Fiúk! Hogy éltétek meg a kamaszodást?

1

A tini párkapcsolatok kategóriában volt először, aztán átkerült ide

Számomra elég szörnyű emlék a kamaszkorom. Tele volt az arcom pattanásokkal, alacsonynak éreztem magam az osztálytársaimhoz képest, a megjelenésem sem volt valami férfias (nagyon sovány voltam, semmi izom, az arcszőrzetem csak későn erősödött meg), úgyhogy ezek miatt nem nagyon mertem közeledni a lányokhoz, csak reménytelenül epekedtem utánuk. :)

Így visszagondolva az öltözködésem meg a frizurám sem volt valami menő, valószínűleg ilyen "anyuka pici fia" benyomást kelthettem. Az sem segített, hgy sokdioptriás (béna SZTK) szemüveget hordtam.

A mutálás nem okozott gondot a hétköznapi helyzetekben, de az énekórákat gyűlöltem, mert a tanárnak az volt a mániája, hogy feleltet éneklésből. Ilyenkor elszorult a torkom, elcsuklott a hangom, és az egész osztály rajtam röhögött.

Egyetemen szerencsére ennek vége lett, felszabadultam, rátaláltam a stílusomra, saját magamnak vásároltam a ruháimat, szakállat növesztettem, rögtön lett is barátnőm. :)