Tintasugaras nyomtatóban a tinta mennyi idő alatt szárad be?

Forrásban lévő víz gőz felé tartva a patronok fúvókáját meg lehet tisztítani, és egy forró gőzzel átitatott papír zsebkendővel finoman áttörlöd. A nyomtatófej már más kérdés. Szerencsés esetben a telepített driver programban, a karbantartás résznél szokott olyan lenni hogy "mély tisztítás" Ezzel lehet próbálkozni.

ha ez sem vezet eredményre, akkor marad a szerviz.

Fölé szó jelentése: [link]

Felé szó jelentése: [link]

Ha nem akarsz színesben nyomtatni, akkor megéri a lézernyomtató. Sokkal gyorsabb, nem szárad be semmi, és ha nem sokat nyomtatsz, a gyári tonerrel is nagyon sokáig el fogsz lenni. A kisebb lézernyomtatók eléggé megfizethető áron vannak, ám azoknak a működési költségei magasabbak. Pl. 16.000 egy toner, és 1000 lapot tudsz kinyomtatni, ezt tudja egy olcsó Samsung nyomtató. Tehát 16 Ft / lap, ha az amortizációt és a papírt meg a villanyszámlát nem számolom. Viszont hiába drága, lehet, hogy kapsz olyat, ami csak 8 Ft / lap költséggel jön ki, de mondjuk 50.000 Ft-ba kerül. Vagy többe. Tehát (jól számolom?) 1000 oldalanként 8.000 Ft-ot spórolsz, vagyis kb. 4.000 lap után térül meg, és akkor még nem volt olcsóbb. Ez több, mint napi 10 oldal egy évben. Nyomtatsz ennyit? Én nem. Másfél éve lehet meg a nyomtatóm, és max. 200 oldal jöhetett ki belőle, vagy annyi sem. Nekem annyit megért, hogy nem kell vele bohóckodni. Bekapcsolom, nyomtat, aztán magától kikapcsol, ha nem használom, és el van felejtve.

Azt a pár színes lapot meg bárhol kinyomtattatom x összegért, illetve a digitális fotókat meg rábízom szakemberre.

Az is megoldás a beszáradás megelőzésére, ha legalább heti egy alkalommal beindítod a nyomtatót egy sort kinyomtatsz vele, lehetőleg színesben. Ettől folyamatosan tisztul és nem tud beszáradni.

Ha már beszáradt, akkor desztillált vízbe lehet áztatni a fúvókákat egy éjszakára. utána meg ha van töltő készleted, ahhoz adnak időnként (régen adtak) olyan gumi profilt, amibe a fejet bele lehetett nyomni és alil volt egy szívó nyílás, amin keresztül műanyag fecskendővel lehetett tisztítani vákummal.

-

Egy időben elhatároztam, hogy mivel a festék annyira drága, hogy érdemes lenne legyártani házilag. Végül is sikerült, de a benne levő szinezék az élelmiszer festék volt és az gyorsan kifakult a levegőn.

Elmondom mi volt benne.

Desztillált vízben feloldott élelmiszer festék por kicsit túl hígítva az oldódási pontnál, hogy be ne száradjon közben.

Tettem bele etilénglykolt (autó fagyállót). Attól nehezen szárad meg és nem szárad be több nap alatt se a fúvókába, viszont a papír nyomtatás után beszívja, elvezeti a nedvességet így frissen se kenődik el.

Mondják, hogy glicerint használnak gyárilag, de attól nekem mindig eldugult a fej, aztán nem győztem tisztítgatni mosogatószeres vízzel. Attól általában megindult a beszáradt dugulás is, ami tiszta nedvességtől nem volt hajlandó kijönni, persze nem mindig.

Még amire érdemes gondolni, a piezó fejes nyomtatóknál a fúvókáknak a folyamatosan áramló festék ad egy hűtést. Ha egyszer eldugul, akkor a piezó fúvóka és a felületén elhelyezett elektróda megég, leég és az már nem javítható.

A bubblejet rendszerű fejeknél van benne egy hőkeltő elem, ami felforralja a mikro cseppeket a kapillárisban és azzal lövi ki a festéket.

-

..közben befejezem a házilag kevert festékről amit írni akartam..

Amit én kevertem festéket, abban volt még tartósítószer, amit a befőttekhez használnak, hogy ne szaporodjanak benne a baci és gomba telepek, ami eltömheti a fúvókákat.

Mivel elég nehezen jött ki a fúvókán, ezért tettem hozzá nagyon kevés felületi feszültség csökkentő szert (közönséges folyékony mosogatóból) egy cseppet.

Hihetetlenül gyönyörű képeket tudtam vele nyomtatni és nem is száradt be, de a fóliázatlan papíron gyorsan halványultak a nyomatok.

Volt olyan próba nyomat, amit betettem egy dossziéba, ahol a széleinél érte a levegő de a lapok belső részeinél már jól össze feküdtek a lapok légmentesen.

Ott a széle gyorsan nagyon kifakult, de a fedett részen szép maradt a nyomat.

*4 Nem akarlak kioktatni, de talán nézz utána a "szövegkörnyezeti összefüggés" szóösszetételnek !

Gondolod hogy ezzel a két semmitmondó linkel igazoltad magad ? Nem.

Kedves ErPeti!

Nem tehetek róla, ha nem tudsz Magyarul. Ha én pl. bográcsozni akarok, akkor a bográcsot a tűz fölé teszem és nem a tűz felé. Ha nyugatra akarok menni, akkor Bécs felé indulok, Bécs fölé pedig valamilyen repülő alkalmatossággal lehet eljutni. Egy birkát úgy lehet száz felé hajtani, hogy azt az egy birkát a távolabb legelő száz birka felé hajtod. A Duna a Fekete erdő felől a Fekete tenger felé folyik, az Erzsébet, Margit, Petőfi, stb. hidakat pedig a Duna fölé építették. Nem mindegy, hogy a Duna felé, vagy a Duna fölé mész. Ha a Duna felé akarsz menni, akkor a Duna irányába kell elindulnod, ha a Duna fölé akarsz menni, akkor csak rá kell menned valamelyik hídra és máris a Duna fölött vagy.

Ha a focista kapura lő, akkor a focit a kapu felé rúgja. Ha a foci a kapu fölött hagyta el a játékteret, akkor a focista a focit a kapu fölé rúgta. A szél a felhőket nyugat felől kelet felé, az Alföld fölé kergeti.

Nem folytatom, mert a beszélt nyelvet egyrészt a szüleidtől, másrészt a környezetedtől, harmadrészt az iskolában kellett volna megtanulnod.

Kedves . . . .

Hiába soroltad fel nekem ezt a megannyi hasonlatot, és példát, nincs igazad.

Mi az alapszó , FEL. és nem Föl.

Nincs miről beszélni.

csak a bunkó pestiek beszélnek így .(Bocs de így van) De attól még ez helytelen.

Ady Endre

A föl-földobott kő

Föl-földobott kő, földedre hullva,

Kicsi országom, újra meg újra

Hazajön a fiad.

Messze tornyokat látogat sorba,

Szédül, elbusong s lehull a porba,

Amelyből vétetett.

Mindig elvágyik s nem menekülhet,

Magyar vágyakkal, melyek elülnek

S fölhorgadnak megint.

Tied vagyok én nagy haragomban,

Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban

Szomoruan magyar.

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,

Kicsi országom, példás alakban

Te orcádra ütök.

És, jaj, hiába mindenha szándék,

Százszor földobnál, én visszaszállnék,

Százszor is, végül is.

(1909)