Annakidején Horthy Miklós"fasiszta lázálmai"kizárólag a kizsákmányoló osztály képviselőit ragadta magával vagy a dolgozó munkásosztályt is?

Horthy előtt a kommunisták is támogatták a határok revízióját.

A kommunistákat pedig főleg a munkásosztály támogatta.

mert nem paktáltak le egy az egyben a németekkel, hanem próbáltak tőlük minél távolabb kerülni

ezt hívták hinta-politikának

"Tehát ezekszerint a Horthy-korszak előtt a munkásosztály is támogatta az úgynevezett"határrevíziót(felülvizsgálatot)."

A munkásosztályon belül nagy volt a nyilas támogatottság. Sokkal nagyobb mint a kommunisták befolyása. Erről nagyon sok tanulmány készült pár éve. Nem neonáci nyilas szamizdatban, hanem pl a Beszélőben ami ugye elég liberális egy lap.

Az elemi iskolákban még Trianon után is úgy tanították, hogy Magyarországnak 63 vármegyéje van (nem 64 ahogy az a bizonyos szervezet nevében van). A falusi lakosság úgy nőtt fel, hogy nem is igazán tudtak Trianoni veszteségről. Tényként kezelték a falusi elemi iskolákban, hogy ez csak egy átmeneti állapot és Magyarország visszaszerzi mind a 63 vármegyét. Nem is nagyon gondolt senki se arra, hogy másként ítélje ezt meg. Ott volt pl a levente mozgalom ahol azután sulykolták mindezt.

Kedves Kérdező!

"Mert"mindenhol"azt olvastam [...]"

- Ma már széles skálája létezik az igényes szakirodalomnak. Az efféle, az elmúlt rendszerben gyökerező dogmatikus ostobaságokat egyszerűen ignoráld.

Kedves 17:53-as válaszoló!

"Ahogy fent irták. A 19-es kommün se értett egyet Magyarországnak osztott határokkal."

- A '19-es kommün, miután az Antant biztosította Kohnt, hogy Magyarországon szabad teret adnak a belpolitikai és gazdasági változásoknak - azaz hagyják a kommunizmus kiteljesedését -, ha visszavonják a Felvidékre benyomult magyar csapatokat, az utóbbi szó nélkül belement az egyezségbe. Ennek hatására a magyar haderő felsővezetése, akik egykori monarchiás tisztekből álltak, és amelynek tagjai nem világnézeti okokból vállalták el a posztjukat, fel is mondta a szolgálatot.

A revíziót a szociáldemokrata párt, a Horthy-korszak legális baloldali ellenzéke támogatta. A kommunisták "kicsinyes nemzetek" helyett nagyobban gondolkodtak.

Ennyi zagyvaságot!

Horthy 1919. novemberében jutott hatalomra az ANTANT TÁMOGATÁSÁVAL.

Trianon ( a határok ): 1920. június.

Akkor milyen határrevízióról(felülvizsgálatról) lett volna szó a Horthy-korszak előtt?

Hogy jön ide holmi mukás-határrevizió? Semmi értelme.

Az viszont igaz, hogy 1914-ben, a szarajevói merénylet után az emberek vagyoni hovatartozástól teljesen függetlenül skandálták: "megálj kutya Szerbia, nem lesz tied Bosznia".

"Horthy Miklós azért paktált le Hitlerrel mert benne látta azt akinek a hathatós közreműködésével vissza tudja állítani az úgynevezett ezer éves határait Magyarországnak."

NEM.

Horthy Miklós azért paktált le Hitlerrel mert NEM LÁTOTT TOVÁBB AZ ORRÁNÁL, TÁN ADDIG SE. Ha tudott volna államférfiként gondolkodni, látta volna elõre, hogy ha egy állam Európa, sõt a Világ csaknem valamennyi államát meg akarja támadni, azt, ha ideig óráig el is érhet valamit, végül hazavágják.

Ahogyan meg is történt.

Ami Kun Bélát illeti, pont olyan hülye volt, mint elõtte Károlyi, annak elõtte Tisza.

Közös hülyeségük: hittek az Antantnak, illetve korábban Tisza a németeknek.

Elõbbiek azt, hogy ha teljesítik a követeléseket, akkor az antant tényleg betartja ígéretét, utóbbi a németeknek azt, hogy a románok tutira nem fognak támadni.

Az viszont csakugyan igaz, hogy amikor Kun Béla a gyõzelmes északi hadjárat kellõs közepén visszavonulásra utasította Stromfeld Aurél vezérkari fõnököt, a kíválóan képzett tábornokot, az nyomban lemondott, mert elõre láta a következményeket és azokért nem vállalhatta a felelõsséget. Utána Julier Ferenc vállalta el a tisztséget, aki szintén cs. és kir. vezérkari tiszt volt. Hogy tehetségtelenebb volt-e Stromfeldnál, azt nem lehet tudni, mert ha abban a helyzetben (bárki) eredményes lehetett volna, akkor Stromfeld nem mondott volna le.

A tanácskormány az adott határokat próbálta volna védeni, amik - természetszerûleg - Magyarország korábbi ( Moarchiabeli ) határai voltak.

"Horthy Miklós azért paktált le Hitlerrel mert NEM LÁTOTT TOVÁBB AZ ORRÁNÁL, TÁN ADDIG SE."

- Nem "paktált le" Hitlerrel területi nyereségért. Hitler felajánlotta Magyarországnak egész Szlovákiát, ha a németekkel közösen megtámadtuk volna Csehszlovákiát. Horthy azonban nem ment bele.

1941-ben pedig a Szovjetunió ellen, és nem Németországért vonultunk hadba. Hiszen ez az expanzív birodalom addigra már megtámadta, vagy annektálta minden szomszédját. Jelentős területeket csatolt el Finnországtól, bekebelezte a balti államokat, a németekkel karöltve bekebelezte Lengyelország felét, és rátette a kezét Besszarábiára is.

Kik voltak a következő szomszédjai? A megmaradt Finnország, Szlovákia, Magyarország, Románia. Kik vonultak fel a németek szövetségeseiként a Szovjetunió ellen? Éppen ezek az országok. Teljesen érthető és jogos reakció volt az orosz törekvések ellenében a kisállamok részéről. Hogy ehhez a német hódítás adott lehetőséget, az kétségtelen.

1941-ben Magyarország már semmiképp nem maradhatott ki a háborúból. Vagy megszállnak a németek már ekkor, vagy önként lépünk hadba.

Mivel csak két hatalom közül választhattunk, elég egyértelmű volt, hogy melyik lesz az.

1) Németország addigra sikert sikerre halmozott, nem akadt ellenfele, még Franciaországot is megdöbbentő gyorsasággal lerohanta, Anglia is visszahúzódott, a korábban bősz fenevadnak hitt Oroszországot is felgöngyölte, ekkor épp Moszkva kapui előtt állt. Abban az adott hangulatban senki nem volt, aki a német-szovjet párharcban az utóbbira tett volna, minden ez ellen szólt.

Természetes, hogy Horthy nem a vesztésre álló, és a tőle több ezer kilométerre visszaszorult fél mellé fog állni, hanem a németekhez. Ki tett volna másként?

2) Az 1919-es vörös diktatúra óta Magyarország népessége tudta, mi a kommunizmus, és különösebb propagandisztikus "előkészítés" nélkül is egyöntetűen ellene hajlott. Ez egy újabb mínusz pont a szovjet fél felé.

3) A Trianonnál szétcsonkolt Magyarország gyakorlatilag teljesen ki volt szolgáltatva gazdasági téren a Németország felé való importnak, és az onnan jövő exportnak. Már csak emiatt a tényszerű, száraz valóságnak engedve sem lett volna alternatíva hadat üzenni annak az államnak, amelyik etet.

4) Az első világháborús, többségében monarchiás szellemiségű tisztikar körében is mélyen élt a német fegyverbarátság. Ez is a szovjetek rovására billentette el a mérleg nyelvét a németek irányába.

5) Igen, egyedül Németország és Olaszország támogatta a jelentősebb európai államok közül a revíziónkat, amely 1920 és 1945 között a politikai vezetés legelőbbre való célkitűzése volt.

6) Addigra már a velünk szomszédos országok, amelyekkel szemben területi követeléseink voltak, beléptek Németország oldalán a háborúba, és félő volt, hogy ha mi kimaradunk, az a későbbi igények rendezésekor kedvezőtlenül fog hatni.

Azaz minden, minden a németekkel kötendő szövetség mellett szólt, és semmi sem a szovjetek felé. Ezek együttesen, egymást erősítve húzták le a mérleg nyelvét. 1941-ben nem lett volna olyan ember - a maiak közül sem -, aki ép ésszel máshogyan döntött volna. Pusztán már magában a logika, és az érvek miatt.

Azt pedig butaság, alaptalan felvetés, hogy elkerülhettük volna a megszállást, és hogy Sztálin bármennyire is tekintettel lett volna Magyarországra, ha nem velük ellenséges hadviselőfélként, hanem megszállás alatt lévő országként találják 1944-ben, amikor először lépték át a határainkat.

Bulgária nem üzent hadat nekik, mégis megszállták. (És ezt még csak a "németek felé való irányvonal" sem indokolta.)

A lengyelek papíron győztes félként fejezték be a háborút, mégis megszállták, sőt, feldarabolták.

Csehszlovákia megszállás alól felszabadított, "testvéri szláv" ország volt, mégis megszállták, sőt, Kárpátalját is elcsatolták tőle.

Sztálinnak egyszerűen és világosan Európa kellett. Az 1941-es német támadás csak a dátumot tolta el, de a végkifejleten, és az eredeti szovjet szándékon nem változtatott. Annyiban módosította, hogy a felszabadítás köntösét felöltve vihették véghez azt, amit egyébként is akartak.