Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » A Fidesz csinálja most ezt az...

A Fidesz csinálja most ezt az új állami rezsicsökkentést, és azt olvastam valahol, hogy az MSZP szerint blöff, de nem találtam az indoklást. Nem értem mi a blöff benne?

Figyelt kérdés
illetve találtam indoklást, de annak semmi köze nem volt a rezsicsökkentéshez, azaz nem arra reagáltak

2014. szept. 4. 09:16
1 2 3
 1/27 Shai-Hulud ***** válasza:
33%

Az benne a blöff, hogy a rezsi árak jelenleg jóval a tényleges bekerülési költség alatt vannak. Emiatt a hiányzó összeget (ami például a meglévő infrastruktúra fenntartásához, karbantartásához, bővítéséhez szükséges) az állam támogatásként kénytelen a szolgáltatóknak kifizetni. (Még akkor is, ha a szolgáltató állami tulajdonban van.)


Vagyis amibe az energia, a szolgáltatások kerülnek, azt ugyanúgy meg kell fizetni, mint a rezsicsökkentés előtt, csak most az általunk befizetett adóból fedezik ezeket.


Viszont így büszkén verhetik a mellüket, hogy Európában a második legolcsóbbak vagyunk az energiaárak tekintetében. De hogy ez még mennyi adóbefizetést visz el, arról mélyen hallgat mindenki, azt már nem szokták hangoztatni.

2014. szept. 4. 09:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/27 A kérdező kommentje:
Te sem arról beszélsz most, amiről kérdeztem! Az állami rezsicsökkentésről beszélek, ami definíció szerint: az állami szolgáltatások díjának csökkenése (és az ügyintézési idő lerövidítése). Ez friss hír viszonylag, kérem csak az szóljon hozzá, aki tudja miről beszélek. Előre is köszönettel.
2014. szept. 4. 09:37
 3/27 anonim ***** válasza:
77%

2 megoldás lehet:

1 kirúgni egy csomó ügyintézőt (ezáltal az ügyek intézési ideje fog megnőni, de nem kell bért fizetni nekik)

2 a kieső összegeket pótolni kell valahonnan. Mondjuk elvonni az oktatástól, kórházaktól vagy valami új adót kivetni.

2014. szept. 4. 09:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/27 A kérdező kommentje:
ui: egyébként nem tartozik ide, de ha már előkerült a téma, véleményem szerint a rezsicsökkentés a fenntartható fejlődés miatt rossz, azaz a környezetünk védelme szempontjából rossz irányba tett lépés, mert direkt serkenti a fogyasztást, amit éppenhogy csökkenteni kéne a reális árak irányába való elmozdulással. Amit viszont írsz a pénzügyi megközelítésről nem igaz, mert az árakat valahogyan be kell lőni, ésha nem a piaci érték, akkor minden esetben arról van szó, hogy egy részét arányosan fizeti a fogyasztó, egy része pedig a közösből megy, viszont a közös adóalapba a gazdagok többet fizetnek be, és annyival nem járnak jobban arányosan, ezért a szegényebbeknek pénzügyeleg érdeke, hogy kisebb legyen a rájuk eső közvetlen rész, és nagyobb a közösből menő rész. Ez azt jelenti, hogy nem annyival járnak jobban, mint amit mondjuk meghirdetnek, de azért jobban járnak így is, és ha valaki a tendenciát fordítottnak mondja, és azt mondja hogy csak rosszabb lett, akkor az egy nagy félrevezetés, és megvezetés. Más egyébként nem is mondhatnak, csak azt, hogy közvetlenül mennyivel jár jobban az ember, mert nyilvánvalóan, hogy a teljes mérleget senki nem tudná kiszámolni, az már végtelen hurkok számolását jelentené ráadásul mindenkinek egyedileg kiszámolható csak, de a tendencia jó irányú, és aki átgondolja, az számba tudja venni. Ugyan ez a helyzet a bankadóra is, hogy nem annyival járunk jól, mint amivel kevesebbet fizetünk közvetlenül, de egy picit jobban járunk, azaz a tendencia jó. Ennek a gyakori érvelésnek, amit te képviselsz, az abszurditását onnan lehet látni, hogy nyilvánvaló, hogy kicsi a valószínűsége, hogy pont az optimális pontban vagyunk, tehát tegyük fel, hogy az egyéni és közös tehervállalás egymáshoz viszonyított arányán valamilyen irányba változtatva jobb lesz a helyzet. Mármost akkor te azt állítod, hogy jobb akkor lesz, ha drágítjuk a banki költségeinket, vagy növeljük a rezsiköltséget. Szerintem pénzügyileg ez abszurditás, és te sem ezt gondolod, pedig az állításod ezt jelenti. Mondjuk egyébként, ha a fenntartható fejlődést is figyelembe vesszük, akkor valóban így van, hogy növelni kéne a rezsit, de ez nem pénzügyi szempont, és a bankra ez nem vonatkozik.
2014. szept. 4. 09:49
 5/27 A kérdező kommentje:

Kedves "2 megoldás", te sem válaszoltál a kérdésre. Nem értem, úgy látom sem az MSZP, sem az újságírók, sem a kedves forumozók nem igazán tudják értelmezni a magyar nyelvet, a logikát és a blöff szó jelentését. Én nem a Fidesz mellett vagyok, de azért ne beszéljünk marhaságokat a levegőbe. Ha a Fidesz azt állítja, hogy "csökkentik az illetéket és az ügyintézési időt", és ezt meg is teszik, hiszen törvénybe fogalják, akkor ez így lesz és kész. Ha valaki azt mondja, hogy ez az állítás (és nem más, vagy amit még mögé gondolnak meg a következményeket) blöff, akkor az azt jelentheti csak, hogy


- a bejelentés ellenére, mégsem valósítják meg (ez inkább hazugság és nem blöff, de szerintem elhihetjük, hogy így lesz, ha bejelentették, ahogy a korábbi is úgy volt)


- vagy szabályba foglalják ugyan, de nem tartják be (ez blöff, de szerintem ez sem fog megtörténni, ha 15 napos lesz a határidő, akkor 15 nap után jogorvoslathoz lehet folyamodni, ezzel nem szokás játszani)


Az hogy valaki azt mondja, hogy az állítás igaz, de egyébként a Fidesz máshol beszedi rajtunk a pénzt, és egyébként is utálom őket, és egy csomó más rossz dolgot csinálnak és menjenek az izéjükbe, az egy vélemény, de semmi köze az állítás igazságtartalmához, márpedig a blöff mindig az állításra vonatkozik, nem másra


egyébként meg, ha máshol szedik be az is jobb, ahogy fentebb elmondtam, hiszen a gazdagnak is csak egy személyi igazolvány kell, de több adót fizet

2014. szept. 4. 09:59
 6/27 anonim ***** válasza:
58%

A gazdag nem fizet több adót a jövedelméhez képest, adót fizet, mint aki szegény. Viszont sokkal több energiát fogyaszt, mint az átlag ember. A szauna, fűtött medence, 20-300 nm2-es lakás több energiát fogyaszt, mint másik tíz háztartás.

Te nem akarod megérteni, hogy a rezsicsökkentésben mi a blöff, pedig előttem már világosan leírták.

2014. szept. 4. 10:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/27 anonim ***** válasza:
58%

Kérdező!

Kevés gondolkodással minden világos. Akár a közigazgatást, akár az energiát, de bármit vehetsz, a dolog a következőképpen működik. Adott a cél (villany, vagy az önkormányzat szolgáltatásai, tök mindegy). Annak az eléréséhez kell munkaerő, infrastruktúra, esetleg nyersanyag (pl. papír, toll, nyomtató, stb.). Ennek van egy ára, ezt nevezzük költségnek. A költség függ az előállítandó minőségtől, a munka szervezettségétől és még néhány dologtól, tehát bizonyos határok között változhat, de akármilyen kicsi nem lehet. Ez a költséget valaki biztosan megfizeti, különben a dolog nem kivitelezhető (silány a szolgáltatás, előbb utóbb, tönkremegy a villanycég). Most jön a rezsicsökkentés, azaz meghatározunk egy kisebb árat, amit te kifizetsz. Amíg ez nagyobb, mint a minimális költség, addig a dolgot ésszerűsítésnek nevezzük. Amikor kisebb lesz az ár, mint a költség, akkor azt baromságnak érdemes nevezni. Ez esetben két dolog történhet: 1. mégis megfizeted, csak egy részét más címen, mondjuk illetékben, adóban. 2. nem fizeted meg, akkor egy idő után csődbe megy, más szóval megszűnik. Tudniillik az adott dolog (villany, vagy szolgáltatás).

A valóságban a 2. eset nem következik be, mert az a kitervelőnek is rossz. Az 1. eset azért is jobb, mert te nem látod, honnan pótolják a hiányzó összeget, sőt azt se, közben mennyit loptak el belőle, még amikor adónak hívták.

A blöff tehát az, hogy mivel senki nem számolta ki a valós költségeket (ahhoz jó sok adat, szakember, idő kell, és ezekből egyik sincs elég), ezért senki nem tudja a valós árat, ami alá nem szabad menni. Azért - mivel általánosságban tudjuk, hogy mindent pazarlóan csinálnak, és nem kívánnak ezen változtatni - élünk a gyanúval, hogy sok tételnél az ár alá mennek. Ha azok jól vannak megválasztva, akkor pár évig elvegetálnak, csak utána omlanak össze, de akkor nagyon. És majd sokkal de sokkal többe kerül visszaállítani a normalitást. A blöff tehát az, hogy kábítanak: ma jobban megy, mikorra már nem tehetsz ellene, többszörösen visszafizeted az elmulasztott árat. De - ha szerencséjük van - akkor már nem ők lesznek hatalmon, és a nép az új hatalmat szidja. Ahogy Rákosinak se fájt a szocializmus összeomlása, pedig ő kezdte, utána csak szelídült.

2014. szept. 4. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/27 A kérdező kommentje:

Továbbra sem kaptam választ az eredeti kérdésemre az állami közigazgatással kapcsolatban.


Ami a másik szálat illeti, ott pedig kétszer ugyanazt a hülyeséget leírtátok, miután világosan elmagyaráztam. A bevezetőd nagyon jó, de a lényeg ott jön, hogy:

"Ez esetben két dolog történhet: 1. mégis megfizeted, csak egy részét más címen, mondjuk illetékben, adóban"


A csúsztatás az, hogy valóban kifizeted, csak nem egyformán mindenki, hanem egy közös kasszából (adó), ebbe pedig te nem annyit teszel bele, mint amennyi az éppen hiányzó rész annál a szolgáltatásnál, mint amiről éppen beszélünk (például rezsi). Azaz az átlagember rezsiköltségébe a fennmaradó részt az adóból fizetjük, de az adóba a nem átlagemberek (gazdagabbak, cégek stb.) tesznek bele többet, vagyis ezzel afelé tolódik el a dolog, hogy ők jobban hozzájárulnak. És ezen nem változtat sem az, hogy az adó hányad része származik összesen a szegényektől, hanem csak az a lényeg, hogy van aki az átlagnál többet tesz bele, de arányosan nem használ többet. A gazdagoknak lehet hogy van szaunájuk, de ha egy kicsit értesz a számokhoz, akkor rájösz hamar, hogy ezt idehozni nagy baromság. A gazdag ember ugyanis a pénzét általában valamilyen vállalkozásból szerzi, amivel munkát ad és a gazdaságot pörgeti, de a szauna relatíve is elhanyagolható a saját jövedelméhez viszonyítva, a cégéhez viszonyítva, és annak járulékos hatásaihoz viszonyítva is. A szauna növeli a rezsit, csak az a kérdés, hogy ezt mihez kell viszonyítanunk, és nem a te rezsidhez kell viszonyítani, hanem a relatív keresetkülönbségetekkel fel kell szorozni első közelítésben, és én biztosra állítom, hogy elenyésző a relatív arány a legtöbb gazdag esetében. Nagyon szomorúan látom, hogy emberek olyan kérdésben ahol a számok döntenek, olyan érveket mesélnek, amik csak kiemelnek néhány az ő szimpátiájuknak megfelelő összefüggést. Ezek a pénzügyi társadalmi hatások általában elég bonyolultak, és nehéz megmondani, hogy mi a jobb vagy optimálisabb, de ha valaki mégis erre vállalkozik, akkor ne egyetlen hatás figyelembe vételével próbálja megmondani a tutit, figyelembe kell venni több hatást, főleg az ellenoldal éleményét, mert valószínűleg ha abban egyesek hisznek, akkor legalábbis fontos faktor lehet, és az egyes hatásoknak az irányát és nagyságát kell összehasonlítani józan paraszti ésszel. Ebből ki szokott maradni a hatások számba vétele is, azok becslése is és a józan paraszti ész is, ahogy föntebb szépen látszik.

2014. szept. 4. 12:46
 9/27 anonim ***** válasza:

"A gazdag nem fizet több adót a

jövedelméhez képest"


Mennyi 100 ezernek a 16%-a?

Mennyi 400 ezernek a 16%-a?

Akkor ki nem fizet több adót?

2014. szept. 4. 12:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/27 Shai-Hulud ***** válasza:

@12:55


Ugye te sem tudod, mi az a százalékszámítás? :-DDD


Mindketten 16%-ot fizetnek, azaz a gazdag nem fizet többet a JÖVEDELMÉHEZ KÉPEST.

Az utolsó két szó a dolog nyitja.

2014. szept. 4. 12:59
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!