Nem furcsa ez a változás a stílusomban?

Én is fűzős-bársonyszoknyás goth lány voltam régen, és én is a "cicababás" stílusnál kötöttem ki. Ez persze nem jelenti azt, hogy üresfejű plázamacska lett belőlem. Továbbra is szeretem a goth zenét, csak mostmár meghallgatok mást is. Továbbra is szeretem a művészetet. Továbbra is írok verseket, csak már nem mind a halálról szól. És nem utolsó sorban a régi, darkos "barátaim" valahogy nem kedvelnek már annyira. Mások viszont igen.

Summa summarum: olyan legyél, ahogy jól érzed magad. Ja, és a stílusokat ki mondta, hogy nem szabad keverni? :)

Hát jó, mondjuk például a dark/goth és a black metal stílus éppen "keverhető", de azért a goth + diszkó esetében furább végeredmény kerekedik ki belőle, ilyen embert én még nem láttam, mert ez a 2 zene 2 annyira különböző hangulat és életstílus, hogy nem fér össze, vagy ha igen, az illető az egyiket nem gondolja komolyan.

Ugyanúgy, ahogy vannak összeillő és össze nem illő színek.

Persze nem mindegy ebből a szempontból, hogy goth alatt a klasszikus goth zenéket érted, vagy a goth metalt, avgy a goth metalnak tartott, de egyáltalán ne mgoth metal zenéket, pl. Nightwish :). Mert az még elképzelhető, hogy a női énekes goth(nak tartott) metal megtetszik egy diszkósnak is, ilyen embereket ismerek is. Na de a "true" dark zenékkel azért más a helyzet.

egyik korábbi goth válaszadó