Lányok/nők, őszintén, mi lenne a reakciótok, ha egy pasi leszólítana titeket mondjuk utcán, parkban, vagy hasonló nyilvános helyen szemezés után?

Ha valaki nem érdekel, akkor azonnal elkapom a tekintetet és figyelek rá, hogy még véletlenül se találkozzon ismét a tekintetünk.

Viszont ha szemezek valakivel (ahogy te is írtad, hosszabban), akkor azzal egy érdeklődést fejeztem ki, így örömmel venném, ha odajönne. Nyilván az idióta maszkhordás miatt ez nem igen játszik, de ha egy apróbb mosollyal megtámogatod, az még jobb, mert az egy kis ráerősítés és amúgy is mindenki szebb, ha mosolyog.

Azzal, ahogy te leírtad a dolgot (szerintem) semmi probléma nincs, nyugodtan próbáld meg, ha legközelebb ilyen helyzetbe kerülsz. Ha esetleg mégis elküld, akkor se csüggedj (eleve nem értem minek szemez az ilyen), nem lehet mindig nyerni.

20/L

Finoman elutasítanám.

Én alapvetően más miatt szoktam tartani a szemkontaktust. Nyilván az átlag ember reakciója, ha észreveszi, hogy valakivel találkozott a tekintetük, az, hogy egyből másfelé néz. Egyszer gyanúsan sokáig nézett egy csávó és egy idő után a szemébe kezdtem nézni, "visszabámultam". Pár perc múlva elmosolyodott, és elmondta, hogy tesztelni szokta az embereket, hogy ki mennyire érzi magát kellemetlenül ilyenkor magát és nagyon szép munka, hogy mertem a szemébe nézni, főleg, hogy ilyen "fiatal, esetlen nő" vagyok. Az esetlent arra értette, hogy alacsony vagyok és vékony, tehát egy utcai támadást nem tudnék kivédeni.

Igazából elmondta részletesebben is a tesztje lényegét, van benne szó arról, hogy mennyire érezzük magunkat kínosan, egyből elkezdünk-e gondolkodni, hogy "mit néz, van valami az arcomon?" stb. De én emiatt ha bámulnak, legyen szó egy vénasszony megvető tekintetéről a miniszoknyám miatt, vagy épp egy férfi kínánós tekintetéről, én tartom a szemkontaktust. De nem azért, mert tetszik a másik fél, hanem mert "ne bámuljál már, nem érzed milyen kellemetlen?" hatást akarok kelteni.

Amúgy alapvetően megértem, hogy a szemkontaktus annak a jele, hogy bejön valaki vagy talán úgy is érzed, hogy incseleg veled... de vendéglátásban dolgozó nők is sokat panaszkodnak, hogy a férfi vendégeik kikezdenek velük, mert ők kedvesek és mosolygósak velük. Mert ez a munkájuk! Ha undokok lennének, már el lennének bocsájtva. És én is megannyiszor megkaptam, hogy a mosolygós természetem miatt a férfiakat félrevezetem és adom alájuk a lovat. Ezt most csak azért írom le, mert nem mindent kell jelnek venni, és a szemkontaktus is lehet annyi, hogy valami kosz van az arcodon.

Másfelől mindig kellemetlen, amikor random bepróbálkoznak az utcán, és én hárítanom kell a "van barátom" kulcsszóval. És ilyenkor sokan nem veszik komolyan a válaszom, és a., tovább próbálkoznak, vagy b., egyből magukba mélyednek, hogy ez ellenük szólt és biztos rosszul néznek ki.

Szóval az én véleményem, hogy ne. Vannak társkeresők, és ott szuperül működik az egymásra találás. De szörnyen ciki, amikor valaki pl. most szakított, nem áll készen kapcsolatra és valaki egyből közelít felé.

Minden korosztály minden korosztállyal személyiség alapján.

Ez mindig jó. Van akik nem tudnsk ezzel mit kezdeni, de az emberek nagyja le tufja kezelni, ha valaki leszólítja. Én is szólítok és örülök ha leszólítanak.

Ha kölcsönös szemezés előzi meg a dolgot, akkor nyilván tetszik a fiú. Én sose fukarkodom a jelekkel ilyen esetben, ha tetszik valaki és én is tetszem, akkor a szemezést viszonzom, sőt, rá is mosolygok. Azt viszont elvárom, hogy a férfi jöjjön oda hozzám először és szólítson meg. Ez alól csak a nagyon jóképű férfiak kivételek, náluk nem kockáztatnám meg, hogy szégyenlősségük miatt elszalasszam őket.

32N