Mi a véleményetek a Linuxról?

> Bármit akarsz csinálni mindenhez valami parancs kell.

Régen ez talán így volt. Ma már nincs így.

De az kétségtelen, hogy a Linuxnak nincs „hivatalos” grafikus felülete, asztali környezete. Akár grafikus felület nélkül is használható az operációs rendszer, de ha mégis kell grafikus asztali környezet, akkor van egy tucat ismertebb, meg egy tucat kevésbé ismert alternatíva. (Ez egyrészt rossz, mert ahány gép, annyi felület, nincs egység, viszont másrészt jó, hiszen van választási lehetőséged, kiválaszthatod azt, ami a legjobban megfelel az igényeidnek.) A nagyobb, népszerűbb asztali környezetekben van szoftverközpont, ahonnan pár kattintással letölthetőek szoftverek. De ahány asztali környezet, annyi felhasználói felületbeli sajátosság. Az egyiknél mondjuk Szoftverközpont a neve, a másikban Szoftverek, a harmadikban Csomagkezelő.

A legtöbb esetben azért írják le egy szoftver telepítésénél a parancssoros megoldást, mert az a közös nevező. De nem csak ez az egy lehetőség van, csak kicsit meg kell ismerkedni az általad használt rendszert.

> Menyivel bonyolultabb az hogy beírod a böngészőbe pl "chrome letöltés" Aztán 3 click és megy.

Bizonyos szempontból egyszerűbb, bizonyos szempontból meg komplikáltabb. Sok Linux disztribúció alatt létezik egy szoftverközpont, ahonnan le lehet tölteni a népszerűbb szoftvereket. Ilyen téren a Linux kiforrottabb, mint a Windows – nem is olyan régen létező – alkalmazásboltja. De mindkettőben ugyanaz a helyzet: Megnyitod az szoftverközpontot, kattintasz hármat, és már telepíti is a szoftvert, amire szükséged van.

Megint csak sok népszerű, de a szoftverközpontban nem szereplő szoftverek esetén a honlapról le lehet tölteni egy „telepítőt”, és azt „futtatva” telepíteni fogja a szoftvert. Ez is ugyanúgy megy, mint Windows alatt: „beírod a böngészőbe pl "chrome letöltés" Aztán 3 click és megy.”

Viszont a parancssort ha valaki megtanulja jól használni, akkor ezerszer hatékonyabb és egyszerűbb. Mondjuk valaki Windows alatt akarja letölteni a LibreOffice-t. Oké, megnyitja a böngészőt, beírja a keresőbe, hogy „LibreOffice (letöltés)”, vagy a címsorba, hogy „libreoffice.org”, kattint még kettőt, és már tölti is is le a telepítőt. De mire ő eddig eljut, addig nálam már rég telepítés alatt van – esetleg már telepítve is lett –, mert megnyitok egy parancssort, beírom, hogy „apt install libreoffice”, ami nem sok karakterrel több, mint amit a böngészőbe kell beírni, de az enter megnyomása után már települ is, nem kell várnom, míg letölti, aztán megnyitni a telepítőt, majd végigmenni a telepítő varázslón, amin a legtöbb estben az alapértelmezésekre nyomsz Tovább gombokat. Ha a leütendő billentyűk, kattintások számát nézzük, akkor a parancssor az egyszerűbb.

Persze aki ritkán gépel, megszokta az egeret, annak talán ez bonyolultabbnak tűnik. De neki is ott van az a lehetőség, hogy egérrel, kattintgatással telepítse azt a LibreOffice-t.

> Játszani se lehet rajta mert minden játékot windowsra írnak.

Megint az a kérdés, hogy valaki játszani akar-e a gépén. Ha ez az elvárás, ez fontos szempont, akkor oké ajánlom a Windowst. Ha valakinek meg egy üzembiztos és univerzális webszerver kell (grafikus felület nélkül), annak meg azért inkább ajánlom a Linuxot. A legtöbb ember nem játszik a gépén. Eleve azért még mindig irodai, vállalati, céges környezetben van több számítógép, mint otthon. Másrészt aki otthon használja a számítógépet, az sem feltétlenül akar csak Windowsra írt játékokkal játszani. Lehet, hogy sakkozni akar, arra meg vannak nagyon jó Linux, mindkét rendszerre megírt és webes alternatívák. Pl. én játszanék szívesen, csak annyi időm nincs, amennyit szívesen szánnék rá. Még mindig többet játszok mobiltelefonon, mint asztali gépen.

Nota bene az asztali alkalmazások írása is lassan afelé hajlik, hogy az ember ír egy weboldalt, aztán az asztali alkalmazás arról szól, hogy összecsomagolja azt egy böngészővel. Most hogy ez jó, vagy sem az egy másik vita tárgya lehetne, de kétségtelen ez a tendencia. Persze nem elsősorban a Linux miatt, hanem a mobiltelefonok térnyerése miatt, hiszen így rögtön lehet egy Windows, egy Android, egy iOS változatot is készíteni, illetve egy Xbox, PlayStation változatot is, és ha már ez meg van, onnan csak egy mozdulat egy Linux, vagy egy macOS változat elkészítése is.

A játékokra is egyre inkább jellemző lesz ez. Nem véletlen, hogy az egyik legnépszerűbb játékmotornak – a Unity-nek – van pl. WebGL portja.

> Átlag felhasználásra teljesen alkalmatlan.

Az a kérdés, hogy minek az átlagát nézzük. A gépek kb. fele cégeknél, vállalatoknál van. Egyre több az idősebb felhasználó, akinek más igényei vannak. Ráadásul egyre több dolog költözik át a webre. Régen kellett egy jó levelezőszoftver, ma egy GMail esetén egyszerűbb egy online felületet használni. Régen az RSS-hez kellett egy jó hírolvasó szoftver. Ma erre is jobb alternatíva egy online megoldás, mondjuk egy inoreader. Régen mindenképpen kellett egy Office, ha levelet akartál írni, vagy táblázatot készíteni. Ma én már szívesebben veszem elő a Google Dokumentumokat, vagy a Google Táblázatot. (Nem tud annyit, mint a Word, meg az Excel, de tud annyit, amennyire a legtöbb esetben szükségem van.) Régen kellett egy jó képnézegető szoftver. Ma ott a Google Fotók, tudja azt, amire szükségem van. És mivel ezek felhő alapúak, így ennek számos extra előnyét is élvezhetem, megoszthatok másokkal tartalmat úgy, hogy lássák az időközbeni módosításokat, elérem ugyanazt telefonról, tabletről, a laptopomról, de ha egy teljesen vadidegen gép elé kerülök, akkor is ott van minden, és nem kell telepíteni semmit hozzá.

De pont ezért egyre kevésbé számít egy átlagos felhasználónak, hogy ő most egy Windows előtt ül, egy Linux előtt, vagy egy Mac előtt. Maximum az az eltérés, hogy melyikben hogy kell megnyitni a böngészőt…

Tehát az, hogy átlag felhasználásra teljesen alkalmatlan, az annak fényében igaz, vagy sem, hogy minek az átlagát nézzük. Gondolom mivel számodra a játék futtatás fontos szempont, egy olyan korosztály és felhasználói csoport átlagával azonosítod az átlagot, ami viszont objektíve nem az átlag.

> Én konkrétan Windows-on nőttem fel, körülöttem mindenki ezt használt, ezáltal én is. A Windows-on sokkal jobban tudom, hogy hol mi van, fejből tudom majdnem az összes parancsot, emiatt nekem felhasználóbarátabb, mint a Linux.

Ez kétségtelenül fontos szempont.

De valójában nem a Windowsról, a Linuxról, vagy bármi másról mond el ez bármit is, hanem a szokásokhoz való ragaszkodásról, a változásokkal szembeni rugalmasságról, vagy rugalmatlanságról. Kétségtelen, hogy aki Windowst használt sok ideig, az egy ideig el lesz tévedve a Linuxban. De fordítva is így van, aki hosszú ideig Linuxot használ, az meg a Windowsban lesz eltévedve, ott lesz számára zavaró, hogy bizonyos dolgok nem ott és nem úgy vannak, ahogy megszokta.

De ez nem csak az Linux vs. Windows kérdésben jelentkezik, hanem pl. a Windows változatok között is állandóan előjövő probléma. Mikor kijött a Windows XP, akkor tömegek „hurrogtak”, hogy a Windows 95/98 sokkal jobb volt. Mikor kijött a Windows 7, akkor is tömegek mondták, hogy az XP mennyivel jobb volt. Mikor kijött a Windows 8/10, akkor megint tömegek mondták, hogy a Windows 7 mennyivel jobb volt. Ha ezeket összeadjuk, akkor kiderül, hogy a Windows 95 fényévekkel volt jobb, mint egy Windows 10, ami nyilván abszurd, nonszensz állítás.

Nem arról van szó, hogy pl. a Windows 7 jobb volt, mint amilyen a Windows 10 más, mint a Windows 7, meg kell szokni. Ha megszokod, az lesz a természetes, mint ahogy azok, akik anno azt mondták, hogy az XP jobb, mint a Windows 7, azok is kénytelenek voltak alkalmazkodni, megszokni az Windows 7-et, megtanulni azt használni. Aztán hogy ez megtörtént, annak a tükrében a Windows 7 már nem sokkal rosszabb, mint az XP, hanem minden korok legjobb operációs rendszere…

~ ~ ~

És itt megint azt kell mondanom, hogy ha valaki nem fél az új dolgoktól, attól, hogy valami újat tanuljon meg, akkor próbálja ki a Linuxot, és majd a tapasztalatai alapján eldönti, hogy neki melyik felel meg jobban arra, amit ő csinál a géppel. (És viszont, aki alapvetően Linuxot használ, annak is érdemes néha kipróbálnia, hogy milyen az aktuális Windows.) Aki viszont nem akar új dolgokat, új szemléletet megtanulni, vagy nem akarja erre az idejét pazarolni, az inkább maradjon meg a Windowsnál, ha eddig azt használta. (És viszont, aki a Linuxot szokta meg, az meg maradjon meg annál.)

Eddig 10 évig windowst használtam.

Egyszerűen nem tudtam róla, hogy van más windowson meg mac os-en kívűl.

Aztán 2017 nyara elött telepítettem Virtualboxba az első telepített ubuntut.

Aztán rá egy évre egyre gyakrabban kezdtem használni. A 2018 nyarára csak egy xubuntut raktam fel a Windowst letörölve így rá kényszerítettem magamra a linux használatát. Kb a nyár végére már nem tünt nehéznek, de persze az csak látszat volt, mert minnél többet használtam annál több probléma, de eddig megoldható volt a nagyrésze.

(Amit nem tudtam megoldani, hogy egy mini wifi adaptert életre keltsek, késöbb kiderült windowsra sem volt driver, de ott rá lehetett kényszeríteni olyan drivert amit nem volt teljesen megfelelő,de működött)

Xubuntu volt az a disztribúció aminél alap dolgokat megtanultam aztán nem volt jelentős problémám semelyik disztróval késöbb.

Mostanáig sok disztrót kipróbáltam.

Most Debian mellet,Windows 10-et használom.

Windows-t Visual Studio miatt szeretem használni. Néha a windows "eltünteti" a grubot egy verzió frissítést követően,de más problémám nincs vele.

A debiant pedig akkor használom ha nem kell programoznom igazából programozáson kívül a windowst még akkor használom ha csak windowson létező programot szeretnék használni.

Igazából rájöttem, hogy a probléma megoldást szerettem igazából a legjobban.

Különféle gépeken más és más problémát kellet elhárítania telepítést követően.

A chrome OS-hez hasonlót szeretne valaki kipróbálni akkor a Chromium OS-t próbáljátok ki érdekes egy projekt az biztos.

Chrome OS nyílt forráskódú verziója a Chromium OS.

Nálam a Windows10+Debian(xfce) duó a győztes.

😊

Én már csak annyit írnék, hogy kezdő felhasználónak nem ajánlanám a linuxot.

1-2 embernek még az android is bonyolult.

Aki szeret problémázni, "szenvedni" annak jó lehet a linux.

De ezt az időt hasznosabban is el lehet tölteni.

"Gyorsabban telepít"

Hát ha nem telepítesz 2 percenként egy programot, akkor jelentéktelen az a 20 másodperc.

"Én már csak annyit írnék, hogy kezdő felhasználónak nem ajánlanám a linuxot."

Kezdő felhasználónak a legjobb a Linux. A ki Windowsról szokik át, annak rengeteg mindent el kell felejteni és az alapoktól újratanulni. Pontosan a power usereknek a legnehezebb az átállás.

#26

Igen, a 24-es válasz nettó hülyeség, ezért korrigáltam.

Semmi más nem kell hozzá, mint nyitottság, türelem és egy kis értelem.

Egy teljesen kezdő felhasználó (ilyen egyébként nem is létezik már, hiszen már általános iskolában megkezdődik az informatika oktatás, azonbelül is a Windows oktatása) ugyanúgy meg tudja tanulni a Linuxot, mint a Windowst.

Egy Windows illesztőprogramot összevadászni annak, aki még sosem csinált ilyet, semmivel sem nehezebb, mint mondjuk terminálból frissíteni a rendszert.

Azokban az időkben, amikor még elterjedtebb volt a DOS, akkor is bárki, akinek volt egy kis esze, meg tudta tanulni a rendszer alapvető kezelését. Senkinek nem esett nehezére beleírni az autoexec.bat-ba, hogy mouse.com meg hogy c:\nc\nc.exe...

Manapság pedig még ennyit sem kell terminálozni egy átlag Linux felhasználónak.

Furcsa hogy senki se írta le, hogy a linux ingyenes, a windows meg pénzbe kerül.

Ez kb ugyanaz hogy ingyen letölthetsz játékokat, de azért a fizetősek jobbak.

Nem véletlenül.

> Furcsa hogy senki se írta le, hogy a linux ingyenes, a windows meg pénzbe kerül.

Ez aztán végképp nem értékmérő… Egyébként voltak és vannak is fizetős Linux disztribúciók.

> Ez kb ugyanaz hogy ingyen letölthetsz játékokat, de azért a fizetősek jobbak.

Mert a játékipar profitorientált, egy játék kifejlesztése elég költséges. De más területen egyáltalán nem biztos, hogy a legjobb szoftverek a fizetősek. Sok esetben komoly fejlesztő cégek állnak egy-egy olyan szoftver mögött, ami alapesetben ingyenes és nyílt forráskódú, a fejlesztés költségeit meg azok fizetik meg, akik valamilyen extrát is igényelnek hozzá. Pl. a Corel-nek is volt saját Linux disztribúciója. A Windows esetén sem annyira maga az operációs rendszer az, ami fizetős – azért a legtöbben úgysem fizetnek –, hanem a hivatalos support, ami mögötte van, aminek viszont céges viszonylatban azért van óriási értéke, és ami néhány Linux esetén is létezik, és fizetős szolgáltatás. Vagy pl. a Java nyelvet sokáig a Sun Microsystem gondozta, de ingyenes volt a futtató és a fejlesztői környezet is. Aztán az Oracle-hez került, ami némi jogi kavarcot is okozott. A MySQL is ingyenes, ami mögött megint csak a Sun, majd az Oracle áll, ami mind a mai napig ingyenes, pedig az Oracle-nek van konkurens, fizetős adatbázis rendszere.

A Linux is érdekes ilyen szempontból, mert sok céges érdekeltség van benne. Pl. többek között a Microsofté is. Így aztán a Linux fejlesztésében tulajdonképpen szerepet vállal a Microsoft is. Nem véletlenül került bele a Windows 10-be a Linux alrendszer, mert néhány saját megoldásnál ésszerűbb volt Linuxon már kiérlelődött megoldásokat így megvalósítani Windows alatt, mint írni egy saját megoldást. Illetve bár a Microsoftnak nyilván van saját szerverre szánt operációs rendszere, meg webszerver szoftvere, ennek ellenére a saját webszervereiknek a többségén Linux fut. Nyilván nem azért, mert nincs pénzünk a fizetős megoldásra, hanem mert a webszervereken a Linuxé a vezető szerep, és ott kiforrottabb megoldások vannak, mint a Microsoft saját megoldásai. Illetve megint nem véletlenül nyitott az elmúlt években nagyot a Microsoft a nyílt forráskódú koncepció felé. A Microsoft is belátta, hogy nem az operációs rendszerek versenyét kell uralnia, megnyernie, hanem a kapcsolt szolgáltatásokét. Ilyen módon a Windowsnak nem riválisa, hanem partnere, „kollégája” a Linux. Meg nem csak a Linux, hanem a macOS, az Android, meg az iOS is, amit lehet használni, kell is, hogy a szoftverek és szolgáltatások ezeken is működjenek, és ha már így van, akkor érdemes a fejlesztésbe is beszállni, ha azáltal jobb lesz Linuxon, vagy Androidon is ugyanannak a szolgáltatásnak – mondjuk egy Office 365-nek – a felhasználói élménye, és könnyebb portolni rá a saját szolgáltatásokat.

De meg lehet nézni, hogy hány komoly, profitorientált cég ad a felhasználóknak ingyenes szoftvereket, megoldásokat. Elég csak mondjuk a Google webes cuccaira gondolni, amik nem azért népszerűek, mert ingyenesek, hanem mert egyben a legjobbak. Vagy tudsz a Google Maps-nál jobb fizetős alternatívát mondani? Vagy tudsz olyan pénzbe kerülő böngészőt, ami jobb, mint az ingyenes alternatívák (Chrome, Firefox stb…)?