25 éves, megtermett,100 kilós,190 centis férfi vagyok, és szűz vagyok, és erre roppant módon büszke is vagyok! Ez nagyon jó és pozitív dolog, ugye?

Szívből kívánom neked, h találd meg azt a nőt, akinél erény és pozitívum mindaz, amit felsoroltál magadról.

Jómagam 30 vagyok és 190 cm szintén, de a 100 kg-t nem érem el a mérlegen, attól kicsit vékonyabb vagyok. Nem mondanám, h válogatok a csajok között és azt se, h tapadnak rám, mivel nem kellek senkinek. Mondom ezt azért, mert eddig bárkinél próbálkoztam, legyen az idősebb, fiatalabb nő, kövérebb, vagy vékonyabb, okosabb vagy butább, egynek se kellettem. Valahol biztos él egy nő, aki rám vár, éppúgy ahogy rád is vár valaki biztos.

A lábfétised se gáz. Senki se tökéletes, mindenkinek van valami zizije. Inkább ez harisnya fétis nálad, a lábfétis nemigazán ez véleményem szerint. Nekem ez utóbbi van, de én mindenhogy szeretem és imádom a női lábakat, legyen az harisnyában, zokniban, vagy éppen mezítláb.

Hidd el, én aztán már láttam különös dolgokat. Beleértve, hogy a legnagyobb pinavadász ismerősöm 160-170 között van és nagggyon durva skalpjai vannak, beleértve idősebb és magasabb 10/10-es csajokat. De ettől még ez nem lesz jellemző. Általában akárhol jártam, megfigyeltem az embereket és így alakult ki a SAJÁT tapasztalatom a SAJÁT környezetemben. Ami az, hogy a magas fiúkért odavannak a nők. Egyik, még tőlem is balfékebb srácra egy 30-40 közötti MILF kattant rá. A rámászást pedig nem úgy kell érteni, mint az amcsi filmekben, hanem durván egyértelmű jeleket küld a lány. Állandóan keresi a lehetőséget a testkontaktusra, beletúr a hajába "fodrásznál voltál? tök jó, miért nem zselézed fel?" felkiáltással, minden átlátszó hülyeséggel őket keresi, például "lemásolhatom-e a korábbi óra anyagát óra előtt?" (mikor előtte soha nem is kérte senkitől és különben is kézenfekvőbb lenne a stréber padtársnője és dolgozat sincs kilátásban a közeljövőben) vagy "ráragadt a tízóraiból valami a szád szélére, letörlöm"

Ilyenek 7 különböző emberrel történtek meg a környezetemben és a legalacsonyabb is 178-180 körül volt. Mindegyik visszahúzódó (akik nem azoknál nem volt szükség trükkökre, átkarolta a kiszemelt csajt, szövegelt neki 5 percet majd smároltak). Ráadásul csak egy olyan hely volt, ahol véletlenszerűen is választhatott a csaj, mivel majdnem mindenki magas volt. A többi 6 esetben csak 1-2 magas srác volt, akit a visszahúzódósága ellenére a fent leírt módon ostromoltak a csajok. Volt, hogy több is. Egyik a mobilját javíttatta vele (pedig nem ő volt a hírhedt elektronikai guru az osztályban), miközben a másik szó nélkül megfogta a kezét "gyere velem, kísérj el a büfébe" és valósággal maga után rángatta.

Ha valaki ezek után nem jön össze csajjal, az már tényleg orvosi eset. Mert lesmárolni egyik sem fogja. Főleg ha még egy béna bókot sem kap a lány cserébe.

A legszomorúbb eset az volt, mikor a hátam mögött a következő párbeszéd hangzott el:

- Réka megkérdezte, hogy mi lenne ha járnánk. Most mit csináljak?

- (halálhörgés, sírógörcs és röhögőgörcs keveréke majd "Szerinted?" "Hülye vagy?" "Istenem, ekkora lámát!" benyögések több irányból)

- De az van, hogy... olyan nyomulós. Nekem az nem jön be, olyan férfias feeling.

Megjegyzem, ez a "férfias" a csaj kábé úgy nézett ki mint Ashley Greene fekete hajjal és barna szemekkel rocker szerelésben (és harisnyát is hordott).

Szóval ezek után megalapozottan mondom, hogy a SAJÁT környezetemben a magas pasikra vannak ráindulva a nők, az alacsonyabbaknak akkor csurran-cseppen valami, ha rendszeresen csajoznak, míg ezeknek szó szerint meg sem kell mozdulni hozzá, csak REAGÁLNI a csaj jeleire. Egyszer sétáltam, majd utánam szól két lány közül az egyik, mindkettőt alig ismertem látásból.

"Hé, te hogyishívnak, ismered a Gergőt? Tudod, magas, jóképű (tudni kell, a gyerek igénytelen, zsíros hajú, "kócos" fogú, pattanásos srác volt), ott lakik a házatokban. Megtennéd, hogy szólsz neki, hogy szombaton házibuli lesz nálam?"

Ekkor közbevágott a barátnője a "Nem leszünk már így is sokan?" de a lány csitította, majd a "És a piapénz?" kérdésre egy "Majd elintézem, ha más nem állom az övét." válasz.

Ekkor még volt bennem egy gyanú, hogy ismerheti a srácot, de a következő mondattal szíven szúrt:

"Névről nem fogja tudni, hogy ki vagyok, mondd neki, hogy az a mosolygós lány, aki az A-ba jár eggyel alatta és ő észre sem akar venni."

Végszóként annyit, hogy mikor ezek az esetek történtek még serdülő éveimtől napjainkig nem is gondoltam a magasság tényezőre. Egyszerűen mintát kerestem, összefüggéseket, hogy miért van az, hogy pont az a srác jön be nekik. Majd később jöttem rá, hogy egy van, ami mindre ráillik, mégpedig az 180 feletti magasság. Még akkor is, ha az egyik 178 volt a suliorvosnál. De az 16 évesen, azóta még nőhetett és akkor még mi is kisebbek voltunk.