Hogyan fogadta a környezeted, amikor először megjelentél acélbetétes bakancsban?

A suliban nem nagyon szóltak rá, ilyen egyszerű fekete volt a bakesz, nem feltűnő és nadrág alatt hordtam (sajnos már tönkrement).

Otthon anyám hitetlenkedve nézte hogy ,,bameg ebben tényleg acél van?" de különösebben őt sem érdekelte, azt mondta ha nekem jó akkor járjak benne.

A barátaim is csak annyit reagáltak hogy ,,na megvetted a bakeszt? és bírsz benne menni? Akkor jó =)"

Most amúgy boka fölé érő Martensem van és azt is nagyon szeretem, bár nincs benne acél de az nem lenne túl előnyös, annyit rohangálok.

_Raven_

Az 12 éve volt :) Az első bakancsom, "aki" egy Getta volt. Anyukám úgy volt vele, én gyűjtöttem rá a pénzt, nyári munkából, így az én dolgom. Mamikám nem rajong érte, de megszokta.

Iskolában a tanárok ezzel kivételesen nem foglalkoztak, le voltak foglalva azzal, hogy miért járok feketében, meg miért sminkelem magam :D:D:D Osztálytársaim nem foglalkoztak vele. Ismerősök, haverok közül aki hasonló stílusú volt, nyilván megdicsérte, hogy jó - kb. ennyi. Semmi szélsőségesen pozitív vagy szélsőségesen negatív reakció nem volt.

Azóta a 3-at nyűvöm, egy Red Roostert, ráadásul ez jobban is látszik, mert sokszor viselem szoknyával - és kb. lesz.rom, hogy ki mit gondol.

29/N

Rockerfélék megdicsérték, mást nem érdekelt. Egy-egy tanár rosszallóan szólt.

Külföldre ne menj benne, mert buz1nak néznek (a málhát sem szeretik) gyerek fején kellett megkopogtatnom az acélt, hogy felfogja mi a franc az :)

Már nem hordom ezt a második Shally''s-t mert nehéz és nem szeretem, hogy másképp néznek az emberek mintha normál cipőben lennék.

Érdekes, rám konkrétan a lábbeliért nem néznek másként(vagy nem tudok róla,mert nem érdekel mások véleménye,így nem figyelem annyira...) , mert van velem más bajuk :D

Külföldön inkább jobb volt, mert tök természetesen mentek el mellettem az emberek az utcán, vagy, max. ilyen "hmmm ez tök jó"-tekintet, de nem ez a bamba birka bámulás, ami néha itthon van. Annyi bajom volt, ez elég vicces, hogy a reptéren az acélbetkó becsipogott, így le kellett vennem - és hazafele kb. átkutatták a táskám az utolsó bugyiig, mintha terrorista gyanúős lennék :D