Rágalmazásnál és becsületsértésnél a Btk 229 abszolút kizáró tényező a bcs megvalósulásához?
Jelesül:
Én vkit k..ögnek neveztem (amúgy az is). Na az meg feljelentett, h jaj oda a becsülete blablabla, na de itt jön a képbe a Btk 229, azaz h valós tényállítással nem lehet elkövetni.
tehát ha hozok 25 tanút, akik mind elmondják h az illető tényleg homo és tényleg k....ög, akkor nem vagyok büntethető?
Sztem nem, hiszen valósat állítottam, de kíváncsi vagyok más véleményére.
na de akkor kimondtad a lényeget, nem követtem el:
"Alapból, alapesetben egy bescsületsértéses ügy bizonyítási eljárása ("érdemi tárgyalása") úgy működik, hogy az állított tény valóságtartalmát a bíróság megvizsgálja, és azután dönt. "
azért durva lenne már h igazat se lehet mondani senkiről ... most nem?
válasza:"na de akkor kimondtad a lényeget, nem követtem el"
de, elkövetted. mert:
"A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta."
mégis milyen köz-, vagy személyes érdek fűződik ahhoz, hogy valakit lek***ögözöl? hm?
de ez hol van leírva?
amúgy volt oka a dolognak, tehát még úgy is megáll a dolog, de akkor sincs elírva, a Btk nem olyan h amelyik § tetszik, azt alkalmazom, amelyik meg nem, azt inkább mégse, aztán mindent úgy alakítgatok, hogy az vkinek jó legyen ... most nem?
nem értelek na. akkor a Lopás Btk § se értelmezhető? vagy hol van leírva h pl minden harmadik nem számít?
jó és akkor ez hol van leírva?
"mégis milyen köz-, vagy személyes érdek fűződik ahhoz, hogy valakit lek***ögözöl? hm?"
(amúgy mondom, fűződött érdekem, elég erős, ez nem kérdés, és tehát akár 30 tanút is tudok hozni h tényleg az, most az már elmismásolás h akkor nevezzük passzív homónak, mindegy, a lényeg az)
válasza:"jó és akkor ez hol van leírva?"
a törvényben, amire hivatkozol, csak el kéne olvasni az egész paragrafust, nem csak az első bekezdést.
válasza:Ismerni kéne ám a jogot is, mert az nagyon nem úgy működik, hogy csak elolvasom a törvény szövegét és akkor én vágok mindent, nem véletlenül tart évekig a képzés...
BH 2007.365, javaslom ennek az áttanulmányozását (ugyanis van egy úgynevezett bírói gyakorlat, ami nem mindig fedi le teljes mértékben a törvény betűjét), de ha nem megy, a releváns részeket ezennel közzéteszem:
"Az indítvány előterjesztője döntő érvnek azt tartotta, hogy leveleiben valós tényeket állított. Rágalmazás vétsége azonban - amint azt a másodfokú bíróság is hangsúlyozta - becsület csorbítására alkalmas valós tények állításával is elkövethető. A személyiségi jog ugyanis - amelynek része a becsület, a társadalmi megbecsüléshez fűződő jog is - olyan alkotmányos alapjog, amely személyre való tekintet nélkül mindenkit megillet. A fentiekből következően nyomós indok nélkül becsület csorbítására alkalmas valós tényállítások sem tehetők."
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!