Női jelzések nem egyértelműek?

Azt, hogy napról napra változik az emberek hangulata->a reakciója is. Többször is adott neked pozitív jeleket ezek alapján, de ő a munkáját végzi ott, ne várd hogy kikezdjen veled/egyből a nyakadba ugorjon, mert nem teheti meg. Legközelebb ha mész a boltba, kérd hogy a blokkra írjon rá egy plusz számot is, mondjuk a telefonszámát :)

Veszteni valód nincs, ki kell hogy szolgáljon legközelebb is.. de ki tudja, hátha összejön valami.

Én el tudom képzelni, hogy a te "jelzéseid" ugyanúgy nem egyértelműek neki. Könnyen lehet, hogy ő sem tudja, hogy komolyabban érdeklődsz iránta, vagy alapból ilyen a természeted, és mással is kedves és közvetlen vagy, simán csak nem egy mufurc vevő.

De az is lehet, hogy nem igazán kölcsönös részéről a szimpátia és a vonzalom, vagy van párkapcsolata.

Nekem azért nem tűnik jó ötletnek ott a boltban nyíltan "színt vallani". Persze attól is függ, hogy pontosan mit értesz ezalatt.

Azt nem gondolnám, hogy "hagynod kéne", amíg nem egyértelmű a dolog. Szerintem próbálhatnál vele többet beszélgetni, ha adódik rá lehetőség, esetleg egy idő után tényleg elkérhetnéd a telefonszámát, és az már azért sokat mond, hogy arra hogy reagál. Vagy megkérdezheted, hogy megívhatod-e esetleg egy italra valamikor, vagy valami ilyesmi.

Jobb ötletem nincs, mert nő vagyok, nem szoktam ilyesmit csinálni! :-)

Ebben a kérdésben nincs olyan a fejemben, hogy mit "várok el", inkább csak olyan, miről érzem úgy, hogy rendben van egy érdeklődést tanúsító férfi részéről, teljesen függetlenül attól, hogy mennyire tartom vonzónak, vagy szimpatikusnak.

Ennél szokatlanabb helyeken és körülmények között is próbáltak már velem ismerkedni, és 4-5 alkalmat leszámítva kultúráltan, nem tolakodóan tették, így még ha időnként zavarba is hoztak, természetes volt, hogy velük kedves voltam, elbeszélgettünk, és mikor nagyon egyértelművé tették a szándékukat, őszintén megmondtam, hogy párkapcsolatban élek.

(Tudom, hogy sok férfi azt hiszi, hogy ez tipikus "lepattintós" szöveg, de szerintem az esetek nagy részében igaz. Én ezt mondjuk soha nem hazudtam, de igazából azt sem tudom elítélni, aki inkább füllenti ezt, mintsem őszintén megmondja, hogy nem annyira szimpatikus és vonzó neki a férfi, mert nem akarja megbántani.)

A te helyzetedre visszatérve, ha én ilyen helyen dolgoznék, független lennék, és egy kicsit is rokonszenves lennél, akkor semmi kifogásom nem lenne az ellen, ha elkérnéd a telefonszámomat, vagy megkérdeznéd, hogy van-e esetleg kedvem egyszer elmenni veled beülni egy kávézóba és beszélgetni, még akkor sem, ha addig valahogy nem "vettem volna a jeleket" a részedről.

Vesztenivalód nincsen, és szerintem egy elutasítás is jobb annál, minthogy időnként évek múlva is eszedbe jusson, hogy mi lett volna, ha ......

Ha nagyon bizonytalan vagy benne, hogy hogyan reagálna, akkor talán próbálhatnál többet beszélgetni vele, amikor éppen nem tartod fel munkavégzés közben - te tudod a körülményeket.