Hogyan tudnám rávenni a húgomat arra, hogy ne legyen ennyire igénytelen?
A húgom 5 és fél évvel fiatalabb nálam, most 14 éves, 8. osztãlyos.
Ebben a korban már azért minden lány szeretne “csajosabb, felnőttesebb” lenni, de őt ez egyáltalán nem izgatja.
Nem szeretném leszólni, de elnézem a kortársait, és aggódva konstatálom, hogy tényleg csúnyácska szegény, amit úgy értek, hogy tehetne ellene, de minimális erőfeszítést sem hajlandó tenni.
Lassan 20 kiló súlyfelesleg van rajta, a háta pedig hajlott és púpos, mert elég magas is.
Mivel nekem már volt egy sikeres fogyásom, az én tanácsaimra adhatna, de ugyanúgy tonnaszámra tömi magába a szénhidrátot.
Mivel nálunk még mindig ő a “kislány”, anyám sportot űz abból, hogy rendkívül infantilis ruhákba öltözteti és olyan dedós, borzasztó színeket ad rá, amitől én érzem kellemetlenül magam, ha mellém áll, és a testvéremként mutatkozik be.
A haja nagyon hosszú, derék alá érő, amit már évek óta növeszt, és semmi pénzért nem hajlandó vágatni belőle, mert “ő addig akarja növeszteni, ameddig lehet”.
Igen ám, de mivel göndör, extrém száraz a haja, nem mellesleg pedig el is van vékonyodva.
A haját meg mindig az anyám csinálja meg reggelente, és mindig olyan magas copfba köti össze, ami méginkább kiemeli a dagadt tokáját, de mellette hosszúkás tojásfejét.
Azért ebben a korban, sőt már jóval előtte érdekelt az, hogy hogy nézek ki.
Egy kínszenvedés ráimádkozni egy elegánsabb ruhát. Akkor se zavartatja magát, ha netán klumpa papucsban érkezik meg az iskolába.
Normális értelmiségi család normális gyermekei vagyunk, de ha nem ismerném a húgom képességeit és azokat a területeket, amiben kiemelkedő, a többi 14 éves kiscsaj között azt hinném, hogy valami “fogyatékoska”.
Én nagyon szeretnék segíteni neki. Gyakran mutatok neki képeket arról, hogy hogyan öltözködnek a kortársai, vagy az én már ezeknél kissé extravagánsabb ruháim közül mutatok párat, de mi dre egyöntetűen azt mondja, hogy nem tetszik neki.
Egyik oldalról egyáltalán nem izgatja, mit vesz fel, de mindennek ellenáll, amit javasoltunk neki.
Jövőre - azaz tulajdonképpen idén - már gimnazista lesz, és én nagyon jól tudom, hogy milyen dagi csajként beesni egy új közösségbe.
Nem mellesleg a tipikus kis “tömegr*b*k” foggal-körömmel fúrnak mindenkit, aki egy kicsit is más, mint a többiek.
Nem azt mondom, hogy legyen ő is tömeg, de azért próbáljon meg beilleszkedni.
Ja, és nem “proli helyekről”, hanem minőségi, azaz a középosztálynál magasabb kategóriájú üzletekből ruházkodunk, és vannak olyan darabjai is, amik trendik is lenetnének, de egyelőre azt látom, hogy egyáltalán nem úgy kombinálja össze a ruháit, hogy ízléses és “tinisebb” legyen.
Az öltözködés egy importáns metakommunikációs eszköz is egyaránt. Pusztán abból, hogy ki hogyan viseli a haját, milyen színeket preferál, vagy követi-e a legelborultabb trendeket, rengeteg tulajdonságot szavak nêlkül mond el az emberekről.
Ha goth lenne vagy bármilyen más szubkultúrába tartozna, még annak is jobban örülnék, mert legalább lenne egy koncepciója az öltözködésének, de egyelőre semmilyen stílust nem képvisel a “gorillabébi lookon” kívül.
Szóval... hogyan tudnám meggyőzni arról, hogy az öltözködés fontos, és figyeljen egy kicsit jobban rá?
Ui.: Ezekkel a sorokkal nem megszólni akartam a testvéremet, de tényleg aggódom miatta.
válasza:Ebben a korban már azért minden lány szeretne “csajosabb, felnőttesebb” lenni, de őt ez egyáltalán nem izgatja. < Akkor mégsem minden lány szeretne olyan lenni.. 14 évesen engem sem érdekelt, hogy felnőttesebb legyek, élveztem, hogy még gyerek lehetek.
“Nem szeretném leszólni, de..”. De felszínes hülye pitsaként osztod a testvéredet több bekezdésen keresztül.
Én inkább téged szégyellnélek, nem a húgodat.
Lehet, hogy a húgodnak “hosszúkás tojásfeje van, meg dagadt tokája” de az még változhat, de aki 19 évesen ilyen mérhetetlenül buta, korlátolt, nagyképű, rosszindulatú, felszínes.. nos. az az is marad.
Hiába gondolod szépnek magad, hogyha a képedre kiül a belső nyomorod. Mit gondolsz, mi van meg a hugiban,ami benned nincs? Mert tudod az keresi másban a szálkát, akiben van egy hatalmas gerenda.
Magadon változtassál de rohadt gyorsan, mert undorító vagy, ahogyan az édestestvéredről beszélsz. Ő pedig majd eldönti, hogy mikor akar felnőttesebben viselkedni, csajosabban öltözködni, stb.
válasza: válasza:14 évesen én is vállalhatatlanul öltözködtem, pedig lett volna pénzünk normális cuccokra. Pont a régi képeinken röhögtünk valamelyik nap a barátnőimmel (18-22 éves korosztály vagyunk), hogy mennyire szörnyen néztünk ki. De az ember felnő, kikupálódik. Majd a hugod is fog változni rengeteget.
A fogyásra viszont bíztathatnád finoman, az egészsége érdekében is. Nem kell durván, csak eljárhatnál vele sportolni meg ilyesmi.
válasza:Nem tudsz rajta változtatni. Pláne, ha a családban egyedül te vagy, aki változtatni akar a helyzetén, a szüleid pedig nem érdekli vagy adják alá a lovat.
Az egyetlen dolog amit tehetsz, hogy jó példával jársz elől és ha követni akar, támogatod. Ha viszont megpróbálod erőltetni, akkor megmakacsolhatja magát.
válasza:Kicsit hasonló a helyzet az öcsémmel aki szintén hízásnak indult és nem nagyon ügyel a személyes higiéniájára, meg öltözködésére :P
Azt hogy fogyjon, azt semmiképp se vágd az arcába, max hívd el magaddal minden alkalommal amikor te mész kondizni vagy futni, ha nem jön akk nem, de ha zavarja h állandóan hívod akk azzal se ess túlzásba.
Az öltözködését és haját illetően sztem csak egyszer ülj le és mondd el neki h ha nem figyel egy kicsit arra h h néz ki, akkor nehéz lesz beilleszkednie a gimiben. Ha nem hallgat rád vagy csak nem akar mert jól érzi magát a bőrében, akk hagyjad. Vagy magának kell megtapasztalnia, vagy nem is fog olyan rosszul alakulni a helyzet mint gondolod.
De semmiképp se nézz ki úgy mint aki megveti, és nem fogadja el mert az csak rosszabbá teheti a helyzetet :P
19f
válasza:„Normális értelmiségi család normális gyermekei vagyunk”
Hogy te mekkora tévedésben vagy:)
válasza:Kicsit érdekesen hatott így ez a leírás, de én próbálom ezt úgy nézni, hogy mivel te tudod, hogy milyen hátrányból indul az, aki "bénán" néz ki, ezért nem akarod, hogy ő elszenvedje ezt. Meg értem, hogy nincs semmi koncepciója.
14 évesen sok mindenki béna, nem tud még mit kezdeni vele, hogy na most nő vagyok amúgy. Én akkor vágattam le a nagy de kislányos hajam egy hosszabb frizurára, vettem egy sima basic bőrkabátot, meg normális farmereket és bokacsizmát, és emlékszem, hogy elkezdtek utánam fütyülni nem túl minőségi férfiak, és sokat szorongtam miatta, de a velem korúaknak meg tetszeni akartam.
Ebből arra akartam kilyukadni, hogy lehet nem véletlen, hogy nem akar máshogy öltözni. Lehet volt valami ilyesmi élménye, vagy még szégyenlős, és nem akarja, hogy őt nézzék, próbál minél inkább semleges, semmilyen ruhákba bújni. Sok nőnek, főleg lányoknak okoz gondot, hogy nem akarják megmutatni a testüket, mindent csúnyának látnak, mert annak nem olyannak kellene lennie, és rosszul vannak tőle, hogy valaki őket nézze.
Kérdezd meg esetleg, hogy ő hogy érzi magát ezekben a ruhákban, mit gondol a változásokról a testén. Beszélgess vele, hogy ez természetes, és hogy nem csúnya az ha mondjuk egy kislánynak nő a melle és nem olyan mint a magazinokban/médiában a nőknek, mert az bizony photoshop meg műmel gyakran, és hogy a fényképek csalnak, és az ő testével sincs nagy baj, azon kívül, hogy kicsit lehet oda kéne figyelnie, hogy kevesebb nasi.
Mivel már próbáltál mindent, próbáld meg, hogy a lelki oldaláról, szeretettel közelíted meg, megosztod vele a saját tapasztalataidat.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!