Szerintetek jó volt a magánynyugdíj megtakarításának államosítása? Milyen érvekkel, tényekkel támasztható ez alá?

De még sincsenek az utcán az emberek folyamatosan,meg a barikád sem áll már a Ferencziek terén.

Sajnos én nem vagyok amnéziás.

Kérdezőnek:

Alapvető tévedéseid vannak, ahogyan sok más behülyítettnek is. A magyar nyugdíjrendszer mindig úgy működött és most is pontosan úgy működik, hogy az éppen dolgozók a fizetésük egy részét ( a munkaadójuk egy másik részét) befizetik a nyugdíjalapba és az aktuális nyugdíjasoknak abból fizetik azt a nyugdíjat, ami a korábbi munkaviszonyuk alapján jár nekik. A mostani nyugdíjasok akkor tartották el a nyugdíjasokat, amikor ők voltak munkaviszonyban, a te nyugdíjadat meg azok fogják kitermelni, akik akkor lesznek munkaviszonyban amikor te nyugdíjban. Ez a rendszer nem változott attól, hogy a befizetések egy részét már nem az állami nyugdíjalapba kellett betenni és a várt nyugdíjadnak mindig is nagyobb része származna innen akármekkora is a mnyp aránya.

A fizetésed 9,5%-a a nyugdíjjárulék, ebből 8% ment a mnyp-ba, 1,5% az államhoz a mellé a 24% mellé, amit a fizetsed után a munkaadó már befizetett. A fizetés 9,5%-a helyet csak 1,5%-nyi ment oda, ahonnan az éppen szükséges nyugdíjakat ki kellett fizetni és ki is fizették. A többi pénz, tehát a 8%-nyi is ki lett fizetve nyugdíjként, mert az JÁRT a nyugdíjasoknak, korábban megdolgoztak érte. Mivel nem nyugdíjjárulékként lett oda betéve, az államnak más adóbevételéből kellett ezt kifizetni, ami másra kellett volna, pl. gazdaságfejlesztésre, közalkalmazotti fizetésekre az orvosoknak, tanároknak, tűzoltóknak.

Egy ideig, ha jól teljesít a gazdaság és még kevesen vannak akiknek mnyp-ba megy ez a 8%-a, akkor nem hiányzik olyan nagyon ez a pénz, könnyen ki lehet termelni. 10 év alatt viszont az aktív munkavállalók egyre nagyobb része lett mnyp tag, mert ez kötelező volt, nem választható. A gazdaság rosszul teljesített, a normál működésre sem volt elég pénz, a nyugdíjakhoz hitelt kellett felvenni. Míg a nyugdíjjárulékokat beszedték, a kifizetésekre hitel kellett, a dolgozók nem érzékeltek különbséget,a levonásuk azonos volt, ellenben az államkassza hiánya nőtt. 2009-ben a Bajnai kabinet alatt már lettek volna olyanok, akik mnyp-ból IS kellett volna kapják a nyugdíjukat. Az elv szerint a befizetések alapján a szokásos módon kiszámítják mennyi nyugdíj járna, majd annak 75%-t az állam fizeti (mindig, mnyp mellett is), a maradékot az mnyp. De nem a hiányzó 25%-t, hanem anyit, amennyi a befizetések és a haszon alapján akkor ki lesz számolva havi összegnek. Az ígéretek szerint ez több lett volna, mint az államtól a 25%, a valóságban ennek csak töredéke volt. Vagyis a mnyp tagok 2009-ben sokkal kevesebb nyugdíjat kaptak volna kézhez, mintha nem lettek volna mnyp tagok. Ezért hoztak Bajnaiék törvényt és ezért engedték meg benne nekik, hogy visszaléphessenek az állami rendszerbe a nyugdíjazásuk előtt, mert nagy lett volna a felháborodás. Ezzel maga a mnyp rendszer bevezetője, a szoclib kormányzat ismerte el, hogy rossz volt és veszítenek vele a tagok, nem nyernek.

Az a virtuális pénz, ami a mnyp számládon befizetésként szerepelt az nem számít sehol. Az állam mindig a fizetésed alapján számolja ki mennyi nyugdíjra vagy jogosult, a mnyp pedig a nyugdíjba meneteled pillanatában éppen a számlán levő végösszeget nézi csak és azt osztja szét havi járulékként. Ha tehát a 2008-as válság elvitte az addigi hasznodat, mint a legtöbb emberét, akkor csak az maradt ott, amit levontak, haszon semmi hiába tetted be azt oda akár 10 éve. Ellenben az államnál megtartotta volna az értékét akármekkora az infláció.

Mivel a mnyp-ba rakott pénzek pótlására sok hitelt kellett felvenni, jogos, hogy a visszavezetéskor ez a hitel legyen belőle részben törlesztve. A nyugdíjak az évek során ki lettek fizetve, tehát nem kellett a teljes összeget a nyugdíjalapba tenni, mert nem onnan hiányoztak, hanem máshonnan, amit éppen a nyugdíjalap korábbi hiánya miatt nem lehetett kifizetni. 2010-ben nem a 2008-as nyugdíjakat kell fedezni, hanem a 2010-eseket.

A kötelező mnyp megszüntetése nem a multat orvosolja elsősorban az államkassza szempontjából, hanem a jövőbeni hiányokat csökkenti. Az átálláskor pontos elszámolás készült minden embernél és kézhez kaphatta azt a HASZNOT, amit az értékmegtartáson felül a mnyp számára termelt. A legtöbb esetben ez a haszon még akkora sem volt, hogy egy szimpla bankszámlánál jobb eredmény legyen, sokan voltak viszont akiknél még az eredeti befizetéseiket is állami pótlással kellett kiegészíteni, mert negatív volt a "haszon".

A közel semekkora haszon mellett az országnak hatalmas költséget kellett fizetni azért, hogy a mnyp-ak működhessenek, a tulajdonosaiknak haszna lehessen és állampapírokba tehessék a pénzt - amit az állami nyugdíjalap önmagában jelentene minden kezelési költség, részvényes jutalék, marketing és székház építés nélkül!!!!

A végeredmény világszerte az, hogy a mnyp-ok sorban becsődölnek és helyettük az állam kell kisegítse a nyugdíjasokat. Mert az állam felelős a polgáraiért és garanciát ad ezen járulékok levonásával. Csak azok jártak a mnyp-al jól, akiknek nagyon magas befizetéseik voltak, a tőzsdén, a befektetésekben jól eligazodnak, a kisembereknek veszteség. Akiknek meg van magas bevételük és tudnak tőzsdézni, azok egyébként is jól fogják befektetni, nekik ott az önkéntes mnyp. A kisemberek maradjanak az államnál. Ha nem vezetik be a mnyp rendszert csak az önkéntes pénztárakat, akkor ma jóval stabilabb lenne a gazdaság és sokkal magasabb nyugdíjakat várhatna mindenki!