Csak nekem megy tönkre a szociális "életem" ha komolyabban belemélyedek a programozásba?

Érdekes, amit írsz. Bár talán nem is teljesen értem. ;) Pont a programozás után nincs kedved emberekkel találkozni / beszélgetni? Vagy ha több órát programozol, utána egyfajta lelkifurdalást érzel, hogy nem társaságban voltál, ha pedig filmezel, akkor nem?

Nekem például amúgy azért nehéz, mert munka mellett tanulom a programozást és elmondhatatlanul sok időm megy el rá.

Alapból magamnakvaló vagyok, az az ember, aki abszolút csak egyedül tud feltöltődni energiával. 13-18 éves korom között fedeztem fel magamban és fogalmaztam meg (és ijedtem meg tőle), hogy egy társas program épp annyira lefáraszt, mint a suli. Jó, a suliban nem érzem magam jól, a társas programon pedig jó esetben igen. Viszont leFÁRASZTani lefáraszt mindkettő.

Így meg, hogy alapból irtózatosan kevés a szabadidőm (a programozás miatt), pláne nagyon nehéz rávennem magam, hogy emberekkel találkozzak. Főleg, hogy a munkahelyemen és a suliban elég is belőlük.

Tudatosnak kell lennem, hogy igenis néha kezdeményezzek találkozókat, szervezzek programokat, ha mondok is le talikat, ne túl sokat...

Mondjuk így is több nagyobb lélegzetvételű, változatosabb kikapcsolódásban volt részem, mióta programozni tanulok - pont, mert tudatosítani igyekszem magamban, hogy kell néha a társaság is, melón és sulin kívül IS -, mint előtte, egy nagyon rossz élethelyzetemben.

Én pont ezért szeretem ezt a munkát, mert legalább leköt. Szinte soha nem unalmas. Hát én mondjuk nem is vagyok nagyon szociális, nincsenek annyira barátaim, de nem is nagyon igénylem, a családdal is beérem.

De ez egyébként így szokott lenni. Hallottam más programozóktól, hogy nekik is tönkrement az emberi, barát, barátnői kapcsolata mióta ebben dolgozik. Érdekes, pedig nem tudom miben más, mintha bármi mást dolgoznánk 8 órában.

Én általában ha komolyabban belemélyedek 1-2 dologba, akkor sokat jár az agyam azon, még a programozáson túl is, amikor utazok, pihenek...

Sok esetben nálam inkább előnyös a programozás szociális téren is. Régen játékosoknak fejlesztettem, akkor velük is jól elvoltam, mostanság haverokkal fejlesztünk 1-2 játékot, meg vannak ismerősök akik szintén hobbi szinten játékot fejlesztenek és nekik is tudok küldeni érdekességet, ha találok.

Nekem nincs bajom a való élettel, az emberekkel. Olyan ismerőseim, barátaim vannak akikkel jól kijövök és jól érzem magam velük.