MI a liberalizmus? Mit jelent? Kikre használják a szót?

A politikai liberalizmus

-az emberek születéskori egyenlőségét jelenti

A politikai liberalizmus szerint

-az állam polgárai alkotják (képviselőik útján) a törvényeket,

és egyetértenek abban, hogy alávetik magukat nekik.

-Az egyének döntik el, hogy nekik mi a jó, és nem más.

-Minden felnőtt állampolgárnak van választójoga, nemre, rasszra, vallásra, gazdagságra való tekintet nélkül.

-A politikai liberalizmus szerint mindent szabad, amit törvény, jogszabály nem tilt.

-A politikai liberalizmus közös és arányos teherviselést hirdet,

-A politikai libaralizmus az állam semlegességét jelenti sok területen:

-a piaci viszonyok érvényesülését biztosító keretrendszert,

-a piaci viszonyok veszteseit támogató szociális rendszert,

-az egyenlő lehetőségeket biztosító rendszert (művelődésben, oktatásban, egészségügyben, vállalkozásban)

A gazdasági liberalizmus

-a magántulajdon szentségét védi,

-a vállalkozás szabadságát,

-az üzletkötés szabadságát,

-a gazdasági verseny lehetőségét hirdeti és biztosítja

A gondolkodási liberalizmus

-egyenlőnek és méltóságnak tekint minden embert gyermektől aggastyánig,

betegtől egészségesig vallásra, nemre rasszra való tekintet nélkül.

-Nem elfogadni tekintélyt a gondolkodásban,

-támogatja a szabad vallásgyakorlást

Az illiberalizmus mindezek fordítottja:

-nem ismeri el (valójában) az emberek egyenlőségét, még akkor sem, ha törvény biztosítja

-kivételeket ad kénye-kedve szerint a törvények alól (visszamenőleges adókkal, konszernek, trösztök, baráti, rokoni vállalkozások közpénzen való támogatásával).

-A képviselők nem alkotnak törvényeket, és/vagy nincsen súlyuk azok megalkotásában

-A választójog nem érvényesül egyenlően és igazságosan (például választási kalkulációk szerint szabják újra a választási törvényt és/vagy a választási kerületek határait).

-Adott esetben kizárnak a választás aktív és/vagy passzív gyakorlásából csoportokat.

-Az állam beleavatkozik az állampolgárok gondolkodásmódjába:

az iskolák átideologizáltak,

-az állam minden eszközzel a "tájékoztatás" monopolizálására törekszik

-nem biztosított a szülők kizárólagos joga a gyermekek nevelésében (ellenben a gyermek tetteiért például felelősségre vonja a szülőt)

-a tömegkommunikáció egyoldalú, az egyéb forrásokat jogilag és/vagy gazdaságilag hatalmilag ellehetetlenítik

-kötelező az ideológiai oktatás-nevelés

tagadja az emberek egyenlőségét akkor is, ha azt törvény biztosítja (származás, vallás, nem stb szerint).

-Az állam nem semleges a gazdaság területén:

-kedvezményeket nyújt ideológiai és/vagy baráti-rokoni alapon egyes vállalkozásoknak,

-a vezető politikus(ok)nak (bármi okból, leginkább önös haszonérdekből) nem tetszőket közérdekre hivatkozva egyedi módszerekkel ellehetetleníti,

-a piaci viszonyok érvényesülését biztosító keretrendszert folyamatosan megváltoztatja, mindig pillanatnyi igények és

- egyéni érdekek szerint felszámolja és ellehetetleníti a piaci viszonyok veszteseit támogató rendszereket

- erőszakos eszközökkel él a piacszervező eszközök helyett,

- nem biztosít egyenlő lehetőségeket művelődésben, oktatásban, egészségügyben, vállalkozásban

- nem védi a magántulajdont mindig minden ellen, kizárólag kedvezményezett körben

- megkérdőjelezi és ahol képes rá, gátolja is az üzletkötés szabadságát, a gazdasági versenyt.

Azt kell látni, nem szükséges minden ellentétes tételnek teljesülnie. Ha ugyanis csak egy-kettőt tagadunk a liberalizmus gazdasági társadalmi vagy filozófiai elveiből, az az illiberalizmus, ami tehát nem valamiként határozza meg magát már nevéből adódóan is, hanem valami ellen.

Az "illiberális demokrácia" ezért fosztóképzős demokrácia, pont úgy, mint ahogyan a szocialista demokrácia is fosztóképzős demokrácia.