Tintasugaras nyomtatóban a tinta mennyi idő alatt szárad be?

Hát ez az b@ zod, hogy 1909.

Jó hogy nem már a Halotti beszéddel nem jössz nekem. :D

"Mi az alapszó , FEL. és nem Föl."

Látom a kilátástalan vitát :)

Szóval a fölé az azt jelenti, hogy nem alá és nem mellé, hanem magasabbra és fedésbe vele, vagyis fölé.

A felé azt jelenti, hogy irányába, a hivatalos nyelvtan szerint.

-

Az, hogy egyedi a vidéki tájszólásban mivé torzult el egy szó, az részletkérdés, mert minden területnek másképp alakult át a kiejtés formája.

A "hátvániák" 'á'-val beszélnek,

a "szöGediek" "ő-vel".

A vörös Kabost meg a végén mutatom hogyan, egyébként gyönyörűen tudja mondani.

Vidéken, ők ott egymás között már megszokták a mikroközösségben azt a formát is amit először valaki elszólt, így lehet többféle, végülis a saját területén helyes forma az anyanyelv része.

Volt nekem is olyan vidéki ismerősöm, aki egy kisbabára azt mondta, "tete baba". Mondom, 'csecse baba', ugye ezt akartad mondani. Mire ő, nem az nem csecse, hanem tete. Nem is értette, mi az a csecse baba.

Ők ott a kis közösségben megtanultak egy olyan formát amit megértenek egymás között és el is terjedt már köztük és ilyen formában használják.

Egyes helyeken a Cola helyett k(a)ólát mondanak és a narancsital helyett meg sz(e)őke k(a)ólát.

Aztán van ahol a tyúkot tiknak és a kiskabost hülének hívták. (azt most nem találtam).

Na meg ami még eszmbe jutott, a vörös Kabosról.

Hihetetlenül szép tájszólással tudott beszélni. Nagyon imádtam azt a színészt.

Itt lehet meghallgatni, hogy miben különbözik az irodalmi nyelv a tényleg gyönyörű vidéki tájszólástól, bármennyire is szép az amikor valaki tájjellegű kiejtésben beszél, nem az a hivatalos irodalmi forma.

https://www.youtube.com/watch?v=ol2SHUhbDqE