Belefásulni a "magányba"?

Nem szabad így hozzáállni, nem maradsz mindig magányos, ez biztos.Főleg 22 évesen kár keseregni ezért.

Sajnos a fiatalok többsége érzelmileg nulla,és hiába a szép, kívánatos test, ha bent nincs semmi.Instant, eldobható fiúkák mindenhol,és ráadásul azt hiszik, övék a világ.

A meleg kapcsolatokban hűséget pedig nemcsak a fiataloknál, de idősebbeknél sem érdemes.Mintha programozva dobnák el a párjukat és futnak egy új, kívánatos test, vagy testrész után.

Nagy igazság, hogy a testet csak megkívánjuk, a lélekbe szeretunk bele.

És rég rossz,ha valakinek csak a teste a menő..

De tudod, vigasztaljon az, hogy lehet, most azt érzed, a magány felőröl, de inkább per pillanat élj így,mint azok, akik ágyról ágyra ugrálnak.

Nekik az idő elhozza a jutalmat, a szép, csendes esték és napok tömkelegét,mert idővel nem kellenek senkinek.Testileg elmúlik a kívánatosságuk, lelkileg kiégtek, és megbízni sem lehet egyikben sem. Aki kapcsolatot akar, nem áll ilyenekkel szóba.

Szóval, fel a fejjel.....:)