Miért írják sokan itt az oldalon, hogy aki "gazdag", az gonosz?

Bizonyos érelemben áll-naiv a kérdés. Nyilván nem érdekel ezeknek a (szegény) embereknek a véleménye, mert akkor kibontanál a boltotokban egy zacsi kekszet a pultra tennéd free majsz és aki nem túl veszélyes krakter, ám szegénynek tűnik, azzal szóba elegyednél és megkérdeznéd ilyesmikről. Nem telibe, hanem kerülő módon.

Egy adott országon belül is és a világban is rendkívül szélesre nyílt a társadalmi olló. Ez azt jelenti, hogy a szegények és a gazdagok közötti különbség intenzíven nőt és, ezek az álapotok: szegénység-gazdagság hagyományozódnak. Ajánlom: Loic Vacqouant: A nyomor börtönei című könyvét. Véleményem szerint, ha akarod választ ad kérdésedre. Azt hiszem nem a te személyeddel van baj. (tulajdonképpen inkább középosztálybelinek határoználak meg). Hanem azzal a neoliberális gazdaságtannal (Hayek, Friedman) mely a neokonzervatív narratívával karöltve (Guliani, Techer)pattanásig feszíti a húrt azáltal, hogy éppen a te osztályodat, a középosztályt számolja fel szaporán. Biztos hallottál már róla, hogy az egészséges - ideális társadalom vicces képe: a terhes babapiskóta. Ez kis számú de mégis színes és, összetett felső (vagyoni, pozicionális) réteget, és kis számú szegényt (kirekesztetett)mutat tekintélyes létszámú széles és erős (politikilag és gazdaságilag független / legalábbis nehezebben manipulálható) középosztállyal. A jelenlegi világ lassan Dickens borzalmas angliájába repít vissza bennünket. Piramis szerű társadalom képpel, széles, menthetetlenül szegény réteggel, illetve leszakadó, lecsúszó középosztállyal, és a társadalom tűhegynyi csúcsán összpontosuló gazdasági, média és politikai multipozicióval. Ez utóbbi egyébként nemzetközi jellegű, és nem választható. Nos a szegény közvetlenül legfeljebb az alsó, és a középosztállyal találkozik. Ám már itt is olyan különbséggel szembesül amely elkeseríti. Bizonyos értelemben csak itt nyilváníthatja ki nem tetszését, a szava a multipozícióhoz el sem jut.

A közöny. Nos, meglehetősen széles körben látható a fertelmes vagy a szégyenlős nyomor. Mégis szinte senki nem tesz semmit szerencsétlen sorsú embertársaiért. Ez bárhogyan is nézzük, fel vet bizonyos kérdést az emberségünkkel (illetve a modernitással) kapcsolatban. Persze sokan itt nyíltan idealizmust meg ilyesmiket, emlegetnek és kijelentik az élet harc, a társadalom darwini, stb. Remek. Ha ez így áll akkor tessék elviselni az utálatot,a betörést, és a gazdagok megtámadását. Mindenki azzal harcol amije van. Erre a jogot emlegetik (mely e tekintetben úgy tűnik a gazdagok privilégiuma.)Ezt persze nem komolyan mondom, de bizony lényegét tekintve a társadalom jól járt csoportjai így gondolkodnak, és ez sem egyéb mint leplezetlen fasizmus. Meggyőződésem, hogy nem tehetnek róla. Egy-egy személy lehet igen barátságos és nagyszerű. A rendszer ocsmány amelynek valamelyik pozíciójába bejárása van. Részben belenőttek, vagy adaptívan hamar magukévá tették a pszichopata viselkedésmintákat melyek mások legyőzéséhez, egyáltalán a világnak versenypályaként és nem mondjuk közös térként, kooperatív rendszerként való szemléletéhez szükséges. Erich Fromm (a neves pszichoanalitikus)ezzel az idézettel kezdi kőkemény és kiborító könyvét,a :Rombolás anatómiáját : "Az egymást követő nemzedékek egyre silányabbak lesznek...... végül amikor már szégyent sem éreznek nyomorúságos sorsú társaik jelenlétében, Zeusz őket is elsöpri a Föld színéről."

A világon egyre több ember, marad társadalombiztosítás nélkül az USÁ-ban csak 50 millió. A konzervatív és a szociáldemokrata szociálpolitikák ellen a TLC-ék és a Bankok nem szisztematikus, de természetükből adódóan rendszerszerű háborút folytatnak. A munkanélküliség az egekben, mert a tőke végig vágtatva a bolygón, villámgyorsan magára hagyja azt a ki tegnap még olcsónak tűnt, ha ma már van olcsóbb is, továbbá a profit maximalizálás követelménye nyomán egyre kisebb ráfordítással, egyre nagyobb profitra kell szert tennie, különben dől a rendszer. Valójában az emberek 20% val ezt megtudják oldani. A többit a gyenge és kiszolgáltatott államokra hagyják, melyek kínlódva tekergőznek ebben a szisztémában. Megdöbbentő mértékben nő a fekete gazdaságban dolgozok száma, azaz csökkennek a redisztribúcióra fordítható befizetések. Ez szociális katasztrófával fenyeget, melynek világszerte láthatjuk az első szikráit, Jaj, hol van ez még a lángolástól!? Az emberek mindezzel vastagon tisztában vannak. Nincs jövőjük. Feszültek. Jogosan.

Veled személy szerint semmi baj. Remélem meg tudjátok őrizni pozíciótokat, sőt növekedni annyira, hogy másoknak is munkát adjatok, becsülettel nem feketén. Akármilyen kis dolgot ha tudsz tegyél meg egy embertársadnak és máris sokat tettél.

üdv

Hogy neked pénzed legyen, akkor másnak tartozásának kell lennie (egyszerűen azért, mert a pénz hitelként, adósságként jön létre).

Tehát, ha kicsivel ügyesebb vagy (kezdetben), akkor neked lesz pénzed, és a másiknak tartozása. Később viszont már tőke (pénz) vonja a több pénzt MUNKA NÉLKÜL IS, úgy hogy másokat dolgoztatsz munkabérért, de a profitból nem kapnak (vagyis csak a létfenntartásukra elegendő a munkabér).

Tehát itt már főleg nem csak arról szól a nóta, hogy valaki mennyire rátermett és dolgos, illetve, hogy a másik mennyire lusta, tehetségtelen.

Egyedül akkor gazdagodhatsz meg tisztességesen, ha valami olyat tudsz alkotni, ami valóban értékes (és nem csak marketinggel teszed „értékessé”). Bár az ilyen alkotó embereket, akikből kevés van, nem a pénz érdekli.