Miért nem bírják felfogni egyesek, hogy a magyar oktatási rendszer egy katasztrófa, ami a szükségtelen és temérdek lexikális tudás belegyömöszölésére hivatott a tanulók fejébe?

Ne nyafogj már, Japánban tudod te mennyit tanulnak a gyerekek? 12 órákat! Egyetemen 15.

Igaz, náluk van a legnagyobb öngyilkossági szint, mert ott ha nem vagy kitűnő/jeles, akkor szégyent is hozol a családodra.

Szerintem a mostani oktatási rendszer éppenhogy puhány. Ha a Japán rendszer alapján tanulnánk és olyan fontos lenne nálunk is a jegy mint náluk, akkor itt is sokkal jobb lenne minden.

1.

Elmondanám neked, hogy szorgalmas, kellően szakképzett embereket nem csak napi 12-15 órában lehet képezni.

Épp az, hogy a japánok szégyene, hogy ennyi időt elvesznek az ember életéből.

Mielőtt pedig elkezdenéd, hogy "de a japánok hol tartanak" akkor leírom még egyszer, hogy van más út is.

Másrészt itthon nem csak az aránytalanul hosszú tanítási idővel van a baj, hanem a minőséggel is, nyomhatod te napi 24ben is, ha egyszer egy fos.

Mert valamivel gyógyítgatni akarják sértődött kicsi lelküket amiatt hogy igencsak lehagy a nyugat majdnem mindenben minket magyarokat. Kell nekik emiatt legalább valami kis apró mentség , vaalmifajta szimbolikus győzelem a nyugat felett: ,,ó persze ők jobban élnek, de legalább a mi oktatási rendszerünk jobb!"

Légvárakat építenek ahelyett hogy belátnák hogy ez egy csődtömeg és változtatnának rajta.

Érdekes, Hollandiában például sokkal rugalmasabb, modernebb a tanítási rendszer.Kevesebb idő alatt kevesebbet tömnek a gyerek fejébe, de azt alaposan megtanulja.Mert a tanulás normális esetben nem lóverseny.

Érdekes, mégis tudnak élni igen jó szívvonalon.Nyugodtabban, gazdagabban, minta magyar és a gyerekek is boldogok.A magyar egy tipikusan olyan nép, akik ragaszkodnak a nem működő, megcsontosodott, ideje múlt dolgokhoz nem tudnak és nem hagynak -élni-.

Mert "nehogy má' jobb legyen!"

Hát, itt nem is lesz!

A kérdezőnek igaza van abban, hogy rossz a magyar oktatási rendszer. A főbb hibák abban rejlenek, hogy egyrészt nem homogén a rendszer, azaz a legtöbb iskola külvárosi-lakótelepi-falusi szinten van, és van pár nagyon elit suli. A sikeres oktatási modellek - pl. a finnek - elérték azt, hogy akárhová íratja be valaki a gyerekét, mindenütt kb. ugyanazt a tudást sajátítja el. Nekünk is ezt kéne csinálni.

A másik hiba nálunk a tanárképzés. A finneknél nagyon durva felvételi követelmények vannak a tanárképzésnél, és a képzés közben is több akadályt kell leküzdeni, és nagyon sokan kihullanak. Nagyon megszűrik azt, hogy kik tanítsák a leendő generációt. Így egy eléggé képzett és elit tanári gárda kerül ki náluk évről évre. Magyarországon viszont egyáltalán nem ez van. Itt bárkit felvesznek, van egy névleges szűrő (egy felvételi elbeszélgetés), de az semmi. Akárkiből lehet tanár. Ez azért hiba, mert nem mindenki születik tanárnak, de a végzettséget mindenki megszerezheti.

A harmadik probléma, hogy a magyar oktatás kevésbé idomul a korunk követelményeihez. Továbbra is ragaszkodunk a régi tananyagokhoz, a mindennapi problémák megoldása helyett szürke lexikális anyagot tanítunk. Ez az oka a PISA tesztekben a sikertelenségünknek (ahol a finnek elég jó eredményeket érnek el). Megjegyzem, a japánok is eléggé rosszul teljesítenek a PISA teszteken. Ennek a felmérésnek ugyanis az a lényege, hogy a gyerek a való életben mennyire tudja alkalmazni a tudását. Tehát a mindennapi életben előfordulható problémákra kell megadni a válaszokat, persze úgy, hogy matematikai, természettudományos, szövegismereti stb. készségeket kell alkalmazni. Azok az országok, ahol hagyományosan lexikai ismereteket tanítanak, amiknek a gyakorlathoz nem sok közük van, pl. Japán és Mo., rendre rosszul teljesítenek ezeken a teszteken.

De annyi pozitívum azért van, hogy a pedagógiai szakirodalomban, vagyis az elméletben már megjelent itthon is a változás szele, csak az a baj, hogy ezt az oktatáspolitika nem nagyon valósítja meg. Illetve a tanári társadalom is el van öregedve, és kevésbé fogékony a változásokra. Én egyébként bizakodó vagyok, mert felnő egy újabb generáció, és ők talán jobban fogják majd alkalmazni az új pedagógiai módszereket. Bár az újabb tanárnemzedék szakmailag nem annyira felkészült, mint az öregebb, ez nagyon látszik.

A kérdező említette, hogy az lenne a jó, ha a gyerekek egyéni érdeklődéseinek megfelelő oktatás jönne létre. Ez viszont már vágyálom, mert ilyen oktatási rendszert itthon nagyon sokba kerülne létrehozni, a régi rendszereket megváltoztatni. Egyhamar ilyesmire nem fog sor kerülni. Vannak viszont alternatív iskolák, pl. a Waldorf, ezekben lehet, hogy megjelennek az ilyesféle dolgok. Az átlag iskolákban viszont nem fog egyhamar.

"Semmi értelme olyan dolgot tanítani egy gyereknek, aminek később nem veszi hasznát, mert teljes mértékben nélkülöz mindenféle logikát ilyesmire elverni az időt és az energiát."

Pl.? Osztályt is írj, vagy konkrét témakört (Igen, tényleg kíváncsi vagyok).

"Semmi praktikusság nincs abban, ha a gyereket arra kötelezzük, hogy felkeljen reggel 6-kor és legyen 2-3-ig iskolában, aztán menjen haza és írjon otthoni feladatokat és tanuljon másnapra 4-5 tantárgyból estig, mert felelés lesz és dolgozat, mert ez egész egyszerűen elveszi a kedvét és a tanulástól és a fejlődéstől."

Az a baj, hogy ez a része nem ilyen egyszerű. Önmagában a tananyag nem sok egyáltalán. A gond az, hogy képzetlen a tanerő. Tanárnak ma nagyon nagyon kevesen mennek hivatástudatból, mert éhbérért dolgoznak. És előbb volt a kevés fizetés, mint a rossz tanár, ezt megsúgom.

Ha rossz a tanár, neki több óra kell ugyanarra. Ha több óra kell, másra nem jut idő otthon, ami miatt abból kell több óra, és kezdődik elölről. Amíg az oktatásból csak pénzt hajlandó kivonni az állam, itt lehetne akármilyen jó rendszer, az sem működne.

"Sokkal célirányosabb képzésre van szükség, ami egyénileg osztja be a gyerekeket arra, hogy mit kell tanulniuk, például érdeklődési körnek megfelelően."

Jó, csak épp mikor dőljön ez el? 14 évesen? Korai, nagyon. 16? Ritka az a 16 éves aki tutira tudja merre akar továbbmenni. 18? Ott tartunk akkor ahol most, hogy majd érettségi után specializálódik...

Zárszó: A rendszer önmagában nem rossz, és a tananyag sem kiemelkedően sok. De pénz nélkül nem működik. Hidd el, ha lenne értelmes keretösszeg, jól működne ez is. És nem kellene bele többet ölni, mint amibe egy másik rendszer kerülne...

Ha gimnáziumban nem tömnék a fejedbe a azt a sok felesleges anyagot akkor egyetemen nem tudnád megtanulni mert nem lenne gyakorlatod. Én is utáltam de sajnos van értelme.Illetve ez alapján tudod eldönteni hogy mi érdekel komolyan. Ami hibás az a kötelező tesi,készségtárgyak stb és sok rossz tanár van.

A külföldi oktatásból nem lehet kiindulni mert a külföldi értelmiség magánsulikban tanul ahol ugyanúgy meghajtják őket.

1# A japáni modell Japánban tökéletesen működik, köszönhetően az ottani nemzeti mentalitásnak. Ne feledjük, hogy ott a 2. vh után a semmiből elérték, hogy a világ egyik legmodernebb és legerősebb gazdaságát tudhatják mára maguknak, ami igenis az oktatási rendszerüknek köszönhető.

Más kultúra, más nemzet. Mo-n ez soha nem működne, nekünk inkább a nyugati modell felé kéne kacsintgatni, a poroszos "köznevelés" itthon megbukott.