Ti hol, és hogyan ismertétek meg a párotokat? Ha nincs párotok, hol szoktatok ismerkedni?

Nekem is ez a bajom. Interneten nem akarok, nem is tudnék ismerkedni, szórakozóhelyre már nem járok és, ha mennék is ott egész mást akarnak az emberek, mint én. Csak akkor lehet megismerni valakit, ha egy közös ismerős bemutat titeket egymásnak, de mi van akkor, ha a régi ismerősöket inkább elfelejtené az ember? Nagyon rossz.

19L

Mi ugyanabban a koliban laktunk az egyetemen, de a köszönésen kívül nem igazán foglalkoztunk egymással. (Ráadásul anno vmi.-féle 'össztűz' alá kerültem. Egyszerre, egymástól függetlenül többen 'rám nyomultak' (nem a facen, hanem élőben, buliban, egyéb helyeken), de ő pont nem volt az udvarlók között.)

Egyszer a kollégium közösségének egy jó része úgy döntött, h. közösen elmegy bulizni a nem túl messze levő egyetemi klubba. Ott volt ő is, táncoltunk (együtt nem), beszélgettünk, azután én (kb. 2-kor) elköszöntem, és hazasétáltam. (Nem igényeltem kíséretet, mondtam, h. bulizzanak tovább.)

Már a koliban az ágyamban aludtam egy ideje, mikor bejött. Azt hittem reggel van, és el szeretne kérni vmit. (hajszárító, vízforraló, serpenyő vezették a népszerűségi listát), de mikor megkérdeztem, h. miért jött, mit szeretne

TÉGED! volt a válasz.

Kicsit spiccesek voltunk, én meg nagyon álmos is egyrészt mert félálomban voltam, ill. több napos virrasztás utáni kialvatlanság akkor fordult át iszonyatos kimerültséggé.

Félig-meddig a tiltakozásom ellenére szeretkeztünk (gyakorlatilag egyszerre történt az első csók és az első aktus), ami valahogy mégis nagyon jól sikerült, reggel együtt ébredtünk. Aztán persze másnap sűrűn szabadkozott, amiért lerohant, de megbocsájtottam.

Az 'együtt-alvást' még jó néhányszor, hónapokon keresztül megismételtük, de mégsem lett belőle tartós kapcsolat...