. Szólj ha gondod van a szövegértelmezéssel.

"Magyarország határai

1. Cikk

1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint amelyek 1938. évi január hó 1-jén voltak.

2. Az 1940. évi augusztus hó 30-án kelt bécsi választottbírósági határozat rendelkezései semmisseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki. * Magyarország és Románia között az 1938. évi január hó 1-jén fennállott határ ezzel visszaállíttatik.

3. A Magyarország és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója közötti határ, attól a ponttól kezdve, amely közös e két Állam és Románia határai között, addig a pontig, amely közös e két Állam és Csehszlovákia határai között, a Magyarország és Csehszlovákia közötti előbbi határvonalban állapíttatik meg, úgy, amint az 1938. évi január hó 1-jén fennállott.

4. a) Az 1938. évi november hó 2-án kelt bécsi választottbírósági határozat rendelkezései semmiseknek és érvényteleneknek jelentetnek ki. *

b) A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ, attól a ponttól kezdve, amely közös e két Állam és Ausztria határai között, addig a pontig, amely közös e két Állam és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniójának határai között, ezzel visszaállíttatik, úgy, amint az 1938. évi január hó 1-jén fennállott, kivéve mégis a következő alpont rendelkezéseiből folyó módosítást.

c) Magyarország átengedi Csehszlovákiának Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsun községeket a jelen Szerződéshez I/A. alatt csatolt térképen megjelölt kataszteri területükkel együtt. Ennek folytán a csehszlovák határ ezen a szakaszon a következőképpen állapíttatik meg: attól a ponttól kezdve, amely Ausztriának, Magyarországnak és Csehszlovákiának 1938. évi január hó 1-jén fennállott határai között közös volt, Ausztria és Csehszlovákia között a jelenlegi magyar-osztrák határ lesz a határ addig a pontig, amely a 134. magassági ponttól délre körülbelül 500 méterre (a rajkai templomtól északnyugatra 35 kilométerre) fekszik, ez a pont lesz ezentúl az említett három állam határainak közös pontja; innen az új határ Csehszlovákia és Magyarország között keletre fordul Rajka község északi kataszteri határát követve a Duna jobb partjáig addig a pontig, amely a 128. magassági ponttól északra körülbelül 2 kilométerre (a rajkai templomtól keletre 3,5 kilométerre) fekszik s amely pontnál az új határ csatlakozik a Duna hajózási fővonalában az 1938. évi január hó 1-jén fennállott csehszlovák-magyar határhoz; a Rajka község határán belül fekvő zsilip és visszaeresztő csatorna magyar területen maradnak.

d) A Magyarország és Csehszlovákia között az előző alpontban megállapított új határ pontos vonalrészleteit a helyszínén Határrendező Bizottság fogja kijelölni, amely Bizottság a két érdekelt kormány képviselőiből fog állani. A Bizottság munkálatait a jelen Szerződés életbelépésétől számított két hónap alatt befejezi.

e) Arra az esetre, ha az átengedett terület lakosságának Magyarországba telepítésére vonatkozólag Magyarország és Csehszlovákia kétoldalú egyezményt nem kötnének, Csehszlovákia biztosítja az említett lakosságnak az emberi és polgári jogok teljességét. A lakosságcsere tárgyában 1946. évi február hó 27-én kelt csehszlovák-magyar Egyezményben * kikötött összes biztosítékok és kedvezmények alkalmazást nyernek azokra a személyekre, akik a Csehszlovákiának átengedett területet önként elhagyják.

5. A fent leírt határok a jelen Szerződés I. számú mellékletét alkotó I. és I/A. jelű térképeken láthatók."

Akkor másképpen fogalmazva. A párizsi béke megerősíti a Trianoni határokat és ezen kívül még három településsel ki is egészíti.

Hiába való erőlködés, ilyet még Morvai Krisztinától sem hallottam, pedig ő képzett jogász. Szerintem keresd fel és kérj jogi tanácsot ezzel kapcsolatban.