Mik a nyílt forráskódú programok hátrányai?

"Persze, baromság."

Az hát, baromság. Te meg egy még nagyobb barom vagy.

Az open source-nek köszönhető, hogy ma már nem lehet eladni destop alkalmazást, de még mobil applikációt is csak nehezen. A userek fürdenek az ingyen szoftverben, anélkül, hogy fizettek volna ezekért, de még vinnyognak, húzzák a pofájukat, válogatnak is a gyökerek (tisztelet a kivételnek).

Régen a fejlesztő írt napi 300-350 sor kódot és király volt, megbecsülték, tisztelték. Ma meg gépel, körmöl mint az állat, 1500 sorokat várnak el tőle, megbecsülést nemigen kap, de lebaszás, meg plusz munkát annál többet.

#11: Soha nem az otthoni felhasználókból volt pénze a szoftverfejlesztőknek! A céges szoftverek fejlesztése pedig még most is hatalmas pénz.

Vállalatirányítási rendszerek, ügyviteli szoftverek, tervezőprogramok, stb. Ezek pénzt hoznak a használónak és nem is ingyenesek. A cégek megfizetik a szoftvert!

Otthoni felhasználó nem keres pénzt egy böngészővel, nem is akar érte fizetni, érthető. Viszont a játékfejlesztésben szintén van pénz.

Szóval ha te nem tudsz pénzt keresni a szoftverfejlesztéssel, az nem a szabadszoftverek hibája, hanem a tied.

"Soha nem az otthoni felhasználókból volt pénze a szoftverfejlesztőknek! "

Mert a játékszoftvereket, vagy a Windowst kizárólag a cégek veszik, igaz?

A legnagyobb szelet a szoftveriparban éppen a játékprogramoké.

"Otthoni felhasználó nem keres pénzt egy böngészővel, nem is akar érte fizetni, érthető."

Mi érthető ezen? A netscape navigator, az Explorer valaha pénzbe került. Ha valaki nem keres pénzt egy szoftverrel, még nem jelenti azt, hogy ingyen kéne kapnia. A zenével, a filmmel sem keres pénzt a user, de örömforrás. Ezért kell fizetnie.

Buta vagy, de nagyon.

#11

Ne keverd össze az open source és a free szoftver fogalmát, mert a kettő távolról sem ugyanaz! A legtöbb free program zárt forrású, és sok open source program van, ami nem ingyenes.

Az, hogy sok ingyenes program van pedig azért lehetséges, mert a szoftver sokszorosításának nincs költsége. Ha egyszer megírták, a következő példány elkészítése gyakorlatilag 0 Ft (pontosabban elhanyagolhatóan csekély összeg). Ha ez nem így lenne, akkor senki nem adná ingyen a szoftver, mint ahogy házat sem adnak ingyen. De ennek semmi köze az open source-höz.

Az, hogy egyesek hobbiból készítenek szoftvert és adják ingyen, megint csak nem kötődik szorosan az open source-höz, bár az igaz, hogy gyakran összekapcsolódik vele. De ismétlem, ha a (hobbi szintű) szoftverfejlesztés és terjesztés pénzbe kerülne, akkor nem lenne ingyen szoftvert, vagy legalábbis nagyon kevés.

Egyébként lehetett volna másképp is csinálni, lsd. pl. az ebook piacot, ahol szintén szinte 0 ft-ba kerül a sokszorosítás, mégsem ad senki sem ingyen ebookot, aminek egyetlen egy oka van, hogy az ebook kiadók piaci alapon működnek, és szeretnének pénzt látni a munkájukért cserébe. Történhetett volna ugyanígy a szoftverpiacon is, de nem így történt - de ez nem az open source hibája.

A programozók kényelmes élete, megbecsülése, hát... képzeld el, manapság telefonközpont kezelőre egyáltalán nincs szükség, ahogy pl. pákászra sem! De ugye ez is a nyílt forráskód hibája, igaz?

> A userek fürdenek az ingyen szoftverben, anélkül, hogy fizettek volna ezekért, de még vinnyognak, húzzák a pofájukat, válogatnak is a gyökerek (tisztelet a kivételnek).

Kövezz meg, de szerintem ez így van jól. Az egyszerű felhasználó nem akar szoftverre költeni. Eddig sem költött, letorrentezte a Windowst is, az Office-t is. A Microsoft is csak ímmel-ámmal vette fel ezzel a harcot, az üzletpolitikájának része volt az, hogy az otthoni felhasználók többsége hozzá fog jutni ingyen mondjuk a Word-höz, és ez neki egyébként nem olyan rossz, mert nyilván céges környezetben is ezt fogja választani, de ott már kénytelen lesz megvenni. Csak amíg egy otthoni felhasználónak egy szövegszerkesztőért egy egyszeri 40 000 Ft túl sok, addig egy cégnél egy munkatársnak egyszer megvenni nem túl drága. De még egy jobb anyagi helyzetben lévő magánfelhasználó egy Office csomagért csak kifizet ennyit, de egy RAR tömörítőért, egy Total Commanderért, meg hasonló apró segédprogramokért aligha.

Nota bene ott a szoftverekre értelmezett 20/80-as szabály – ami sok esetben már inkább 10/90-es szabály – szerint a felhasználók 80-90%-a a szoftver képességeinek 10-20%-át használja csak. Ha a Word-öt nézzük, akkor mi az, amit egy mai Worddel meg tudsz csinálni, és egy Word 95-tel még nem tudtál? A Word fejlődése egy átlag magánfelhasználónak csak a program hízását, nagyobb gépigényét jelenti, a fejlesztésekből maximum némi esztétikai javulást lát, semmi többet. Mert az otthoni felhasználó a legritkább esetben akar etikett címkét nyomtatni, körlevelet írni, többedmagával egy időben szerkeszteni ugyanazt a dokumentumot stb…

Van egy csomó szoftver, ami remekül megél abból, hogy van egy alap változata, ami magánhasználatra ingyenes, és neked csak a céges környezetben, a speciális képességekért kell fizetned, ha valóban szükséged van rá. Illetve az egyedi igények kielégítéséért, a supportért. És szerintem ez sokkal jobb, életszerűbb üzletpolitika.

Egyszerűen nem jó ötlet – eddig sem volt az – az egyedi magánfelhasználóktól származó bevételre építeni az üzletpolitikát.

~ ~ ~

És annak ellenére, hogy egyre több helyen termeli ki az egyre több programozó hobbiprojektként az ingyenes alternatívákat, ennek ellenére egyre több programozóra van szükség, egyre több munkájuk van, és egyre nagyobb bevételek származnak szoftverfejlesztésből. Ha egy programozó vagy egy szoftverfejlesztő cég nem így látja, akkor csak annyi történt, hogy rossz – az elmúlt évtizedek által bizonyítottan nem működő – üzletpolitikát választott.

"mégsem ad senki sem ingyen ebookot, aminek egyetlen egy oka van, hogy az ebook kiadók piaci alapon működnek,"

Neked sincs sok fogalmad arról, amihez hozzászólsz.

Az ebook kiadók a szerzőik felé elkötelezettek, anyagi értelemben. Az általuk kiadott kiadványok mögött MUNKA van, ugyanez áll a szoftverekre is.

"épzeld el, manapság telefonközpont kezelőre egyáltalán nincs szükség, ahogy pl. pákászra sem! De ugye ez is a nyílt forráskód hibája, igaz?"

Te fel is fogod amit írsz, vagy csak ütöd a bilentyűzetet?

Sem a telefonközpontos, sem a pákász nem tett azért, hogy kivégezze a saját hivatását. A szoftveres viszont épen ezt teszi az általa közzétett OS szoftverekkel.

2*Sü:

"Kövezz meg, de szerintem ez így van jól. Az egyszerű felhasználó nem akar szoftverre költeni. Eddig sem költött, letorrentezte a Windowst is, az Office-t is."

Már aki!

Nyugaton valahogy nem lopják annyian a szoftvereket, mint pl. hazánkban. De hát, ez kultúra kérdése is. Nyugaton a filmeket, zenéket sem lopják annyira, mint itt, ott valahogy eljut az agyakig, hogy a termékért fizetni kell, mert a készítők munkáját illik megbecsülni.

" A Word fejlődése egy átlag magánfelhasználónak csak a program hízását, nagyobb gépigényét jelenti, a fejlesztésekből maximum némi esztétikai javulást lát, semmi többet."

Ez hogy jön ide? Akkor ne vegye meg a paraszt, használja a régit, de ne lopja el, pláne ne ilyesmire való hivatkozással!

"Van egy csomó szoftver, ami remekül megél abból,"

Csak én nem erről beszélek.

"ennek ellenére egyre több programozóra van szükség, egyre több munkájuk van, és egyre nagyobb bevételek származnak szoftverfejlesztésből."

A fenét. Te sem tudod miről beszélsz. Az egyre több munka csak azért van, mert a számítástechnika egyre több területre tört be. De ez az állapot átmeneti, fölösleges gyorsítani ennek lecsengését open source mozgalommal.

Munka nem attól lett több, mert létezik az open source. Aki ezt hiszi, az tényleg menthetetlen.

"Neked sincs sok fogalmad arról, amihez hozzászólsz.

Az ebook kiadók a szerzőik felé elkötelezettek, anyagi értelemben. Az általuk kiadott kiadványok mögött MUNKA van, ugyanez áll a szoftverekre is."

Jó, akkor a mondatomban cseréljük ki a kiadót a szerzőre, most ez teljesen mindegy. A szerző is adhatná ingyen az ebookot, ahogy sokan írnak ingyen szoftvert, de nyilván nem fogja (nem is várja el tőle senki). A szoftvert sem kellett volna "ledegradálniuk" a fejlesztőknek ingyenes szintre, de így alakult, és ez teljesen független az open source-től.

A MUNKA pedig kutyát nem érdekli. Ha én naponta hatszor felásom a kertem, abba rengeteg munka van, de senki nem fog fizetni érte. A lényeg az ÉRTÉK, és a piac mondja meg, hogy mi mennyit ér. Téged most az zavar, hogy az értéktelen szoftverekért a felhasználók pont annyit fizetnek, amennyit érnek - semmit.

"Sem a telefonközpontos, sem a pákász nem tett azért, hogy kivégezze a saját hivatását."

Ahogy az open source fejlesztő sem vágja a fát a szakma alatt, de még az sem, aki ingyenes szoftvert fejleszt, ugyanis sok esetben rá van kényszerítve. Mindenki, aki ingyenes szoftvert fejleszt, a másik alá tesz, és (ebben az értelemben) így lehúzza az egész piacot.

De ezért az egész szakma en bloc a hibás, nem az open source fejlesztők. Egyébként meg erről szól a kapitalizmus. Mindenhol ugyanez megy, csak a többi piacon nincs effektíve ingyen cucc, de minden piacon mindenki olcsóbb mindenkinél.

Egyébként az ingyenes ÉS open source programok a másik oldalon komoly hasznot hajtanak, ugyanis sok cég él abból, hogy ilyen szoftvereket fejleszt, telepít, üzemeltet és supportol (Red Hat, Canonical, de részben még a Microsoft is, stb.). A Linuxnak előnyt jelent, hogy ingyenes, ezeknél a cégeknél pedig ez gazdasági előnykén jelentkezik, ugyanis így a licencköltséget megspórolva értékesíthetik szoftvereiket, szolgáltatásaikat. Ami ingyenes, az előnyös a felhasználóknak, de ugyanúgy előny lehet a cégeknek is.

Azok a cégek, akik visszacsorgatják fejlesztéseiket a közösségnek, hogy abból más is tudjon építkezni, előnyt hajtanak a többi felhasználónak és cégnek is. Te is megteheted, hogy fogsz egy nyílt forráskódú és ingyenes szoftvert, és ha a licenc nem tiltja, hozzáadott értékkel továbbadod (pl. supportálod, előkonfigurálod, stb.).

#13:

"A legnagyobb szelet a szoftveriparban éppen a játékprogramoké."

Mint ahogy ezt írtam is, ha figyelmesen elolvastad volna.

"Mi érthető ezen? A netscape navigator, az Explorer valaha pénzbe került."

Sem a Netscape sem az Explorer nem volt soha fizetős. Az Explorer kezdetektől fogva ingyenes, csak nem nyílt forrású.

Az operációs rendszer része, mert olyan funkciót valósít meg, amire az emberek 99%-ának szüksége van és elvárható egy mai oprendszertől, hogy ezt a szolgáltatást nyújtsa. A Windows pedig fizetős. Ha a többi böngésző (Firefox, Chrome, stb) fizetős lett volna, soha nem terjedtek volna el, hiába sokkal jobbak, mint az Explorer. Ha pedig nincsenek, akkor a Microsoftnak sem lett volna érdeke, hogy az Explorer betartsa a szabványokat, azaz a webprogramozóknak továbbra is az Explorer hülyeségei miatt kellett volna plusz órákat kódolni.

Akár tetszik, akár nem, a nyilt forrású programok nagyon is jók! Nélülük sokkal le lennénk maradva. Ha a Linux pl. fizetős lett volna, nem lenne ma Android, nem lennének okos tévék vagy SOKKAL drágábbak lennének. Routerek úgyszintén, tehát nem lenne minden sarkon wifi.

Egyébként azt értsd meg, hogy:

1. A nyilt forrású program nem feltétlen jelenti azt, hogy ingyenes!

2. Egy szabadszoftver fejlesztője is kereshet pénzt, ha nem közvetlen (de pl. GPL ezt is megengedi) akkor közvetve (pl. reklámokkal vagy adományokból)

"A zenével, a filmmel sem keres pénzt a user, de örömforrás. Ezért kell fizetnie."

Igen, csakhogy a zenék és különösen a filmek létrehozása hatalmas költségbe kerül, így joggal elvárható, hogy pénzt kérnek értük. Ellenben sok nyilt forrású programnál az egyetlen költség a befektetett idő. Ha pedig a fejlesztő úgy dönt, hogy ő ezt a befektetett időt ajándékba adja másoknak, hát szíve joga! Mint ahogyan léteznek alacsony költségvetésű, szabadon terjeszthető filmek és zenék is. Ezek sem feltétlenül rosszak, csak azért, mert ingyenesek!

Ha valaki létrehoz valamilyen szellemi terméket (legyen az film, zene, könyv vagy épp szoftver), mint szerző eldöntheti, hogy kér-e érte pénzt vagy sem. És ez így van jól!

"Buta vagy, de nagyon."

Kösz a feltételezést, de tudod, mindenki magából indul ki...

"A MUNKA pedig kutyát nem érdekli. Ha én naponta hatszor felásom a kertem, abba rengeteg munka van, de senki nem fog fizetni érte. A lényeg az ÉRTÉK, és a piac mondja meg, hogy mi mennyit ér. Téged most az zavar, hogy az értéktelen szoftverekért a felhasználók pont annyit fizetnek, amennyit érnek - semmit."

Nem kéne ezt erőltetned.

Éppen az van, hogy más kertje van felásva, ingyen!

A munka meg lehet, hogy téged nem érdekel, de mást igen. Értéktelen szoftverek? Az mindig értéktelen, amit vagy ingyen hozzáférhető (ellopható), vagy amit ingyen adnak. Régen nem volt ingyenes szoftver, vagy ha volt is egy-kettő, az olyan is volt. Régen egy shareware szoftverből meg tudott élni, de akár meg is gazdagodhatott a fejlesztője. Éppen ezért hátrány az ingyenes és az open source szoftver, mert a szoftvert nem értékelik, hiszen nem kell ellentételezni semmivel, az csak úgy van.

" Mindenki, aki ingyenes szoftvert fejleszt, a másik alá tesz, és (ebben az értelemben) így lehúzza az egész piacot."

Látom, kezdesz megvilágosodni. De túl sokan nem fejlesztenének ingyenes szoftvert, ha ne mlennének kényszerítve, mert ingyen senki sem szeret dolgozni.

Az OS közösség azért probléma, mert egyes open source projecteket innen-onnan pénzelnek, tehát a fejlesztőinek jut bevétel, de a többségre ez nem igaz. Tehát, nincs valós versenyhelyzet.