Milyen játékot vagy projektet készítsek (pascal)?

Bocs, hogy maradok a tizenötösnél...

Írtam neked egy tizenötös-játékot, hátha segít. Ez csak karakteres képernyőn fut, de a megjelenítésen kívül grafikus program esetén is minden működhetne hasonlóan.

Arról mindenesetre tudjál, hogy nem vagyok programozó, úgyhogy bátran bíráld felül az esetleges marhaságaimat.

A programot két változatban készítettem el. Az első a régi szép basic-kort idéző begépelős, a mozgatni kívánt kocka számát kell beírni az inputsorba. Ez eléggé lökött megoldás, nem is magyarázom, de hátha tetszik, akkor majd kitalálod, mit csinál. A kód kissé fésületlen, de működik. A konstansok megváltoztatásával elvileg könnyen átírható más méretű táblára.

A második kódot, amely nyílbillentyűs mozgatásra épül, tőlem telhetően bőségesen kommenteztem, de mivel kifutottam az időből, szokásomtól eltérően nem fejtem ki bővebben a honlapomon, kétszer ad, ki gyorsan ad... Szívfájdalmam, hogy ebben még bűvös számokat használok konstansnevek helyett, ezért csak a hagyományos 4*4-es táblát produkálja, de az általad megcélzott grafikus képernyőn amúgy sem egyszerű a kockák rajzának futás közben való generálása. Gondolom, előre elkészített rajzokat (vagy kockánként kidolgozott rajzoló eljárásokat) használsz majd, akkor meg nem érdekes a kötött forma.

A kódokat Geany-vel szerkesztettem, ha a Free Pascal IDE hülyén tabulálja, bocsi.

Innen töltheted le őket:

tabaki.uw.hu/tizenotos/tizenotos.zip

Sok sikert, megküldhetnéd az eredményt. (tabaki@uw.hu)

Ezek olyan kérdések, amiket nem a grafikus felületen kelll megoldani, hanem vezérlési szinten. Ugyanúgy kell lerakni, érzékelni, mint karakteres felületen. Megjeleníteni kell grafikusan.

Amúgy az amoba játék titka egy jó tömb.

Mindenesetre frissítettem a tegnapi zipet, mert egy-két dolog kimaradt belőlük a hirtelen munkában, meg grafikus képernyőt is nyitottam a kedvedért. A kockák számozására nem használom az általad említett rajzoló utasításokat, csak outtextxy-t, te alkalmazd helyette a tanultakat.

[link]

Amúgy ezt az amőbás dolgot nem értem (bár szerintem a Tic-tac-toe játékról van szó, ha belegondolsz, csak az X és O írása hasonlít az igazi amőbajátékra, de hol az amőba-forma, amiről az a nevét kapta?) mert a gép taktikája érdekes kérdés ugyan, de ahhoz képest a te nehézségeid speciel csip-csup ügyeknek tűnnek. Szerintem is egy tömbben kéne könyvelni az egészet, és akkor nagyon egyszerűen meg tudod határozni a vizsgálandó tömbelemeket, és mondjuk összeadod őket. Teszemazt, az üres nullázva van, te írsz be egyeseket, az ellenfél mínusz egyeket, ha az adott tömbelem értéke 0. Ha bármelyik sort, oszlopot vagy átlót összeadva 3 az eredmény, te nyertél, ha -3, akkor az ellenfél. Ha egyik sem következik be, van még lépés. Ez hat összeadás. Lehet, hogy fifikásabban is meg lehet oldani a dolgot, de így parasztilag mindenképpen működik.

A grafika csak leköveti, ami a tömbben történik. Először felejtsd el grafikus felületet, írd meg karakteres képernyőre, ha abban nagyobb gyakorlatod van. Amikor már működik, akkor foglalkozz a rajzzal. A megjelenítő részt később átírni már nudli. Ahol karakteresen egyet léptél és kiírtál egy ikszet, ott majd mondjuk százat lépsz, és egy 100*100-as kockába rajzolsz két átlós vonalat, ésatöbbi.

A "sima" 5-ös amőbánál sem nehéz megnézni, kijött-e az 5. Van egy kis teljes indukciós beütése a dolognak. Ha az algoritmus jó, akkor az 5 mindig csak az utolsó lépésben jön össze és ekkor az 5-nek része az utolsó lépés. Vagyis semmi mást nem kell tenni, mint minden beírt lépés helyéről kiindulva megszámolni, hogy a 8 belőle kiinduló irányban hány ugyanolyan színű jel van. Ha 5, vagy annál több, akkor a lépő győzött. A tábla maradék része ilyenkor közömbös. Az meg már mindegy is, hogy hogyan van tárolva. Azért érdemes tömbben tárolni, mert az előbb vázolt keresést egy tömbben kényelemesebben lehet végrehajtani, mintha mondjuk egy (x, y, szín) hármasokból álló listád lenne.

Szerintem egy (2 személyes, nem AI-s) amőba kb. az a szint, amit ki lehet tökölni türelemmel, gondolkodással és próbálkozással 2 év közepes programozástanulás után. Azért lenne fontos ezt a kérdezőnek magától megtennie, mert ekkor szerez felbecsülhetetlen értékű tapasztalatot.

Mit kell megérteni?

- Minimális koordinátageometria (a rajzoláshoz) - Ha ez nincs meg, akkor neki kell állni matekot tanulni

- Minimális tömbkezelés

- Probléma modellezés és dekompozíció - Hogyan bontsa elemeire a problémát az ember

- Egy programnyelv és platform közepes ismerete (tömbök, grafika, egér/bill. IO, vezérlési szerkezetek)

Ennyi. Ebben semmi bonyolult nincs, nem kell trükkös struktúrákat és bonyolult algoritmusokat kitalálni. Ha 2 év nem elég ehhez, akkor vagy hiányosan tanult a kérdező, vagy ez az egész programozás nem neki való. Ezt nem bántásból, tényleg jószándékú véleménynek írom.