Te támogatnád, hogy legyen abortuszt (gyilkosságot) szabályozó törvény?

"Egyre többen vannak, akik az együttélés mellett döntenek, és nem akarnak összeházasodni."

Akkor ki is a hibás? Az "együtt élés" semmiféle kapcsot nem jelent. Sem jogit, sem pedig istenit.

Egyébként a kérdés tárgyalásánál, ha a kedves "anyukák" akik jogaikra hivatkoznak ennyire anyagiasak, akkor érdemes egy másik oldalról is megvizsgálni. Az emberek azért választanak maguknak képviselőt, mert van egy olyan igény, hogy ha az ő adóikból finanszírozzák az állam működését, akkor szeretne ő is valamilyen módon beleszólni a dolgokba. És itt jön a probléma: Morálisan elfogadható e, hogy a társadalom én megkockáztatom legalább 25%-nál(ami elég nagy szám) elfogadhatatlan abortuszt, amit gyilkosságnak tekint ő neki is finanszíroznia kelljen? Mielőtt valaki benyögné, hogy ő meg a segélyeket finanszírozza előbb gondolja meg. Az mennyire egy kötelesség - segíteni embertársainkon - és mennyiben mérhető az abortuszhoz. Mert ez így nem más, mint kötelezettség, hogy a gyilkosságot segítsék anyagilag. A miénknél kicsit tudatosabb társadalmaknál (pl. francia) azért is megy a tiltakozás, hogy ne így legyen.

Kérdező: Szóval jól értem, hogy szerinted egy 5-6 hetes embrió esetében az abortusz gyilkosság, de egy egy pl. 22 hetes magzat esetében, ahol 70-90% százalékos bizonyossággal azt mondják, hogy beteg lesz, az nem gyilkosság?

Akkor ez azt jelenti, hogy egy egészséges embert nem szabad megölni, ám egy beteget igen? Csak, hogy értsem amit írsz...

1. Felelőtlenül szexelő nők? 3 nem tervezett gyerek? Érdekes... Ti hogy védekeztek? Csak, hogy azt a módszert biztos ne használjam.

2. Igen legyen ilyen törvény, kezdődjön úgy, hogy az alanyi jogon járó GYES nem 26 ezer forint...

Kérdező, íme a magzatvédelemről szóló hatályos törvény:

[link]

"Mielőtt valaki benyögné, hogy ő meg a segélyeket finanszírozza előbb gondolja meg." - kedves #33, azzal semmi baj nincs, hogy a szolidarítást mindenki finanszírozza, szerintem se, emberi alapérték.

Úgyhogy engedelmeddel én azt "nyögném be" hogy az adómból finanszírozom akarva-nem akarva az egyházak működését, egy olyan ideológiai rendszer terjesztését (többek között az itt téma abortusz-ellenes propagandáját), amely ideológiához nagyon finoman szólva is semmi közöm, sőt, több kérdésben homlokegyenest ellenkező a véleményem. És a társadalom nem kis (több, mint 25%-a) része ugyanígy van ezzel.

Szóval számomra végülis elfogadható az, hogy a te adódból ne finanszírozzanak abortuszt, HA az én adómból meg beszüntetik az egyházak finanszírozását. Az én adóm egyház-finanszírozó részét adjuk az abortuszokra, a te adód abortusz-finanszírozó részét meg adjuk az egyházaknak, oszt jól van, mindenki megnyugodhat, és az adott célokra szánt közpénzek sem fognak erőteljesen változni, legfeljebb másik bankjegy megy papfinanszra, és másik bankjegy AB-finanszra. Így jó???

A többi választ nem olvastam el.

Kérdező, veled értek egyet. Annak ellenére, hogy anyunak is volt egy abortusza nem sokkal tesóm születése után. De az a baba nagy eséllyel beteg lett volna, így hiszem, hogy jobb így. Ugyanakkor anyu sosem dolgozta fel. Amióta pedig tudom, hogy lett volna még egy testvérem, mintha hiányozna valami. Már idősebb voltam, amikor ezt megtudtam és azóta sokat gondolkodom azon, amin anyu: milyen lett volna, milyen életet választott volna magának és mi van ha mégsem lett volna beteg, vagy még úgyis teljes életet tudott volna élni.

Volt egy munkatársam is, aki abortuszon esett át pár hónapja. 22 éves, nagyon fiatal még. A pasijával (akivel korábban már történt ilyen baleset) nem védekeztek. Terhes lett a csaj, eszében sem volt megtartani. Azóta is van hogy nem védekezik, mondván, majd összespórolja a pénzt a "kaparásra". Ennyit jelent az egész. Ennyi egy élet? Én mindenképp szabályoztatnám törvény által, mert nem lenne szabad, hogy egy életet csak így el lehessen venni bárkitől is.

10-es válaszoló. Kiakadtam a tenyészállat hasonlatodtól.

Ha nem tenyészállat, akkor ne csináltassa fel magát, ha nem akar szülni. Mert az állatok csinálják azt, hogy egymásnak esnek ösztönből aztán lesz ami lesz, majd szétvagdossák azt a szerencsétlent. Végül is ez a megoldás, nem?

Allergiás vagyok a gumira, nem használok. Nem bírom a gyógyszert, nem szedem. Majdcsak reménykedek a csodában, de ha besikerül majd összeszedjük a pénzt hogy megöljék. Te normális vagy?

Utolsó, pedig igaza van a #10-esnek, ki másnak lenne joga szabályozni az ember önreprodukcióját, ha nem önmagának???

Másfelől meg a Kérdezővel együtt nyitott kapukat döngettek, az abortusz lehetőségét 20 éve (HÚSZ ÉVE) törvény szabályozza, ott van belinkelve a #34-be...

(előtte meg minisztertanácsi rendelet szabályozta, szabályozatlan abortusz soha nem volt az elmúlt 150 évben Magyarországon)

Az meg, hogy a Kérdező az abortuszt gyilkosságnak tarja, hát az meg az ő privát egyéni problémája, azzal nekünk nincs teendőnk.

Nekem az a fura, hogy ti nem tartjátok gyilkosságnak. Azért, mert kicsi, azért, mert fejletlen, azért mert az anyja és apja felelőtlenül szexeltek mint az állatok, ezért neki az életével kell fizetnie. Én nem tudom, hogy egyeseknek ez hogy fér bele? Hogy miért képesek egy életet feláldozni (könnyelmű módon persze nem a sajátjukat, mert ahhoz gyávák, a másé felett azonban könnyű szívvel ítélkeznek)azért, mert rájuk jön a szexelhetnék. Tényleg megér egy életet néhány percnyi önfeledt és felelőtlen gyönyör? Sosem estem teherbe, de mindig figyeltem is rá, hogy ne történjen meg, amikor nem akarom. Ha megtörtént volna, ha hibáztam volna, vállalom a felelősséget.

Ha életet teremtek, nem fogom megfosztani tőle. Addig oké, hogy egy nőnek joga van eldönteni, szeretne-e anya lenni, de ha úgy dönt, hogy nem, akkor tegyen ellene. Ha megesik a baj és még mindig nincs benne anyai érzés, attól még adhat esélyt a gyereknek az életre (egyszer mindannyian megkaptuk ezt az esélyt, szóval milyen jogon mondjuk hogy valakinek nem jár ez az esély.) Én úgy gondolom, hogy saját életéről és haláláról dönthet az ember. Más életét nem vehetjük el. De itt sokan vannak, akiknek az élet nem érték, persze a magukén kívül.