Ismerkedéskor hogy adja az ember önmagát, ha semmi gyakorlata nincs az ismerkedésben, ergo az ismerkedéskori önmaga nem létezik?

Önmagadban az a szép, hogy nem kellenek hozzá más emberek, csak te, ergo nem kell hozzá tapasztalat, csak természetesség. :-)

Jó kérdés! Olyan, mint amikor álláshirdetésen belököd, hogy teljesen kezdő vagy a szakmában, viszont ott lehetőséged nyílik előadni magad, például hogy rendkívül könnyen tanulsz, hamar megszokod, gyorsan ráállsz az új technológiára, és ha a hátrányodat ügyesen, belevalóan, pozitívan prezentálod, talán még fel is vesznek. Ellenben a nőkkel való ismerkedés nem állásinterjú! Először is a külső dönt. Ha nem jössz be elsőre egy nőnek - magyarul nem vgy George Clooney—Brad Pitt kategória -, cseszheted az egészet, s akár a csillagokat is lehozhatod neki az égről, akkor sem fogsz összejönni vele. A nővel való ismerkedés során a nők elég rohadtul vannak bekonfigurálva, ugyanis ha valami nagyon nevetséges hibát észrevesznek benned, azonnal lekoptatnak. Nevetséges hiba alatt értsd: rosszul fogod a kanalat, rosszul ejtesz ki egy szót, nem ismered valamelyik "női fogalom" definícióját stb. Még ilyenkor is röhejes dolgokat értelmeznek úgy, hogy az a férfi szégyenfoltja. VISZONT: ha kurvа jól nézel ki, igazi szívdöglesztő rosszfiús, borostás, tetőtől-talpig tetkós macsó vagy, miközben a 220 ezres ingben, 150 ezer forintos cipőben, elegánsan öltözve, s kétségbeesetten rohangálsz a két irodád között, mert a havi profitod 20 millió forint alá csökkent, onnantól kezdve le se szаrják a nők, hogy hány hibád van.

Lány vagyok, könnyebb dolgom van. Rólam pontosan tudja a srác, hogy kezdő vagyok, így teljesen a kis bénázós önmagamat tudom adni. :)

A saját önmagad mindig létezik....na, azt adjad!