A kormány mikor látja be, hogy a fiatalokat nem kényszerrel, hanem munkahelyekkel lehet itthon tartani?

Meg is feledkeztem az eszmecseréről. Mindegy mivel most én is jókedvemben vagyok, válaszolok röviden.

Különböző médiumok összehasonlítgatásába nem megyek vele. Van egy olyan érzésem, hogy ugyanoda lyukadnánk ki mint az arany esetében te fújod a városi legendákát, üres lózungokat, nem hiszel se nekem se a hivatkozásoknak semminek. Aki a köztelevízió működési mechanizmusát összemossa a többivel az már csak egy fokkal jobb annnál

aki ugyanezt egy oldalra tolja át ( mindenért a kormány/zsidók és/vagy gonosz oligarchák/reptoidok a hibásak.

"Amúgy az árát is mint bármilyen pénznemét az arany értékét is a kereslet határozza meg. Nem különb semmilyen valutától csak a globális konszenzus és a globális gazdasági növekedésre való reakciója az érdekes, konjuktúra idején értéktelenebb, válságban megerősödik."

- És minket épp a világválság ért gyakorlatilag nulla aranytartalékkal."

Lehet játszadozni az aranyvásárlással csak bagatell tételben felesleges, nagy tételben meg a gazdaasági teljesítőképességünk és vagyonunk miatt elég egyszer mellélőnünk és mindent bebuktunk. Ezt hagyjuk meg a nagy játékosoknak. Válságkezelésre (világégéseket leszámítva)

meg tökéletesen alkalmas egy stabil valuta mint például az euró vagy akár a svájci franktartlékok, de a dollár is elmegy. Világégéskor meg nem mentük volna sokra ennyi arannyal.

De kitérnék még a (szél)jobbosok legfőbb imádatának tárgyára az aranystandardra.

Azonkívül, hogy az aranystandard korlátozott inflációs politikát engedélyez (ami a mai kormányyzati, de magánszemélyek által végrehajtott komolyabb gazdasági manőverekhez elenngedhetetlen) másrészt

, mivel roppant értékálló valami, könnyen átcsaphat az infláció deflációba, aminek a hatásait most inkább nem ecsetelném hosszasan. Ha nem lenne fogalmad róla mivel is jár ez, annyit segítek hogy 1925-ben Cruchill gazdasági kabinetje úgy határozott visszatért az aranystandardhoz, ami komoly deflációt okozott a gyarmatbirodalmoban és a nagy 1929-es válság egyik fő kiváltó oka volt.

Maradjunk annyiban az arany mint fedezet már túlhaladott a makrogazdaságban, nem fedezi elégségesen a pénzforgalom nagyságát, illetve megköti a zsugorodott gazdaságott a két leginkább magsztalt értéke miatt. Az aranykultusz kis túlzással csak a gátja a világgazdasági folyamatoknak illetve egyéb hasznos tulajdonságát sem, vagy csak korlátozottan aknázhatjuk ki (pl a nanotechnikában), illetve mesterségesen sem gyárthatunk pedig a technológia már több mint fél évszázados.

Összegezve egy kanyival nem jobb nekünk, hogy egy rakat aranytömbje van az MNB-nek vagy néhány jel van a számláján. Ezért nem törekedett Surányi után egyik jegybankelnök se arra, hogy aranyat vásároljon bárhonnét is.

A hitelekről csak annyit, hogy bank hitelezése a világválásg csúcspontja körüli szinten van, a szocpol a korlátozott kormányzati forrás miatt nem elégséges megoldás.

Egy jót vitáztunk, beszélni már nincs igazán miről, amúgyis nagyon elkalandoztunk az eredeti témtól.