Nagyon tetszik egy pincér csávó, úgy tűnik, mintha én is bejönnék neki, hogyan legyen a folytatás? (többi lent)

Van a környekünkön egy étterem, ahonnan szoktam néha kaját rendelni. Kb. 1-2 hónappal ezelőtt amikor mentem, akkor kérdezet a helyes pincér, hogy én szoktam-e itt korizni. Mondtam, hogy igen. Erre mondta, hogy akkor azért voltam olyan ismerős neki. Mindig, amikor jöttem haza suliból (csak kedden dolgozik meg néha beugrik szombaton) akkor mosolyogva köszönt nekem, meg amikor mentem korizni, akkor is mindig vigyorgott és stírölt közbe vagy nem is tudom. Tetszik neki, nagyon jól néz ki és tetszik az, hogy mindig mosolyog rám. Néztem már, hogy más vendégekre nem mosolyog úgy. Előző héten voltam kaját rendelni (direkt kedden mentem) és amikor meglátott, akkor ilyen meglepett/boldog arcot vágott. Minden mondata végén mosolygott rám, én meg szerintem úgy néztem rá, mintha ő lenne a szőke herceg. Amikor fizettem, a visszajárót a kezembe adta és mintha kicsit végigsimította volna a kezemet. Aztán elköszönt és mosolygott. Most szombaton láttam őt, a haverjaival dumált, köszöntem neki, most is mosolygott. Csak attól félek, hogy az arcomra vannak írva az érzések. Az a tervem, hogy többet megyek oda kaját venni, persze csak azokon a napokon, amikor ő dolgozik. És nem megyek minden héten, hogy ne legyen gyanús. Szerintetek ez jó ötlet, vagy fel fog tűnni neki, hogy gyakrabban járok oda és azt fogja hinni, hogy rá akarok nyomulni? Vagy mivel bejövök neki, ezért csak örülni fog, hogy gyakrabban megyek?

Azt se tudom, hogy hogy viselkedjek vele. Félek, hogy az arcomra van írva, hogy tetszik nekem, és ez esetleg elriasztaná (bár ahogy elnézem, nem hiszem, de nem tudhatom)