Tényleg ennyire rossz lennék?

Sziasztok!

(A kérdés első részét tegnap már ki írtam, de akad még pár dolog amit “művel” velem, most ezeket még hozzá teszem)

Kicsi rávezető, mielőtt rátérnék a kérdésre, lehet kicsit hosszan fogom megfogalmazni.

Engem egész általános iskolába bántottak, kinézetemmel, alakommal igazából mindennel. Amikor átkerültem gimibe elkezdtem többet foglalkozni magammal, meg azért fiatal korba gyorsan változik az ember, így 9.-re én is szebb lettem, fogytam is stb. Sok fiúnak bejöttem, sokan oda is jöttek bulikba, akkoriban ezt a “kavargatós” korszakom éltem, 15-6-7évesen (már 19 éves vagyok), tehát így bulikba több emberrel is kavartam (nem egy buliba többel).

Sose voltam elájulva magamtól, volt amikor volt önbizalmam, volt amikor kevesebb, de különösen rondának sose láttam magam. Pár barátomnak a szülei is mondták, hogy szép lány vagyok szép arcom van.

Júliusba összejöttem a mostani párommal, ő kezdte el nekem mondogatni, hogy a barátai szerint én csúnya vagyok, mindig ezt mondják neki, hogy hogyan jöhetett össze egy ilyen csúnyasággal, meg miért nem a legjobb barátnőmmel jött össze akkormár, mert hogy ő sokkal szebb, mint én.

Azt is mondta, hogy a legjobb fiú barátom is ezt mondta, akivel tényleg nagyon jóba voltunk (most is, csak kicsit már eltávolodtunk egymástól) valamint be is jöttem neki, vagy lehet akár több is azt már nem tudom, de ez 100%, mivel a testvére nekem a legjobb barátnőm volt, meg azért szerintem érezni lehet egy emberen hogyha bejössz neki. Ezt meg mondom őszintén nem tudtam hova tenni, rosszul is esett kicsit, arra gondoltam eleinte, hogy azért mondhatta, mert féltékeny a páromra, és így próbálta eltántorítani tőlem. Utána az is megfordult a fejemben, hogy a párom találta ki, mert mindig is zavarta, hogy nekem van fiú legjobb barátom.

Olyanra is volt példa, hogy egy fiú rám írt szülinapomkor felköszönteni, megmutattam neki és egyből rá vágta, hogy jaj hát ő azt mondta neki, hogy miért van velem együtt, mert hogy hogy nézek ki. Elvileg olyanokat mondanak neki a barátai, vagyis a legjobb barátja, hogy haha csak azért van velem együtt, hogy a legjobb barátnőmhöz közelebb kerüljön.

Rosszul esnek ezek nekem nagyon, nem tudom miért mondja el, ha tudja, hogy nagyon rosszul esik, jó nem mutatom ki, de attól még szerintem eléggé egyértelmű, hogy ez rosszul esik valakinek. 8.-os korom óta nem hallottam ilyeneket vissza magamról (ezt nem nagyképűségből írom), fogjuk rá, hogy meg voltam magammal elégedve, erre lebombáz ezekkel. Totálisan elment az önbizalmam, rendes gyomor görcsöm van ha találkoznom kell 1-2 haverjával, akár csak pár percre.

Amióta vele vagyok kicsikét elment az önbizalmam, sokszor utal rá, hogy én amúgy mennyire hülye vagyok, amikor mondom neki, hogy értem a célzást, akkor jaj vicc volt. Mindig beugat arra, hogy még nincs meg az érettségim mindenből, egyszer buktam meg 12.-be, most kellett volna újra járnom, de a mentális egészségem miatt nem tudtam bejárni, ezt most nem részletezném.

Ha annyit mondok, hogy menjünk el sétálni, már olyanokat mondd hogy “tudod én járok iskolába fáradt vagyok” ilyen megvető stílusba.

Veszekedésnél is ezeket hozza fel, hogy én mennyire semmirekellő vagyok meg hülye stb (hozzá teszem veszekedésnél én is szidom de én csak az adott szituációval kapcsolatban). Egyszer például esett az eső, annyit mondtam, hogy mi a …ért kell esnie most mostam hajat. Erre a válasz “tudod akik mindennap járnak dolgozni reggel nekik is muszáj ilyen időbe menni”

Azt is viccesnek gondolja, hogy olyanokat mondd, hogy “jaj de ronda vagy” “nem kívánlak már” “megcsaltalak” “undorító vagy” nagyon rosszul esnek ezek, főleg a ronda vagy rész, ugye a barátai szavai miatt. De mindezek mellett öngyilkossággal fenyegetőzik ha elhagyom, egész nap azt hallgatom, hogy én már fix nem szeretem őt, megcsalom, megcsalós kis k.rva vagyok, néha ezeken sír órakat. Minden szavam bunkóságnak veszi, belém köt a semmi miatt, utána én vagyok a paraszt hogy mègis miérz vagyok bunkó, mondom neki olyankor, hogy gondolkozzon már, erre az a válasz, hogy mindig én kezdem, mondom jó hidd azt.

Viccből szokott pofozgatni, nem erősen, de az tény, hogy nincs tisztába az erejével és néha nagyobbra sikerül, de általában ilyen éppen csak, engem nagyon zavar mindig mondom neki, hogy rosszul esik, ne már, ugyanúgy csinálja, össze vissza harap mindenhol, erre is megkértem, hogy ne, ezt se képes ráhagyni, pedig néha már orditok vele ezek miatt. Azt is mondja mindig, hogy tényleg egy agybeteg idióta vagyok és kezeltessem magam jobban, menjek be megint pszichiátriára, pedig én tényleg próbálkozok jobban lenni és jobb lenni de így nehéz.

Ezek mellett amúgy rendes ember, alapjáraton nagyon törődő személyoség, jól elvagyunk általában, de ezek a fent említett bajok egyre sűrűbbek.