Volt olyan ruha, amit mások előtt kellett viselned, de te nagyon kellemetlenül, idétlenül érezted magad benne?

Iskolás koromban a tornadresszt. 7. osztályosként másik iskolába kerültem ahol kötelező volt, és bár akkor még nem tudtam mi is ez igazából, jó tudtam hogy a tornászok szokták hordani, de akkor szembesültem azzal amikor rajtam volt hogy baromira meztelennek érzem magam. Akkor picit duci is voltam, még a strandon sem mászkáltam szívesen fürdőruhában annyira szégyelltem a testem, hát még tesin. Persze alig vártam hogy vége legyen a tesinek, ha meg jól beleizzadtam akkor tocsogott rajtam, hiába vettünk olyan anyagút ami gyorsan szárad meg kimondott fürdőruha anyag annyira rátapadt a testemre hogy alig bírtam lehámozni magamról.

Aztán az ujjatlan, pánt nélküli ruhákba is ugyanígy érzek. Volt hogy kaptam egy szép nyári ruhát ami nagyon tetszett de zavart hogy a mellem felett van megerősítve hogy ne csúszkáljon, de mindig az járt a fejemben mi van ha lecsúszik stb... Akármilyen melltartót sem vehettem alá ez is zavart, iszonyatosan kellemetlenül éreztem magam benne, hiába tetszett a ruha, nem éreztem jól magam benne. Amikor lefogytam és sportos alkatom lett rávettek hogy viseljek farmer shortot, abban szintén kellemetlenül éreztem magam ha az utcára mentem.

Hú, sok ilyen volt.

A tornadresszt írta valaki. Ezt én is hoznám példának. Nekünk suliban, alsós korunkban volt kötelező, hálsitennek utána elment nyugdíjba az a tanár aki ragaszkodott hozzá így áttértem a rövidnadrág-póló kombinációra. Nekem a tornadresszel az volt a bajom hogy a bugyim kilógott belőle, hiába igazgattam, futás után újra és újra kivillant. És oké, egy 8-10 éves gyereknél ez még annyira nem gáz, de engem már akkor is nagyon idegesített.

A nagyon mélyen dekoltált és nagyon rövid ruhákban szoktam magam kellemetlenül érinteni. Tavaly a férjemtől kaptam egy ilyen ruhát. Szép darab, jó az anyaga és a mérete is, de túl sokat mutat. Szerinte szexi, szerintem meg kellemetlen.

És a kedvencem, ami nem kifejezetten ruha, hanem a szép, csillivilli tűsarkú cipők, szandálok. Próbálva jó, otthon járkálva jó. Aztán magabiztosan elindulok benne, és egy óra múlva már zöldül a fejem, érzem, hogy nőnek a vízhólyagok, de megbeszélés közepén vagyok és nincs mit tenni, szenvedni kell.

Tornadressz. Kényelmetlen volt és furcsa. A fiúk boldogan rohangáltak pólóban és nadrágban, mi meg ott álltunk gyakorlatilag fürdőruhában.

Egyszer 15-16 éves önbizalomhiányos lánykaként anyám rámerőltetett egy üzletben egy dekoltáltabb ruhát, addig nyüstölt amíg felnem próbáltam és ki nem mentem a fülkéből, borzasztó volt.

21-22 éves korom körül pedig randira készültem. Már rég együtt voltunk a sráccal, gondoltam amegszokottnál kicsit szexibben öltözök fel, túl szexire sikerült. Aztvallom manapság, ha valami sok a szett többi része legyen visszafogott. A szoknya rövid volt, a tűsarok túl magas, a felső dekoltált. Nappal volt, sokan voltak az utcán, nagyon hamar megbántam a döntést. Ha nem lettem volna ígyis késésben visszafordulok átöltözni.