Mit kezdjek magammal?

így visszaemlékezve én ennyi idősen csak kockultam egész nap. életem legszebb időszaka volt. akkor még eszembe se jutott, hogy kéne barátnő vagy bármi ilyesmi. szép volt minden így!

aztán jött a középsuli. lassan bennem is megfogant a barátnő gondolata. akkoriban eljárogattam haverokkal sörözgetni, hülyültünk szóval akkor sem foglalkoztatott a dolog túlzottan. aztán jött az, hogy a haverok becsajoztak, a lányok pasiztak én meg még mindig csak a gépet vertem, illetve még most is. csak így már, hogy idősebb vagyok, nagyon abban a korszakban vagyok, hogy illő lenne már valaki. igaz volt már, de nem működött. azóta nem is próbálkoztam, senkinél. az önbizalmam nulla, szóval nem is szoktam ismerkedni. ezzel most azt akarom, mondani, hogy még van egy pár éved, hogy változtas az önbecsülédesen. ha gizda/kövér vagy? járj el sportolni, mert az duplán jó. nem csak, hogy jobban fogsz kinézni, de többre is fogod magad tartnai, hogy igen, én csinálok valamit. vegyél pár új cuccot, vágass valami laza sérót, és hidd el, hogy máris jobban fogod magad érezni. csinálj is valamit érte, ne csak várd, hogy hm, hátha jön valaki... előzd be, menj te hozzá, és hódítsd is meg!

azt meg, hogy bisex leszel... FELEJTSD EL!!! ne legyél ratyi, de még félig se

4-es!!!!!!

sajnos nem lesz jobb az önbecsülés a sporttól. Nekem legalábbis nem. Mostis sírva írom ezt:

elemi elsős korom óta sportoltam, most az nem számít hogy mit. A tőlem idősebb fiúk szintjét hoztam edzéseken, úgy emlegettek, mint az egyesület reménye. Országos versenyek rajtlistáján megijedtek a nevemtől. Kb 7.-től már nem volt annyi időm edzésre járnom, mert többet kellett tanulnom. Aztán jött hogy kimaradt egy egész nyár. Utána visszatértem egy versenyen, de nagyon elrontottam. Akkor valahogy éreztem hogy meghalt bennem a versenyszellem. Valahogy onnantól már nem voltam ugyanaz. Akikkel együtt kezdtem, most Európabajnokokkal járnak edzőtáborokba.

Én meg a kicsikkel vagyok. Ha jön egy új tag az egyesületbe, és kérdezi hogy én mióta vagyok itt, nem akarják elhinni hogy már 11 éve.

Ez van. Látod nekem nem kellett egy fiú sem, hogy tönkrevágja az önbecsülésem. Hogy mindenki csak megakar ba_szni, de komoly kapcsolatot senki sem szeretne. Talán mert már énis úgyérzem hogy az egyetlen pozitív tulajdonságom ami megmaradt az az hogy van p:nám.