Magyarországon miért jár együtt a szegénység a szomorúsággal?
A világ számos területén például Ázsia elég nagy részén, Afrikában, Kubában, Brazíliában vagy Törökország vidéki részein sokkal nagyobb a szegénység, mint Magyarországon, de az ottani emberek mégis pozitívan tudják látni az életet és nem azon görcsölnek egész nap, hogy nem úgy élnek, mint Ausztria vagy Skandinávia.
Magyarországon miért nem ez az uralkodó szemlélet? Csak egy életünk van, ha szomorkodással töltjük akkor elvesztegetjük, ráadásul a körülményeink se fognak javulni attól ha szomorkodunk.
"egyébként pedig milyen fedélről beszélsz, amit ők építenek, milyen ételről beszélsz, ami szinte majdnem ugyanaz minden nap, milyen munkáról beszélsz, amibe bele görnyednek?"
Na, ez az hogy nekünk az "fedél", az az étel, az a munka nem felel meg, nekik pedig az ég világon nincs gondjuk vele, mert mi kívülről nézzük, egy másik társadalomból.
Van haverom aki 2 hónapig volt hátizsákos turista Nepálban, és azóta gyökeresen megváltozott sok mindenben a hozzáállása, mert kicsit látta belülről azoknak az embereknek az életét, akiket mi lenézünk, mert nincs diplomájuk, autójuk, stb.
Nagyrészt viszont cserébe boldog, kiegyensúlyozott életet élnek, és MEGÉLIK az életet, nem rohannak át rajta.
Azért, mert a magyarok túl kényesek, és nem nyitnak ismeretlen dolgok felé, úgy mint a külföldiek. És a magyarok mindigis olyanok voltak, hogy ha a szomszédnak van, akkor nekem is kell.
Meg amúgy is a pénz-pénz-pénz motivál mindenkit. A pénz nem boldogít. Ezért szenvedünk: Egy üres lapra rányomtatnak számokat és ez a hatalom. Sokkal jobb lenne pénz nélkül, cserekereskedelmet létrehozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!