VHS digitalizálás vs olcsó megoldás?

Attól függ, hogy milyen minőségre vágysz. FullHD nem lesz belőle, a függőleges elméleti(!) 288+288 interlaced felbontást maga a vhs szabvány limitálja.

Mivel a videoszalag nem egy "kristálypontos" jelforrás, bőven lehet kis csúszás a hangban, szinkronhiba miatti képkocka-kiejtés a felvételben, stb. "Olcsó húsnak híg a leve", tartja a mondás, ez itt is igaz: egy olcsó kártya simán eldobál 5-10 félképet egyetlen függ. szinkron hiba miatt.

Másik része az USB. Rövid távon működőképes a dolog, de megmondom őszintén, USB-re nem bíznék 2-3 órás folyamatos felvételt, mert lutri. Adott konfiggal, adott esetben működhet, más konfiggal meg csak szakadozottan rögzít, esetleg lefogja a gépet, stb.

Ne feledd, hogy pl. az ide/sata lemezműveletek elsőbbséget élveznek az USB-vel szemben. A digitalizálás pedig pont vinyó-sávigényes, ui. digitalizálásnál minimális (vagy semmi) előfeldolgozással lapátoljuk a maximálisan elérhető minőségű kép- és hanganyagot a kontrollálatlan külső forrásból, aztán ha már gépen van, "ráérünk" szórakozni a különböző szűrőkkel (deinterlace), kivágásokkal, átméretezésekkel és tömörítésekkel.

Szóval kipróbálhatod, oszt' vagy megy, vagy nem. Viszont szinte biztos, hogy jobban jársz egy "középszar" PCI-os analóg tunerkártyával, amin van kompozit bemenet. 5e környékén már egész normálisakat lehet kifogni használtan.

(digi ide, digi oda, az igazi feeling az, amikor az ember egy ampex VR1200-ast indít meg.. :)

"a kérdés inkább arra irányult, hogy az olcsóbb eszközök mennyire elviselhető minőséget adnak vissza. "

Az attól függ, hogy neked mi az elviselhető. Ha nem zavar, hogy egy "nyúzottabb" kaziról (vagy szarabb magnóval) egy TV-n/monitoron "még jó" a kép, de a digitalizálás után már oldalirányban "lebeg", esetleg idegen színek villannak be, cagy durván csúszik 10 perc után a hang (képkocka-kiejtés), stb. akkor neked jó lesz.

"gy általam random kiválasztott oldalon a TV tunerek kb fele USB-s"

Ugye elolvastad az előző kis írásomban a második mondatot? Kifejtem:

A TV-adás szinkronjeleinek időzítése mind rövid-, mind hosszú távon stabilak, azaz a félkép-frekvencia pont 50Hz (ma már), a sorfreki pedig 13,5 kHz. VHS-től (a csúcskategóriás, többszörös képbufferrel dolgozó szinte studio-gépeket kivéve) ilyen percíz jelre nem lehet számítani. Egy TV-tuner viszont gyakorlatilag "elvárja" ezt a pontosságot a valamelyest normális működéséhez.

Viszont ha már TV-tunert emlegetsz, akkor nekem gyanús, hogy te "antennakábellel" képzeled el a videóról történő átjátszást. No, ezt kell azonnal elfelejteni (fényévekkel rontasz a kép- és hangminőségen), ugyanis alap esetben:

videó megcsócsálja a szalagot, csinál belőle RGB+sync jeleket, ebből (minimális romlás mellett) kompozit videójelet, és mellette külön csatin a hangot. (az RGB is elérhető a scart-csatin, kis elektronikával egész szép s-video jelet lehet onnan összerakni, ami minőségben jobb a kompozitnál.)

No, ezt az "alap" videojelet egyből meg is lehet(ne) etetni egy videobemenetes digitalizáló kártyával (a hangot meg akár az alaplapi hangkártyával).

Ha "antennán" kötöd össze a gépet a lejátszóval, akkor beteszel az analóg jelfolyamba két, egyébként tökéletesen felesleges átalakítást (nagyfrekis vivő modulálása a lejátszóban, utána demodulálás a TV-tunerben, kettő között pedig min. 2 csatlakozó + a kábel jeltorzító hatása).

"Vagy csak a kényelmesség miatt csinálják USB-re?"

Elsősorban az eladhatóság miatt, főleg a low-cost szegmensben. Az asztali gépek piaca valamelyest visszaszorulóban van (a nyilvánvaló hátrányai ellenére szinte mindenki laptopban, sőt: mostanában tabletben gondolkodik), így egy _csak_ asztali vasba való kártyából nem lehet már annyit gyártani/eladni, mint régebben. Az ár szempontjából pedig nem mindegy, hogy félmillió darabot gyártanak valamiből, vagy ötven milliót.

USB-hez meg még csak annyit, hogy szemben a hangtechnikával a videofeldolgozás nagyságrendekkel nagyobb adatforgalmat (és ezzel együtt szabad sávszélességet) igényel. Ezt a gyártók nagy része úgy "oldja meg", hogy már az USB-stick is veszteségesen tömörít, ergo: "eltüntet" a képből információkat, majd a PC-oldali driver "utófeldolgoz" kicsit, szintén megváltoztatva a képi tartalmat.

Ezek az "önkényes" beavatkozások, képi minőségrombolások viszont egy szint felett nem engedhetőek meg. Egy VHS-kazi nyolcadik másolatánál talán még igen, de pl. egy (akár beta, akár s-vhs) kamera-musternél már sok esetben nem (és akkor a "professzionálisabb" analóg rögzítési technikákat még nem is említettem).

Neked kell tudnod, hogy milyen mértékű minőségromlást tekintesz még elfogadhatónak. Én - mivel igencsak közeli tapasztalataim vannak a stúdióminőséget produkáló digitalizáló eszközökkel szemben támasztott igényekről - annak a híve vagyok, hogy a jelforrásból majdnem veszteségmentesen digitalizáljuk az anyagot. Utána már lehet módosítani (akár rontani) is a "végterméken", ha kell.